Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)

1943-01-08 / 1. szám

z? Budapest, Í943 Január 8. XVI. évfolyam í. szám ÁLLANDÓ ROVATAI! „A DETAILISTA“ „A KIRAKAT“ „A KÖTSZÖVO“ „TEXTiL-INDUSTRIE ZEITUNG“ „MÉLYNYOMÁSOS KÉPES SZftM“ Előfizetési ár az Országos Magyar Sajtó­kamara 742/1942. számú engedélye alap­ján egy évre 46 pengő. — Hir­detési díj: 1 milliméter sor 65 milliméte­res hasáb szélességben 60 fillér. Telefonszámaink: 4 2 0-771 és 420-772 Szerkesztőség és kindóhi vatal: Budapest, VI. kerület, Hunyadi-tér 7. sz. Postatakarékpénztári csekkszla szám 40.542. Az összes textilgyárak megkapták az érdekképviseletek értesítését, amelynek értelmében 1943 január ‘20-ig bezárólag a kender-, len-, gyapjú-, pamut-, se­lyem- és műselyemszövőipari, továbbá a kötő- és hurkolóipari vállalatoknak be kell jelenteniük 1942. évi termelési adataikat (m-ben), továbbá a pengőösz- szegben elért forgalmukat. A ki nem jelölt textilkereskedők ijmrigazolványnit Budapesten — a pol­gármester utasítására — a kerületi elöl­járóságok felülvizsgálják és a tényleges helyzetnek megfelelően záradékolják. Az iparigazolványokra konkrét esetben rá­vezetik, ho'iv a textilkor."? Vedő, az újabb rendelkezések értelmében, bizonyos cik­kekkel való kereskedésre már nem jo­gosult. Egyidejűleg a szinleges iparűzés visszásságait felderítve, eljárást indítanak a strohmannok ellen. — Az üzlethelyi­ségek igénybevételére vonatkozólag ki­adott rendelet szerint azon kereskedők­nek, akiket kötött forgalmú áruk árusí­tására nem jelöltek ki. — amennyiben forgalmuk ennek következtében óOo/o- kal csökkent,V— üzlethelyiségét igénybe- \ ehet ik. Az elsőfokú iparhatóság az ál­Női és gyermek fehér­nemű és gyermek­ruha különlegességek nagybani készítése legfinomabb kivitelben ELITE E HÉRNEMÜIPAR Budapest, XIV. Izsó-utca 5 T etetőn: 227-117, 224-023, 427-017 tala kijelölt személy részére való bérbe­adására szólíthatja fel a bérbeadót. A forgalomcsökkenés meghatározásánál a ki nem jelölés időpontjától visszafelé számított egyévi üzleti forgalmat az idő­közbeni árváltozások ügy elembevételével hasonlítják össze a ki nem jelölés idő­pontját követő üzleti év forgalmával. A műszál gyűrődése és összeugrása A műszál a pamuthoz hasonlóan gyii- rődik, noha nem annyira, mint a len. A gyűrődést a megfelelő kötésmód meg­választásával ellensúlyozzák: egyébként a mintázás vagy a szövet nyomtatása kö­vetkeztében nem is látszik annyira. Tel­jesen kiküszöbölik a gyűrődést a festés utáni vegyi utánkezeléssel. A nyírott gyapjúval keverve is csökkentik a mű­szál gyűrődésre való hajlamát. Ruházati cikkek és fehérnemüek ösz- szeugrását helytelenül hozzák kapcso­latba a textilnyersanyaggal. A gyapjú, a selyem, a pamut vagy a len éppen úgy összéugorhat, akár a műszál. Ennek a kellemetlen jelenségnek a textilia fo­násánál, szövésénél vagy burkolásánál történt tidnyujtás az inditóoka. Ilyen tulnyujtások az első mosásnál kiegyenlítődnek, vasvis a szálas anvag eredeti hosszúságára ugrik össze — és így a ruházati cikk rövidébb és szükebb lesz. Ez tehát nem a nyersanyag — ha­nem a feldolgozás hibája, amely a nyers­anyag tulajdonságainak figyelni enkivül hagyásával magyarázható. A feldolgozó­nak tekintetbe kell venni a nyersanyag­nak ezt a tulajdonságát és az eddig gyapjúból, pamutból vagy lenből készí­tett cikkeket nem állíthatja elő gyártási berendezésének minden átalakítása nél­kül műszálból. Az összeugrást a műszál dekatálásával vagy szanforizá 1 ásáva 1 is kiküszöbölhet­jük. A magyar kirakatrendezés színvonalának emelése érdekében a Tex­til-Ipar Újság — évek hosszú sora óta — ismételten sikraszállt. Lapunk »Ki­rakat« rovata, a