Textil-Ipar, 1941 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1941-01-10 / 1. szám

nek az áruelosztásban ugyancsak h­elyet kellett biztosítani. Amíg komoly, szak­képzett kereskedők kértek új iparenge­délyeket, addig nem is merültél,­ fel szá­mottevőbb nehézségek. A Textil-Ipar­ú­j­­ság egyik nemrég megjelent számában írtunk a Kereskedelmi és Iparkamara kebelében megszervezett áruelosztó bi­zottság munkájáról, amely nagy szakér­telemmel és jóakarattal támogatta az új, keresztény cégeket az áruelosztás kérdé­sében s ezek részére is biztosította azt, hogy megfelelő árukészletekhez jutva, üzletüket megalapozhassák. Sajnos azonban, a textil »nagykeres­kedő« cégek szaporodása olyan mérték­ben következett be, mint ahogy nőttek az áruelosztásnál jelentkező nehézségek. Minél jobban kellett fokozni a korlá­tozásokat, annál könnyebb lett bármilyen textiláru elhelyezése. Ezt a helyzetet ki­használva, egymás után kértek iparenge­délyeket olyanok is, akiknek sem a tex­tilhez, sem a kereskedelemhez soha semmi közük nem volt s kereskedelmi tevékenységük csupán abból áll, hogy a kiutalt árut már annak átvétele előtt más kereskedőknek tovább adják, termé­szetesen közvetítői haszonnal. (Jellemző, hogy több mint ezer textilnagykereske­­dői iparigazolványt kértek az elmúlt év­ben.) A v­ilágháborúból oly jól ismert lánckereskedelem kezdeti tünetei mutat­koztak a textilkereskedelem áruellátá­sánál, ami természetesen nemcsak elvi­leg beteges jelenség, hanem, különösen az áruellenőrzés mai rendszere mellett, teljességgel tűrhetetlen állapot. Illetékes kormánytényezők idejében felismerték ezt a helyzetet s értesülé­sünk szerint máris megtörténtek az elő­készületek olyan radikális intézkedések megtételére, amelyek minden visszaélést eleve lehetetlenné tesznek s biztosítják az áruellátást a régi textilnagykereskedő cégeknek éppen úgy, mint azoknak az újaknak, amelyek jogosan viselik a »te­x­­tilnagykereskedő« címet. Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter is­mételten megbeszélést folytatott az áru­­elosztást intéző hivatalos szervekkel és a szakmabeli érdekeltségekkel s az így kapott tájékoztatások alapján fogja meg­tenni rendelkezéseit. Az iparigazolványok revíziójának ötletét, amely egyesek ré­széről felmerült, nem fogják megvaló­­sítani, mert ez nagy bizonytalanságot és megrázkódtatást idézne elő az egész szakmában, aminek nemcsak a keres­kedelem, de a fogyasztók is kárát vál­tanák. Ellenben komoly szó van arról, hogy alapos szelektálás alá veszik az ösz­­szes nagykereskedő cégeket és nagyke­reskedői áruellátásban csak azokat fog­ják részesíteni, akik kereskedői múltjuk és üzleti forgalmuk alapján arra való­ban rászolgáltak. A szelektálás az ipari és kereskedelmi érdekeltségek bevonásá­val fog megtörténni, ami további bizto­­síték arra, hogy részrehajlás és mellék­tekintet nélküli lesz. A magyar textilkereskedelem örömmel üdvözli a miniszter elhatározását és várja az intézkedést, amely ebben a vo­natkozásban teljes rendet teremt. Közellátás és árellenőrzés 1940 december 18-án jelent meg a kormány rendelete a közellátási hivatal felállításáról, melynek