Textil-Ipar, 1939 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-13 / 1. szám

I Wea Budapest, 1939. január 13. XII. évfolyam í. szám f-LANDÚ MELLÉKLETEINK „A DETAILISTA“ „MAGYAR TEXTILTECHNOLOGUSOK LAPJA" „A KÖTSZÖVÖ“ Előfizetési ár: egy évre 36 pengő. Hirdetési díj: 1 sor 85 ”%n-es hasábezélésségben 60 fillér, 65 %,-es hasábszélességben 50 fillér. Telefonszámaink: 128—270 és 117—859 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. kerület, Hunyadi-tér 7. sz. körök harmonikus együttműködése Mint fekete Krampusz, úgy él a köz­tudatban a Bürokrácia. Még nem is rég­múlt az az idő. amikor iparos- és ke­reskedőmamák azzal ijesztgették gyer­mekeiket: vigyázz, mert jön és elvisz a Hivatalnok Bácsi. Most, az uj esztendő elején, nem árt visszapillantani, hogy az illetékes hiva­1 ПкШ .Vili L> __________ ___ paszományárugyár a»** Ne csak számláin hanem az, áruján is tüntesse fel cégét Címkék tervezésében é8 szövésében specialista RVIN CÍM KÉS ZÖ VŐ GYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 TELEFON: 286-727 SZÖVÖTT ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. PANNONI A-U. 9. „GART“ trikófehérneműk Gyártja: REICH ADOLF FIAI Budapest, V. Erzsébet-tér 7 Több államban szabadalmaztatva tali fórumok s a magyar textilipar kö­zött milyen volt a viszony a nem éppen barátságos légkörű és nem rózsás kon- junkturáju 1938-as esztendő folyamán? Az Iparügyi Minisztérium és a Kül­kereskedelmi Hivatal jönnek elsősorban számításba, mint olyan hivatalos szer­vek, amelyek állandó kontaktust tarta­nak fenn a magyar textilgyáriparral. — Felmerül a kérdés, mumus volt-e ez a két fórum az ipar számára? Mert a lo­gika szerint azok lehettek volna, hiszen az 1938-ik évben egyre tágult az a te­rület, amelyen különféle megkötöttségek miatt állandóan bele kellett szólni a nyersanyagellátás, értékesítés, termelés, szociális reformok, munkabér, munkaidő nagyhorderejű kérdéseibe. A magyar textilipar, ha az őszinte megnyilatkozás jegyében kezét szivére teszi, nyugodt lelkiismerettel teheti meg vallomását a legnagyobb nyilvánosság előtt is. S ez a vallomás az, hogy soha nem volt harmonikusabb a szakmai vi­szony a hivatalos körökkel, mint éppen az 1938-as esztendőben. A rendeletek, megkötöttségek útvesz­tőjében egy pillanatra sem tévedhetett el a magyar textilgyáros, mert maga az Iparügyi Minisztérium és a Külkereske­delmi I livatal vette át a kalauzi szere­pet s jelezte a helyes útirányt ipar és kereskedelem részére, s igv különös­képpen a szakmai iparnak az lehetett az érzése, hogy a nyersanyagok megvá­lasztása, termelés és értékesítés terén megkülönböztetett szabadságot élvez más államok iparosaival szemben. Egyes államokban ugyanis az államhata­lom még azt is ukázban irta elő, hogy minő gyártmányokhoz miiven anyagot кеГГfelhasználni, például a pamutot vagy teljesen kikapcsolták, vagy elrendelték műrosttal, műgyapjuval, tejgyapjuval. Zellwolleval és más szurrogátumokkal való keverését. Hétről hétre változó va­riációkban rendelték el a keverést és mindjobban szigorították a selyem, len. kender, juta. ramie feldolgozási szabad­ságát is. Nálunk a kormány iparpolitikája mindezeket a nehéz kérdéseket oly zse­niálisan oldotta meg, hogy a termelés egy pillanatig sem érzett megkötöttsé­get. A legnagyobb elismerés illeti meg az Iparügyi Minisztérium textilszakmai ügyosztályait, ahol hétpróbás szakembe­rek valóságos szakmai lelkesedéstől fütve kezeltek minden aktuális ügyet. Ebben a modern minisztériumban — csodák csodájára elmondhatjuk — egy- egy felvetődött textilszakmai probléma sohasem mint akta, avagy rideg ügy­szám, hanem elsősorban mint fontos és sürgős honi ipari kérdés szerepelt. Az élet piros vére pezsgett a mi­niszteriális ügyosztályokban s éreztette eleven lüktetését az ügyek intézésének minden vonatkozásában. A szakminisz­térium referens urai követendő példa­ként nem mint bürokraták ültek lielyü­lalkozók lettek volna, magukat a vállalkozók lelkivilágába. Éppen ezért sohasem hozhattak olyan döntést, amely, ha esetleg eleven