Textil-Ipar, 1941 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-10 / 1. szám
nek az áruelosztásban ugyancsak helyet kellett biztosítani. Amíg komoly, szakképzett kereskedők kértek új iparengedélyeket, addig nem is merültél, fel számottevőbb nehézségek. A Textil-Iparújság egyik nemrég megjelent számában írtunk a Kereskedelmi és Iparkamara kebelében megszervezett áruelosztó bizottság munkájáról, amely nagy szakértelemmel és jóakarattal támogatta az új, keresztény cégeket az áruelosztás kérdésében s ezek részére is biztosította azt, hogy megfelelő árukészletekhez jutva, üzletüket megalapozhassák. Sajnos azonban, a textil »nagykereskedő« cégek szaporodása olyan mértékben következett be, mint ahogy nőttek az áruelosztásnál jelentkező nehézségek. Minél jobban kellett fokozni a korlátozásokat, annál könnyebb lett bármilyen textiláru elhelyezése. Ezt a helyzetet kihasználva, egymás után kértek iparengedélyeket olyanok is, akiknek sem a textilhez, sem a kereskedelemhez soha semmi közük nem volt s kereskedelmi tevékenységük csupán abból áll, hogy a kiutalt árut már annak átvétele előtt más kereskedőknek tovább adják, természetesen közvetítői haszonnal. (Jellemző, hogy több mint ezer textilnagykereskedői iparigazolványt kértek az elmúlt évben.) A világháborúból oly jól ismert lánckereskedelem kezdeti tünetei mutatkoztak a textilkereskedelem áruellátásánál, ami természetesen nemcsak elvileg beteges jelenség, hanem, különösen az áruellenőrzés mai rendszere mellett, teljességgel tűrhetetlen állapot. Illetékes kormánytényezők idejében felismerték ezt a helyzetet s értesülésünk szerint máris megtörténtek az előkészületek olyan radikális intézkedések megtételére, amelyek minden visszaélést eleve lehetetlenné tesznek s biztosítják az áruellátást a régi textilnagykereskedő cégeknek éppen úgy, mint azoknak az újaknak, amelyek jogosan viselik a »textilnagykereskedő« címet. Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszter ismételten megbeszélést folytatott az áruelosztást intéző hivatalos szervekkel és a szakmabeli érdekeltségekkel s az így kapott tájékoztatások alapján fogja megtenni rendelkezéseit. Az iparigazolványok revíziójának ötletét, amely egyesek részéről felmerült, nem fogják megvalósítani, mert ez nagy bizonytalanságot és megrázkódtatást idézne elő az egész szakmában, aminek nemcsak a kereskedelem, de a fogyasztók is kárát váltanák. Ellenben komoly szó van arról, hogy alapos szelektálás alá veszik az öszszes nagykereskedő cégeket és nagykereskedői áruellátásban csak azokat fogják részesíteni, akik kereskedői múltjuk és üzleti forgalmuk alapján arra valóban rászolgáltak. A szelektálás az ipari és kereskedelmi érdekeltségek bevonásával fog megtörténni, ami további biztosíték arra, hogy részrehajlás és melléktekintet nélküli lesz. A magyar textilkereskedelem örömmel üdvözli a miniszter elhatározását és várja az intézkedést, amely ebben a vonatkozásban teljes rendet teremt. Közellátás és árellenőrzés 1940 december 18-án jelent meg a kormány rendelete a közellátási hivatal felállításáról, melynek vezetésére Laky Dezső egyidejűleg kinevezett közellátási miniszter kapott megbízást. Az uj közellátási miniszter megfeszített, éjt napot eggyé tevő munkával látott hozzá hivatala megszervezéséhez s néhány nap alatt elkészült a hatalmas munkával. Az uj esztendőre a közellátási minisztérium szervezete már nagy vonalaiban készen állott. E megszervezés kapcsán, mint a Textil-Iparújság már jelentette, az árellenőrzés országos kormánybiztosává Illyefalvi Lajost, a fővárosi statisztikai hivatal eddigi elnökét nevezte ki a közellátási miniszter. Az Országos Közellátási Hivatal a Kereskedelmi Hivatal helyiségében, a Széchényi-rakparton székel, az árellenőrzés országos kormánybiztosa azonban megtartotta régi hivatali helyiségeit a Hunyadi János úton. Legújabban azonban már felmerültek hírek arról, hogy az ott rendelkezésre álló hivatali helyiségek kevésnek bizonyulnak s lehetséges, hogy a hivatalt új helyiségbe költöztetik át. Ezek szerint az árellenőrzés kormánybiztossága a Nagymező utcában kapna helyet. Maguk