vezetésére Laky Dezső egyidejűleg kinevezett közellátási miniszter kapott megbízást. Az uj köz­ellátási miniszter megfeszített, éjt­ napot eggyé tevő munkával látott hozzá hiva­tala megszervezéséhez s néhány nap alatt elkészült a hatalmas munkával. Az uj esztendőre a közellátási minisztérium szervezete már nagy vonalaiban készen állott. E megszervezés kapcsán, mint a Textil-Ipar­ú­jság már jelentette, az ár­ellenőrzés országos kormánybiztosává Illyefalvi Lajost, a fővárosi statisztikai hivatal eddigi elnökét nevezte ki a köz­ellátási miniszter. Az Országos Közellátási Hivatal a Ke­reskedelmi Hivatal helyiségében, a Szé­chényi-rakparton székel, az árellenőrzés országos kormánybiztosa azonban meg­tartotta régi hivatali helyiségeit a Hu­nyadi János­ úton. Legújabban azonban már felmerültek hírek arról, hogy az ott rendelkezésre álló hivatali helyiségek kevésnek bizonyulnak s lehetséges, hogy a hivatalt új helyiségbe költöztetik át. Ezek szerint az árellenőrzés kormány­biztossága a Nagymező­ utcában kapna helyet. Maguk ezek a külsőségek is mutatják, hogy az árellenőrzés országos kormány­biztosságában rendkívüli arányú munka folyik. Illyefalvi Lajos kormánybiztos az árellenőrzés egész rendszerét nagy alapossággal és teljes részletességgel vizs­gálja át, azoknak az irányelveknek alap­ján, amelyeket Laky Dezső miniszter megszabott. Köztudomású, hogy maga a miniszter is tökéletes ismerője ennek a kérdésnek és a magyar árellenőrzés meg­szervezése éppen az ő nevéhez fűződik. Érthető tehát, hogy messzemenő érdek­lődéssel kíséri az árellenőrzés problé­máját. Egyebekben is Illyefalvi Lajos ál­kormánybiztos hatásköre az eddiginél szélese­bb körű­ lesz, mert a közellátási ügyek egy kézben való összpontosításá­val az árellenőrzés rendszere is tágul s valamennyi közszükségleti cikkre ki fog terjedni. Ami a textíliáik árellenőrzését illeti: az új kormánybiztos az elmúlt napok­ban adta ki rendeletét a szabványosított pamutcikkek ármegálla futásáról. Ez a rendelet főbb vonalaiban már hetekkel ezelőtt elkészült, még Kacsóh Bálint ál­lamtitkár árkormánybiztossága idején. Úgy tudjuk azonban, hogy Illyefalvi Lajos a textilár ellenőr­zés jelenlegi szisz­témáját is teljes alapossággal áttanul­mányozza és lehetséges, hogy ezen a te­rületen is történnek bizonyos változtatá­sok. A textilipar és kereskedelem bizalom­mal néz az új árkormánybiztos munkája elé. Minél több kötöttség nehezedik az árellenőrzés és áruellátás tekintetében az iparra és kereskedelemre, annál nagyobb szükség van arra, hogy az illetékes té­nyezők a gyakorlati élet teljes ismere­téb­en, megértéssel kezeljék a felmerülő problémákat és segítsenek kiküszöbölni a felmerülő nehézségeket. Ezt kívánja nemcsak az ipar és a kereskedelem, ha­nem a fogyasztók érdeke is. VOXIPARI és KERESKEDELMI K.F.T. EZELŐTT JOHN ÉS DUNKEL MEGÉRKEZTEK ÚJABB NAGY GÉPSZÁLLÍTMÁNYAINK a világhírű ELITE DIAMANTWERKE A. G. legmodernebb kivitelű lapos és Jacquard kötőgépei — GEBRÜDER LUDWIG „UNION“ bolyhozógépei — VERY BÖTTGER három szálas cottonvarrógépei BACH & WINTER fedőgépei (Überdeck) — PLEISSAER MASCHINENFABRIK Interlock varró­gépei — LUDWIG & С­. kesztyűvarrógépei — Orsózógépek, felszerelések, alkatrészek, tűk stb. BUDAPEST, V. ÚJPESTI RAKPART 2. • TELEFON: 122-915. MA©DAI/EN VEGYÉSZETI GYÁR K.F.T. BUDAPEST, III. BÉCSI­ UT 170—172 ф TELEFON: 162—090 textilsegédanyagat vezetnek Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt főszerkesztő úr! Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék szaklapunkban, a Textil­ipar Újságban alábbi soraimnak helyet adni. Az új év alkalmából úgy a magam, mint a többi kis- és középipari textil­­­vállalat nevében hálás köszönetet mon­dunk azért a hathatós támogatásért és fáradhatatlan agilitásért, amelyben ben­nünket a Textilipari Kis- és Közép­­vállalatok Országos Szövetsége — élén nagykállói Nagy Dezső min. tanácsos úrral, vásárhelyi Somody Rózsa titkár­nővel és fáradhatatlan tisztikarával — e válságos időkben részesít. Hálás köszönet illeti meg Varga József dr. iparügyi miniszter úr őexcellenciá­ját, valamint a fennhatósága alatt mű­ködő Anyaggazdálkodás Textilipari Bi­zottságát is, azért az önfeláldozó tevé­kenységért, amellyel a kis- és középipar segítségére sietnek. Kérjük a Mindenhatót, hogy adjon erőt és kitartást továbbra is mindnyá­junknak, hogy együtt dolgozhassunk Nagy-Magyarország újjáépítésében. A Textil-Ipar Újság t. szerkesztőségé­nek közérdekű munkáját ez alkalommal is elismerve, vagyok hazafias tisztelettel. Kovács Gyula: Bébi és gyermekáru gépihurkoló üzem, Szeged, Garam­ utca 9. Szeged, 1941 január 7. * A Hutter és Lever Rt. igazgatósága dr. vitéz gyergyószentmiklósi Kary Bélát és budafalvi Vermes Lászlót cégvezetőkké nevezte ki.* A m. kir. Kereskedelmi Hivatal fel­hívja a kikészített, de nem konfekcio­nált, továbbá a konfekcionált prémbő­röket, készbőröket, cipőket, bőrruházati cikkeket, kaucsuk- és bőrdiszmóárukat Németországból importáló cégeket, hogy az 1941. évi behozatalra vonatkozó kí­vánságaikat — az 1938., 1939. és 1940. évek közvetlen behozatali adatainak köz­lésével — haladéktalanul jelentsék be írásban a Hivatal V/3. csoportjának. * 1941 január 1-én 28 textilipari vál­lalatnak volt állami kedvezménye; ezek között hét budapesti, nyolc pestkörnyéki és tizenhárom vidéki gyárat találunk. A folyó év első felében négy vállalat, mégpedig az Adria Selyemszövőgyár Rt. és a Budakalászi Textilművek Rt. tíz­­tízéves, valamint az Angol-Magyar Cér­nagyár Rt. és a Dreher-Siaggenmacher Magyar Részvényserfőzde Rt. tizenöt­­tizenötéves kedvezménye jár le. Az ál­lami kedvezményeket élvező vállalatok: a Burettfonó Rt., Pestszentlőrinc, a Cse­peli Fésűs fonalgyár Rt., Csepel, a Da­­nubia Textilkikészítő Rt., Budapest (se­lyem- és műselyemcérnázó, kreppelő és i­ező üzem), a Fiedler János Lenipari Rt., Komárom, a Francia-Magyar Pa­mutipar Rt., Budapest (pamutfonó és cérnázó), a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. (pamutfonó), a nemrégiben meg­alakult Győri Fésüsfonó Rt., az Iris Bár­sony- és Szalagárugyár Rt., a Kispesti Textilgyár Rt., a Kistarcsai Fésüsfonó­­gyári Rt., a Magyar Pamutipar Rt. (fo­nóüzem bővítés), a Magyar Textilipar Rt., Győr (pamutfonó), a Mechanikai Szövőgyár Rt., Budapest (vigognefonó), a Mohácsi Selyemipar Rt. (selyem-, mű­­selyem- és félselyemszövőde). Montenuovo Nándor herceg, Almásfüzitő (lenkikészí­­tőgyár), a Nemzeti Egyesült Textilmű­vek Rt., Losonc-Apátfalva (posztógyár) a Pápai Pamutfonógyár Rt., Salzmann és Társa Rt., Vác, Soproni Fésüsfonal­­gyár (fésűs gyapjúfonóda), a Soroksári Textilipar R., a »Szent-Gotthard« Se­lyemgyár Rt., a Szombathelyi Magyar Pamutipar Rt. és a Váci Fonógyár Rt., Vác (iigogne és kártolt fonógyár). 