Textil-Ipar, 1938 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1938-01-14 / 1. szám

Textil-Ipar Újság, 1938 január 14 JAJ5ZflVdK a fütetlen vil~ ЫПО.ЮК ШЛТТ Villamosreformot követel... Vácról kellemesen fütött, kényelmes vonaton sokszor hamarább lehet a Nyugatihoz eljutni, mint mondjuk a Farkasrétről, Kispestről — csonttá fagyva ... Az egész világon úgy áll a helyzet, hogy a villamosok fejlődése nem tudott lépést tartani a korral, s egyetlen technikai vívmány volt, hogy mindenütt bevezették a villamosok fűtését, az utazóközönség kényelmére és örömére. Különösen járványos, influenzás időben áldás a fűtött villamos, mert az átázott, átfázott emberek a meleg levegőjű, de azért kellően szellőztethető kocsikban kevésbbé inklinálnak a betegségekre. Most, hogy a tantusz-krach folytán csődöt mondott a »futballisták« által szakszerűtlenül vezetett egész Beszkártintézmény, joggal vetődik fel a kérdés, nem lett volna-e célszerűbb és kifizetődőbb a drága perselyek és számolószerkezetes tantuszurnák, valamint költséges tantuszautomaták helyett olcsó fűtőtesteket szerelni az ülések alá, így legalább a publikum kapott volna valami ellenszolgáltatást a drága pénzéért. A textilmunkások, textilkereskedelmi alkalmazottak ma rosszabbul vannak táplálva, hiányosabban öltözködve, mint a világháború előtti időkben, sok szegény áruházi alkalmazott úgyszólván reggeli nélkül megy el hazulról vékonyka öltözetében, így tehát szociális népegészségügyi szempontok is megkívánják, hogy a legmagasabb szociális fórum, a belügyminisztérium rendészeti osztálya kötelezze a Beszkárt-ot a villamoskocsik fűtésének azonnali bevezetésére. A gyáriparnak és kereskedelemnek teszünk kötelességszerű szolgálatot, midőn ezeket az anomáliákat a dolgozó nagy tömegek érdekében szóvátesszük és teljes eréllyel magunk is követeljük a fűtött villamoskocsit! részvénytársaságot alakítottak, amely textilgyártással és textiliák forgalombahozatalával foglalkozik. A vállalatba a »Paris« szövőgyár 2,5 millió lej értékben aportként viszi be gépberendezését. * A magyarországi magánalkalmazottak túlnyomó része — öregségi biztosítás szempontjából — a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez, a kisebbik része különböző elismert vállalati nyugdíjpénztárakhoz tartozik. A textilgyári nyugdíjpénztárak vagyoni helyzetére és 1936. évi bevételeire vonatkozólag a következő táblázat nyújt felvilágosítást: Érdekes, hogy a textiliákat tekintélyes mennyiségben forgalomba hozó Hangya Szövetkezetnek nyugdíjpénztára egymaga több mint 6.5 millió pengő tiszta vagyonnal rendelkezik, aktív tagjainak létszáma 812 s a nyugdíjjárulék 1936-ban 812.931 f-et bevételezett. Megemlítjük még, hogy a magyarországi nyugdíjpénztárak között első helyen áll a Magyar Általános Kőszénbánya, amelynek 16.9 millió pengő tiszta vagyona 275 aktív és 56 nyugdíjazott tag között oszlik meg. * KALOCSAI TEXTILIPARi név alatt Deutsch Vilmos textilkereskedő kötő- és szövőüzemet létesített Kalocsán. Szt. István u. 55. sz. alatti telepén egyelőre a kötöttáruosztályt helyezte üzembe. . . . ötvenezer textilmunkás, tizenötezer textilkereskedelmi és áruházi alkalmazott, valamint textilkereskedők és más textilszakmabeliek sokezer főnyi tömege A közelmúlt napok csontfagyasztó, szibériai hideges