ezek a külsőségek is mutatják, hogy az árellenőrzés országos kormánybiztosságában rendkívüli arányú munka folyik. Illyefalvi Lajos kormánybiztos az árellenőrzés egész rendszerét nagy alapossággal és teljes részletességgel vizsgálja át, azoknak az irányelveknek alapján, amelyeket Laky Dezső miniszter megszabott. Köztudomású, hogy maga a miniszter is tökéletes ismerője ennek a kérdésnek és a magyar árellenőrzés megszervezése éppen az ő nevéhez fűződik. Érthető tehát, hogy messzemenő érdeklődéssel kíséri az árellenőrzés problémáját. Egyebekben is Illyefalvi Lajos álkormánybiztos hatásköre az eddiginél szélesebb körű lesz, mert a közellátási ügyek egy kézben való összpontosításával az árellenőrzés rendszere is tágul s valamennyi közszükségleti cikkre ki fog terjedni. Ami a textíliáik árellenőrzését illeti: az új kormánybiztos az elmúlt napokban adta ki rendeletét a szabványosított pamutcikkek ármegálla futásáról. Ez a rendelet főbb vonalaiban már hetekkel ezelőtt elkészült, még Kacsóh Bálint államtitkár árkormánybiztossága idején. Úgy tudjuk azonban, hogy Illyefalvi Lajos a textilár ellenőrzés jelenlegi szisztémáját is teljes alapossággal áttanulmányozza és lehetséges, hogy ezen a területen is történnek bizonyos változtatások. A textilipar és kereskedelem bizalommal néz az új árkormánybiztos munkája elé. Minél több kötöttség nehezedik az árellenőrzés és áruellátás tekintetében az iparra és kereskedelemre, annál nagyobb szükség van arra, hogy az illetékes tényezők a gyakorlati élet teljes ismeretében, megértéssel kezeljék a felmerülő problémákat és segítsenek kiküszöbölni a felmerülő nehézségeket. Ezt kívánja nemcsak az ipar és a kereskedelem, hanem a fogyasztók érdeke is. VOXIPARI és KERESKEDELMI K.F.T. EZELŐTT JOHN ÉS DUNKEL MEGÉRKEZTEK ÚJABB NAGY GÉPSZÁLLÍTMÁNYAINK a világhírű ELITE DIAMANTWERKE A. G. legmodernebb kivitelű lapos és Jacquard kötőgépei — GEBRÜDER LUDWIG „UNION“ bolyhozógépei — VERY BÖTTGER három szálas cottonvarrógépei BACH & WINTER fedőgépei (Überdeck) — PLEISSAER MASCHINENFABRIK Interlock varrógépei — LUDWIG & С. kesztyűvarrógépei — Orsózógépek, felszerelések, alkatrészek, tűk stb. BUDAPEST, V. ÚJPESTI RAKPART 2. • TELEFON: 122-915. MA©DAI/EN VEGYÉSZETI GYÁR K.F.T. BUDAPEST, III. BÉCSI UT 170—172 ф TELEFON: 162—090 textilsegédanyagat vezetnek Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt főszerkesztő úr! Tisztelettel kérem, hogy szíveskedjék szaklapunkban, a Textilipar Újságban alábbi soraimnak helyet adni. Az új év alkalmából úgy a magam, mint a többi kis- és középipari textilvállalat nevében hálás köszönetet mondunk azért a hathatós támogatásért és fáradhatatlan agilitásért, amelyben bennünket a Textilipari Kis- és Középvállalatok Országos Szövetsége — élén nagykállói Nagy Dezső min. tanácsos úrral, vásárhelyi Somody Rózsa titkárnővel és fáradhatatlan tisztikarával — e válságos időkben részesít. Hálás köszönet illeti meg Varga József dr. iparügyi miniszter úr őexcellenciáját, valamint a fennhatósága alatt működő Anyaggazdálkodás Textilipari Bizottságát is, azért az önfeláldozó tevékenységért, amellyel a kis- és középipar segítségére sietnek. Kérjük a Mindenhatót, hogy adjon erőt és kitartást továbbra is mindnyájunknak, hogy együtt dolgozhassunk Nagy-Magyarország újjáépítésében. A Textil-Ipar Újság t. szerkesztőségének közérdekű munkáját ez alkalommal is elismerve, vagyok hazafias tisztelettel. Kovács Gyula: Bébi és gyermekáru gépihurkoló üzem, Szeged, Garam utca 9. Szeged, 1941 január 7. * A Hutter és Lever Rt. igazgatósága dr. vitéz gyergyószentmiklósi Kary Bélát és budafalvi Vermes Lászlót cégvezetőkké nevezte ki.