1942- ben két, 1943-ban nyolc, 1944-ben öt, 1945-ben három vállalatnak jár le a kedvezménye.­­ Az ezidőszerint évente 400.000 kg-ot cérnázó (kreppelő) és 800.000 kg műselyemfonalat s­elő Da­­nubia Textilkikészítő Rt.-nak 1948-ban, mi január 10 Textilipar 3­0*'­, a Felvidék visszacsatolásával üzembe­került és jelenleg 1200 munkással dol­gozó losoncapátfalvai Nemzeti Egyesült Textilműveknek pedig 1949-ben jár le az adókedvezménye. Rábi Dezső királyi műszaki főtanácsos Rabi Dezső műszaki tanácsost, a Tex­til-Ipar Újság nagytudású, illusztris munkatársát, a technológiai és anyag­­vizsgáló intézet textilosztálya kitűnő ve­zetőjét, a Kormányzó Úr efőméltósága királyi műszaki főtanácsossá nevezte ki. * A magyar kir. Kereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltségének új címe: Pris­­tinska-ulica 51.* Weil Zsigmond, a Szegedi Kender­fonógyár Rt. igazgatósági tagja és ny. ügyvezető igazgatója karácsony másnap­ján meghalt. Fél évszázados működése során páratlan szorgalmával és szakér­telmével nagy érdemeket szerzett a gyár fejlesztése körül. Elsősorban az ő fá­radhatatlan munkásságának köszönhető, hogy ez az ötven esztendővel ezelőtt ala­kult vezető vállalatunk a hazai piac el­látásán kívül Európa csaknem vala­mennyi államába, sőt még a tengeren­túlra is exportált. Weil Zsigmond halála textilszakmai körökben mély részvétet keltett. Uj kereskedelmi és iparkamarák és ipar­felügyelő­ségek Erdélyben Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Nagyváradon új kereskedelmi és ipar­kamarákat állítanak fel. A visszacsatolt erdélyi és keletmagyar­­országi területen 6 új iparfelügyelői ke­­r­ület alakul. A debreceni, nyíregyházi és ungvári iparfelügyelői kerületek be­osztását módosítva, a biharmegyei ipar­­felügyelőség Nagyváradon, a szatmár- és szilágymegyei Szatmárnémetin, a má­­ramaros- és ugocsamegyei Máramaros­­szigeten, a kolozs-, szolnok-doboka- és beszterce-naszódmegyei Kolozsvárott, a maros-tordai és udvarhelymegyei Maros­­vásárhelyen, a csik- és háromszékmegyei iparfelügyelőség pedig Csíkszeredán nyer elhelyezést. PAMASZON anyagok ágyneműre,a ОШО A. AD®HF SZÖVÖTT ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. PANNONIA-U. 9. „GART“ trikófehérneműk ПАЯАй> ШШШ textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. 10 MAGYAR ILAJOS gépszíj- és műszaki BŐRÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KERÜLET KATONA JÓZSEF-U. 9-11 TELEFON: 113-703 és 120-262 Gyárt: bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minő­ségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szí­j­technikai kérdésben. „TRIUMPFLEX” gépszíj a modern gépi üzem legjobb hajtószíja

Next