felszínre dobtak egy évek óta vajúdó s most kínzóan aktuálissá lett témát, a pesti, újpesti és környéki villamosközlekedés súlyos hibáinak sürgős orvoslását úgy az ipari, mint a kereskedelmi élet zavartalanságának biztosítása érdekében. Textilgyáripari munkások tízezreinek képviselői, textilkereskedelmi alkalmazottak érdekképviseleteinek megbízottai, de maguk a gyárosok, kereskedők, áruháztulajdonosok is nagy számmal fordulnak hozzánk minden télvíz idején a villamosközlekedés elleni súlyos panaszaikkal, hogy közérdekből sürgessük az ország egyik legnagyobb ipari és kereskedelmi orgánumában a villamosmizériák megszüntetését. Azonban soha annyi jogos panasz nem hangzott el, mint most, a mínusz 20— 27 fokos hideg napok idején. A pesti villamosközlekedés égbekiáltó hibáit nem kell külön ismertetni és kiszínezni, hiszen ezek, mint a pesti és környéki ember napi bosszúsága, benne élnek a köztudatban. Egyrészt a termelési rend, másrészt a népegészségügy, harmadsorban és legfőképp pedig a szociális elbánás szempontjából kell végre a Beszkárt közlekedéspolitikájának gyarlóságait a nyilvánosság előtt megvitatni s mindezekre az illetékesek figyelmét felhívni. A pontatlan közlekedés és a munkába induláskor indított kevés kocsi miatt a textilmunkások és textilkereskedelmi alkalmazottak tízezrei nem tudják sose kiszámítani, hogy mikor kell hazulról elindulniuk. Vagy félórával hamarább érkeznek szolgálati helyükre, s hóban, fagyban, szakadó esőben kell várakozniok a gyári kapu, vagy boltajtó nyitására, vagy pedig, ha több egymásutáni, túlzsúfolt villamost lekéstek, elkésik munkaidejüket. A budapesti közlekedési rendőrség is kénytelen volt már egy izben a Beszkártpontatlanság miatt példát statuálni, s közlekedési kihágás miatt rendőrbírói ítélettel sújtani a Beszkártot, mert egyik forgalmas útvonalán kevés kocsit indított, s ezeket is késedelmesen. Megtörtént tehát az az egész világon egyedülálló eset, hogy egyik hatóság rendbírsággal sújtotta a másik hatóságot. (Tudniillik nálunk a villamosvasúti közeg hatósági közegnek számít...) Nagy a panasz amiatt is, hogy az egész művelt világon Budapest az egyetlen nagyváros, ahol a villamoskocsik télen nincsenek fűtve, s a világ leglassabb közlekedési eszközén, a pesti villamoson, a dolgozó tömegek csonttá fagyva érkeznek meg munkahelyükre. Órákig tart, amíg a textilgyári munkás, textilkereskedelmi, áruházi alkalmazott a villamoson való emberkínzó utazástól meggémberedett tagjait anynyira átmelengetheti, hogy hasznavehetően munkaképes állapotba kerül. Kemény téli reggeleken, hozzáértők becslése szerint, 60—80 ezer munkaóra pocsékolódik el ilyenformán. Valósággal irigyeltek azok a textilgyári munkások és kereskedelmi alkalmazottak, akik Pesttől messzi vidékeken, Vácon, Gödön, Palotán, Rákoshegyen laknak, mert ezeket jólfűtött, kényelmes MÁV-gyorsvonatok röpítik a fővárosba és teszik le a centrumban, akár a nyugati, akár a keletipályaudvaron. Hozzá még feleannyiért utaznak, mint a budapesti szibériai villamoson, s ezért van az, hogy sokezer munkás és bolti alkalmazott a perifériák helyett kiköltözött a közeli vidékre, a kényelmesebb, olcsóbb, európaiabb közlekedés miatt, mert például Tiszta Aktív vagyon tagok Nyugdíjjárulék 1935 dec. létszáma és egyéb bevétel 31-én Filtex 114 Peng 83.851 . 