húsba vágott is, meg ne felelt volna a kény­szerítő pillanatnyi körülményeknek. Ugyanezt lehet elmondani a Külke­reskedelmi Hivatalról is, amely a mind bonyolultabb nyersanyagellátási, import- és exportkérdéseket volt hivatva eldön­teni. A hivatal vezetőembereinek hig­gadtsága. megfontoltsága, szakmai fel- készültsége is nagyban hozzájárult, hogy nyersanyagban pillanatig sem voltak emésztő gondok, sőt, a munkáslétszá- mot emelni, a gyárak berendezését még fejleszteni is lehetett. Most, hogy hozzánk csatlakozott a Felvidék, amelynek textilkereskedelme az idegen impérium alatt nemrég teljes beszerzési szabadságot élvezett és sza­badon vásárolhatta szükségleteit a világ minden tájáról, le kell szögeznünk, hogy a magyar textilipar és a magyar hiva­talos fórumok egymástmegértése szülte azt a nem lebecsülendő nagy eredményt, TELEFON: 2-964-80 Kötőlonalak Horgolópamut Himzőpamut Kézimunka gyapjulonatak Vaelonalgyár Bérmereerizáló Beriehéritó Schüller és Társa r. h Budapest, VII. Róna ■ •, 95 hogy a minőségileg is felfelé Ívelő ter­melésünkről a Felvidék kereskedői is fenntartás nélkül, az őszinte elismerés hangján nyilatkoznak. Kassa és a többi visszakerült város legpatinásabb keres­kedő cégei is elismerik, hogy a magyar textiláruk egyáltalán nem állnak a 'más államok produktumai mögött, sőt azok­kal minden tekintetben versenyképesek. Ezért ha már átnyújtottuk az illetékes fórumoknak joggal kijáró pálmát, meg kell hajtanunk az elismerés zászlaját a mindig szebbet, mindig jobbat produkáló magyar textilgyáros előtt is ... Д kereskedő nyugdija Magyarország az utolsó években a szociális reformok egész sorát . valósította meg s az illetékes tényezők kijelentése szerint a legközelebbi teendők homlokterében is a szociális kérdések állanak. Köz- és magántisztviselők, ipari munkások, a falu népe, a föld­műves osztály, a mezőgazdasági munkásság mind-mind részese volt nagyobb- vagy kisebbjelentőségü szociális gondoskodásnak. A kereskedőtársadalom szives örömmel nézi ezeket a — sokszor reá nézve is súlyos terheket jelentő — szociális intéz­kedéseket. Biztosan reméli, hogy végső eredményeiben mindezek a gazdasági életre, tehát a kereskedelmi forgalomra is ked­vezően fognak kihatni. De a kereskedőknek eszükbe jut saját sorsuk is. Az aggkori biztosítás ma már úgyszólván minden társadalmi réteget felölel, csak a kereskedő és iparos nem részesül benne. Az egész életen keresztül dolgozó kereskedő rtia teljes bizonytalansággal néz jövője elé, amely fölött fekete felhőként lebeg minden emberi élet vám- szedője^ az elöregedés és betegség. Ezzel az életbevágóan fontos sors problémával a Textil-Ipar Újság foglalkozott elsőnek és spontán lelkesedésből ezerpengős pályadijat tűzött ki olyan komoly, szakszerű biztosítási tervezet kidolgozására, amely lehetővé teszi, hogy minden magyar ke­reskedő biztosittassék betegség, rokkantság esetére s bizonyos korhatár elérése esetén kereskedői nyugdíj illesse meg. A beérkezett pályaműveket a zsűri, lelkiismeretesen átvizs­gálta s a legjobbnak talált tervezet szerzőjét felszólította, hogy díjnyertes pályaművét a két másik díjazott mű helyesnek Ítélt elgondolásainak felhasználásával, bizonyos szempontok újbóli mérlegelésével, egységes és végleges formába öntse. Miután ez is megtörtént, ezt a tervezetet, melyet dr. Haag János, az ÜTI szentesi kirendeltségének fogalmazója készített, most átadjuk a nyilvánosságnaJc. Tesszük ezt annál is inkább, mert a Textil-Ipar Újság által felvetett gondolat időközben az érdekképviseletek célkitűzéseinek is első vonalába került, sőt ami ennél is több: kormányzati program lett. Amikor tehát a tervezetet nyilvánosságra hozzuk, nemcsak a Icereskedelem, hanem az érdekképviseletek és a kormányzat figyelmét is fel­hívjuk az abban lefektetett elgondolásokra. Az eszmék sürgős tisztázását és a kereskedő nyugdíj mielőbbi megvalósítását várja a magyar kereskedelem. Folytatás a 2-iJt oldaton 4. . • 1 íyelem I MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEN í—

Next

/
Thumbnails
Contents