gyakorlati tanácsok hozzáfüzésével. felvonultatta a legszebb magyar textilkirakatokat. A főváros és a vidék legkiválóbb kirakatrendezőinek kirakatképei sorozatosan jelentek meg hasábjainkon. Az iparművészeti tudást, jóizlést és szakmabeli tájékozottságot megkövetelő kirakatrendezés legjobb művelői évekkel ezelőtt tömörültek a Magyar Kirakatrendezők Egyesületé-ben. amelynek élén a Textil-Ipar Újság agi­lis munkatársa, Orel Géza dr. kir. fő­igazgató, továbbá Mohrlüder \ ilmos és Csoó János, a neves iparművész-kirakat- tervezők állanak. A textilkereskedelem már eddig is igen sok kirakatrendezőt foglalkoztatott. A kirakatrendezők ér­dekképviselete a Kereskedelmi és Ipar­kamara utján lépéseket tett az iránt, hogy a különleges ismereteket igénylő kirakatrendezői foglalkozást tanfolyam elvégzéséhez és sikeres vizsga letételének előfeltételéhez, illetve képesítéshez kös­sék. Remélhető, hogy ez a probléma, a textilkereskedelem érdekeinek megfele­lően mihamarább megoldást fog nyerni, de természetesen oly módon, hogy a rendezés csak a hivatásos kirakatrende­zőket érinti majd, inig a kereskedő és állandó alkalmazottja továbbra is — minden külső beavatkozástól mentesen —- a saját üzleti kirakatait ugyanúgy dekorálhatja, mint eddig. A Richards Híradó érdekesen számol be 1942 eseményeiről. Az ízlésesen összeállított album a mun­kások egészségügyét felölelő legfontosabb problémákat is tárgyalja. Ismertnevü szakorvosok és tanárok írtak a Richards lliradó számára eredeti cikkeket. Külö­nösen figyelemremél ló. hogy a Ric.hards- gyár milyen nagyvonalúan szervezte meg munkásjóléti intézményeit. Az ügyveze­tőség messzemenő áldozatkészséggel tette lehetővé, hogy az élelmiszerakció keretében az amugyis előnyösen, vagón- tételekben beszerzett burgonyát, babot, almát, szilvát, hagymát, paprikát, zöld­babot. zöldséget, húsárut stb. féláron osz- ják ki a ~ lukások között. A szociális b o./.mcnvj. között fontos szerene van a bajtársi szolgálatnak, amely hadiöz­vegy- és árvaalapot létesített. Gondos­kodik a hadiárvák gondozásáról. Bevo­nulás' segélyeket folyósít. Megszervezte az első segélytanfolyamokat és Vörös­kereszt-szolgálatot. Téliholmit juttat hő­siesen harcoló honvédeinknek és hatha­tósan támogatja a hadbavonultak hozzá­tartozóit. * A Kormányzó Ur őfÖméltósága a mi­niszterelnök előterjesztésére dr. Balhó László miniszteri osztálytanácsos sajtóelőadói címmel és jelleggel felruhá­zott miniszteri titkár — sajtóelőadót m iniszteri osztály tanácsos-sajt óelőadóvá nevezte ki. Dr. Bathó László a sajtó­jognak egyik legkiválóbb ismerője, aki­nek közismerten kitűnő képességeit el­ismerő kinevezése sajtókörökben osztat­lan örömet keltett. A kíméletes mosás propagandáját kitünően megszervezték a baráti Né­metbirodalomban. A hetenként megje­lenő Sajtótudósitó Szolgálat 600 napi­lapot és folyóiratot lát el bőséges hír­anyaggal. A rádiószolgálat a Propa­gandaminisztérium bekapcsolásával foly­tatólagosan tájékoztatja a rádióhallgató tömegeket. A textilkérdésekről időközön­ként népszerű cikkeket jelentetnek meg. A német textilanyagokat népszerűsítő vándorki állításokat rendeznek Elzász, a Szudéta vidék, a Protektorátus, továbbá Danzig és Nyugatporoszország különböző varosaiban. Kültöídi kiaííitások és az iskolák számára felvilágosító reklám­anyagot állítanak össze. 40.000 pengőt fordítanak a belügyminiszternek az al­ispánokhoz és a polgármesterekhez in­tézett rendelete értelmében a selyem- tenyésztés fejlesztésére. Ebből az ösz- szegből fogják majd megjutalmazni ;a kiváló eredményt felmutató selyemte­nyésztőket. MEGJELENIK MINDEN MÁSODIK PÉNTEKEM j V

Next

/
Thumbnails
Contents