312.149 Goldberger Sám. F. és Fiai 91 117.427 803.980 Magyar Pamutipar 217 150.599 1,241.604 Magyar Textilfestőgyár 37 43.216 491.500 Mechanikai Szövőgyár 42 77.551 661.302 összesen 501 472.644 3,510.535 Dzsentimén megállapodás a csomagfonal nagykereskedelemben A csomagfonalak eladásával foglalkozó négy budapesti nagykereskedés: a Jármai Sándor Fiai cég, az Uni Fonal-, Cérna- és Textiláru Rt., Vidor Zsigmond és Weltner István és Tibor cégek évekig a legnagyobb árharcot vívták. De nemcsak az árak terén konkurrálták le egymást, hanem egyik a másiknak a vevőjét is a legkülönfélébb praktikákkal igyekezett a maga üzletébe beterelni. Olyan hírek terjedtek el a piacon, hogy ez a négy cég most csomagfonal kartelt alakított. Ez a hír ebben a formában nem helytálló, tény azonban, hogy a minimális eladási árakra vonatkozólag a közeljövőben kezdődő csomagfonal szezon tartamára dzsentimén megállapodást kötöttek. Ezáltal egy időre lezárult a csomagfonalszakmában évek óta dúló háborúskodás. Egyébként közöljük olvasóinkkal a leginkább kelendő csomagfonalak árait. Az árak 5 fontos (2,25 kg) csomagokra vonatkoznak, fehérített minőségben, 30 napon belül történő fizetésnél, 5 l/6 skontóval: 12/2 10.90, 16/2 11.60,20/2 12.10 pengő. Egyágy 3—6-ig 9.90. 8-as 10.05, 10-es 10.15 pengő. Elkeseredett háborúság Pártos Zsigmond és a Czeke-Hohenberg cég között Az ágygarnitúra kartel felbomlása óta az árak meglehetősen letöredeztek. A Pártos Zsigmond cég, illetve a tulajdonát képező Budapesti Bútorszövet- és Szőnyeggyár és a Czeke és Hohenberg cég között a kartel felbomlására okot adó differenciából támadt pereskedés a végsőkig elmérgesítette a helyzetet. A per állítólag igen nagy összeg miatt indíttatott és szakmai körök nagy érdeklődéssel tekintenek annak kimenetele elé. Jól beavatott helyen valószínűnek tartják, hogy a garnitúra kartel szétesését követni fogja a bútorszövet kartel felbomlása is, tekintve, hogy ennek a kartelnek is tagjai a Pártos és a Czeke-Hohenberg cégek, akiknek a további együttműködése — legalább is egyelőre — semmilyen vonatkozásban sem képzelhető el. — Mivel a bútorszövet kartel felbomlása előreláthatólag éles árharcot von maga után, a szakmabeli kereskedők a kínálatokkal szemben a legnagyobb rezerváltságot tanúsítják. Az üzlet bútorkelmékben teljesen stagnál. Piaci körökben sokat beszéltek az egyik jelentős textilnagykereskedő cég fizetési, nehézségeiről. Értesülésünk szerint a cég egyezkedési tárgyalásai eredménynyel jártak. A hitelezők elfogadták a felajánlott 756/c-os kielégítési kvótát, amelynek betartásáért a cégfőnök felesége, akinek a fővárosban értékes ingatlana van, teljes garanciát vállalt. A nyersáru és nyomó egyezmény létrehozása érdekében hónapokkal ezelőtt megindult tárgyalások egy idő óta szünetelnek. December hónapban és január első felében sem az egyik, sem a másik egyezmény ügyében nem voltak újabb megbeszélések és a piac mai hangulata mellett nem is valószínű, hogy egyhamar konkrét elhatározások jöhessenek létre ezekben a nagyfontosságú kérdésekben. A fésüsfonal egyezmény múlt hónapban történt aláírása óta a fonalárak nem változtak. Az egyezmény termelési és értékesítési programját és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket Altmann Gyula miniszteri