* A m. kir. Kereskedelmi Hivatal felhívja a kikészített, de nem konfekcionált, továbbá a konfekcionált prémbőröket, készbőröket, cipőket, bőrruházati cikkeket, kaucsuk- és bőrdiszmóárukat Németországból importáló cégeket, hogy az 1941. évi behozatalra vonatkozó kívánságaikat — az 1938., 1939. és 1940. évek közvetlen behozatali adatainak közlésével — haladéktalanul jelentsék be írásban a Hivatal V/3. csoportjának. * 1941 január 1-én 28 textilipari vállalatnak volt állami kedvezménye; ezek között hét budapesti, nyolc pestkörnyéki és tizenhárom vidéki gyárat találunk. A folyó év első felében négy vállalat, mégpedig az Adria Selyemszövőgyár Rt. és a Budakalászi Textilművek Rt. tíztízéves, valamint az Angol-Magyar Cérnagyár Rt. és a Dreher-Siaggenmacher Magyar Részvényserfőzde Rt. tizenöttizenötéves kedvezménye jár le. Az állami kedvezményeket élvező vállalatok: a Burettfonó Rt., Pestszentlőrinc, a Csepeli Fésűs fonalgyár Rt., Csepel, a Danubia Textilkikészítő Rt., Budapest (selyem- és műselyemcérnázó, kreppelő és iező üzem), a Fiedler János Lenipari Rt., Komárom, a Francia-Magyar Pamutipar Rt., Budapest (pamutfonó és cérnázó), a Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. (pamutfonó), a nemrégiben megalakult Győri Fésüsfonó Rt., az Iris Bársony- és Szalagárugyár Rt., a Kispesti Textilgyár Rt., a Kistarcsai Fésüsfonógyári Rt., a Magyar Pamutipar Rt. (fonóüzem bővítés), a Magyar Textilipar Rt., Győr (pamutfonó), a Mechanikai Szövőgyár Rt., Budapest (vigognefonó), a Mohácsi Selyemipar Rt. (selyem-, műselyem- és félselyemszövőde). Montenuovo Nándor herceg, Almásfüzitő (lenkikészítőgyár), a Nemzeti Egyesült Textilművek Rt., Losonc-Apátfalva (posztógyár) a Pápai Pamutfonógyár Rt., Salzmann és Társa Rt., Vác, Soproni Fésüsfonalgyár (fésűs gyapjúfonóda), a Soroksári Textilipar R., a »Szent-Gotthard« Selyemgyár Rt., a Szombathelyi Magyar Pamutipar Rt. és a Váci Fonógyár Rt., Vác (iigogne és kártolt fonógyár). 1942- ben két, 1943-ban nyolc, 1944-ben öt, 1945-ben három vállalatnak jár le a kedvezménye. Az ezidőszerint évente 400.000 kg-ot cérnázó (kreppelő) és 800.000 kg műselyemfonalat selő Danubia Textilkikészítő Rt.-nak 1948-ban, mi január 10 Textilipar 30*', a Felvidék visszacsatolásával üzembekerült és jelenleg 1200 munkással dolgozó losoncapátfalvai Nemzeti Egyesült Textilműveknek pedig 1949-ben jár le az adókedvezménye. Rábi Dezső királyi műszaki főtanácsos Rabi Dezső műszaki tanácsost, a Textil-Ipar Újság nagytudású, illusztris munkatársát, a technológiai és anyagvizsgáló intézet textilosztálya kitűnő vezetőjét, a Kormányzó Úr efőméltósága királyi műszaki főtanácsossá nevezte ki. * A magyar kir. Kereskedelmi Hivatal belgrádi kirendeltségének új címe: Pristinska-ulica 51.* Weil Zsigmond, a Szegedi Kenderfonógyár Rt. igazgatósági tagja és ny. ügyvezető igazgatója karácsony másnapján meghalt. Fél évszázados működése során páratlan szorgalmával és szakértelmével nagy érdemeket szerzett a gyár fejlesztése körül. Elsősorban az ő fáradhatatlan munkásságának köszönhető, hogy ez az ötven esztendővel ezelőtt alakult vezető vállalatunk a hazai piac ellátásán kívül Európa csaknem valamennyi államába, sőt még a tengerentúlra is exportált. Weil Zsigmond halála textilszakmai körökben mély részvétet keltett. Uj kereskedelmi és iparkamarák és iparfelügyelőségek Erdélyben Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Nagyváradon új kereskedelmi és iparkamarákat állítanak fel. A visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi területen 6 új iparfelügyelői kerület alakul. A debreceni, nyíregyházi és ungvári iparfelügyelői kerületek beosztását módosítva, a biharmegyei iparfelügyelőség Nagyváradon, a szatmár- és szilágymegyei Szatmárnémetin, a máramaros- és ugocsamegyei Máramarosszigeten, a kolozs-, szolnok-doboka- és beszterce-naszódmegyei Kolozsvárott, a maros-tordai és udvarhelymegyei Marosvásárhelyen, a csik- és háromszékmegyei iparfelügyelőség pedig Csíkszeredán nyer elhelyezést. PAMASZON anyagok ágyneműre,a ОШО A. AD®HF SZÖVÖTT ÉS KÖTÖTTÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. PANNONIA-U. 9. „GART“ trikófehérneműk ПАЯАй> ШШШ textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. 10 MAGYAR ILAJOS gépszíj- és műszaki BŐRÁRUGYÁR R. T. BUDAPEST, V. KERÜLET KATONA JÓZSEF-U. 9-11 TELEFON: 113-703 és 120-262 Gyárt: bőrhajtószíjakat, műszaki bőrárukat, textiltechnikai bőrárukat a legjobb minőségben, elsőrendű kivitelben. Szakszerű tanácsadás minden szíjtechnikai kérdésben. „TRIUMPFLEX” gépszíj a modern gépi üzem legjobb hajtószíja