tanácsos, a kartel ügyvezetője már pontosan kidolgozta és külön irodát is szervez az egyezmény ügyvitelének zavartalan lebonyolítása céljából. * Mint köztudomású,Duklai Tibor fonalügynök hosszú időn át finanszírozta a Weltner Isóvári és Tibor fonalnagykereskedelmi céget. Mint annak idején megírtuk, ezt a finanszírozási kapcsolatot Duklai Tibor 1937 első felében felmondotta és a cégnél elhelyezett tőkéit fokozatosan visszavonta. Duklai és a Weltner cég között a végleges elszámolás a legközelebbi hetekben befejeződik. * A Selmeczi Fivérek évekkel ezelőtt még jól ismert magyar textilgyárosok voltak. Győri csipkefüggöny gyáruk annak idején csődbement és a Selmeczi Testvérek áttették működésüket Romániába. Úgy látszik, hogy Romániában nagyobb sikerrel tevékenykednek, erre mutat, hogy Bukarestben »SAPITEX« S. A. néven ötmillió lej alaptőkével új Gellért Imre leoni fonó-, paszomány- és gombkötő üzem 25 éves jubileuma A céget 1913-ban Gellért Sándor alapította, meghonosítva ezzel, az arany- és ezüstfonalak gyártását hazánkban. A szép eredménnyelműködő üzemet fia Gellért Imre ,— mint képesített paszományos és gombkötő — korszerűen továbbfejlesztette és az arany- és ezüstfonalak készítésén és feldolgozásán kívül egyéb paszományáruk gyártásával is kibővítette. A 25 éves jubileum alkalmából Gellért Imre azzal a figyelmes előzékenységgel viszonozza vevői bizalmát, hogy részükre 1938. évben rendkívüli árengedményt nyújt. * AZ IDÉN IS MEGJELENT a Külkereskedelmi Hivatal exportpropaganda naptára, a Magyar Export-Kurír kiadásában. A naptár, az elmúlt években megjelenteknél is fokozottabb művészi nívó keretében ismerteti meg a külföldi érdeklődőkkel a magyar mezőgazdasági és ipari termelés exportcikkeit magyar, német, francia, angol és olasz nyelven. A művészi kivitelű, mély nyomású naptár évről évre nagyobb kelendőségnek örvend és exportvállalataink egyre nagyobb példányszámban küldik szét külföldi vevőiknek. ,A kollektív propagandának ez a módja egyik legsikerültebb propagandaakciója a Külkereskedelmi Hivatalnak. ,A naptárt a Magyar Export-Kurir (V., Széchenyi u. 1. Tel.: 119-115.) hozza forgalomba. * A HÁZIIPARI EXPORT terén jelentős eredményeket elérő ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT ,1937 tavaszán kiállítást rendezett Norvégiában, mely nagy erkölcsi és anyagi sikert aratott. VII. Haakon norvég király személyesen nyitotta meg Oslóban a kiállítást és az Iparművészeti Társulat hódoló feliratára ,— kabinetirodája útján — köszönőlevéllel válaszolt. * »4!).41. .. 3. oldal a m Vidéki textilcég 100 éves jubileuma Az ELSŐ BICSKEI NAGYÁRUHÁZ, amelynek Bicskén, Dorogon és Felsőgallán igen nagy forgalmú üzletei vannak és 32 alkalmazottat foglalkoztat, ebben az évben ünnepli fennállásának százéves fordulóját. A céget 1838-ban Lederer Salamon alapította, aki hosszú éveken át, alkalmazott nélkül, egészen kis keretek között dolgozott. Az utódok bámulatára méltó szorgalommal, tisztességgel, szakismerettel fejlesztették a kis céget a mai nívóra és szerezték meg maguknak a bicskei, dorogi és felsőgallai környék lakosságának szeretét és tiszteletét. A Puplinokban, továbbá legfinomabb svájci nyári divatanyagokban nagy választékot mutat be tavaszi kollekciójában a márkás fehérárusról közismert Strausz és Reicher cég.