Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)

1943-01-08 / 1. szám

ELADÓ TEXTILGÉP Gessner féle szövetnemesitő gép, pamut ás műselyemáru bolyhozására alkalmas, 24 hengeres, 180 cm. széles kitűnő állapotban 6.000.L P-ért Ajánlatokat .Invesztíciós jeli­gére Hausenstein és Vogler r. t. hirdetőirodába Budapest, V. Dorottya­ u. Olasz behozatali engedélyek birtokosa­­ venne Budapesten fekvő olasz származású szövet és pamutárut Ajánlatot „Azonnali fizetés klíringben„ jeligére a kiadóhivatalba SZÖVET­MINTAVÁGÓGÉP motor megha­jtásos ELADÓ Budapest, V. Deák Ferenc­ u. 15 hajt GNEIB textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. 10 RAJKAI SZALAGOK MAGYAR SZALAGIPAR NÁDAS és HACKENBERG RAJKA Moson vm. Tel. 8 Budapest, Ó-utca 8. •• Telefon : 117-837 Braun Jenő férfifehér­nemü-készítő Budapest, III. Szentendrei-utca 10 Telefon: 162-268 Ajánlja 1907-ben ala­­pított férfifehérneműt készítő bérüzemét Kérjen részletes árjegyzéket! MEGRENDELÉSEI­NÉL HIVATKOZZÉK 11 TEXTIL-IPAR U­JSÁG­ra CIMKESZÖVŐ GYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 T­ELEFON: 49-67 - 27 Az európai kontinens államai a második világháború elhúzódásával egyre jobban és növekvő mértékben érez­ték meg a nyersanyagok és a kész iparcikkek behozatalának gyérülését. — Gondos előrelátással szélesítették tehát — a mű- és pótanyagok gyártásával — az önellátás kereteit s egyúttal a ra­cionalizálás határait is fokozatosan ki­bő­vítették. Legjobb­­példa er­re a baráti Németország, amely az 1934. évi »Fa­serstoff plan« megvalósít­ás előtt, Európa többi országaival együtt, majdnem 90%/á­­ban függött a tengerentúli textilnyers­­anyagok­tól, így főleg a pamuttól és a gyapjútól. A »négyéves terv« messze­menően függetlenítette Németországot ettől a behozataltól; míg például 1932- ben 550.000 tonna gyapjút és pamutot importált, a második világháború kitö­résének időpontjáig m­ese­­vem term­elését 28.000-rő­l 80.000 tonnára, a műszálét 4000-ről 200.000 tonnára növelte. A len vetésterületét az 1933. évi 5000-ről 101*t) mint a duplájára, a kenderét 200 hektárról 20.000 hektárra emelte. Ezen­­kívül a teljesen szintetikus szálas anya­gok előállítását is fokozta. A volt Len­gyelországban,­­Norvégiában, Németalföl­dön, Belgiumban és Franciaországban új műszálgyárak létesítésével és a mű­­selyemgy­árak termelőképességének fej­lesztésével enyhítettek a textilnyers­­an­yaghiányon. Egyidejűleg az észszerű elosztás rendszerét fokozatosan több és több cikkre vezették be. Ugyanakkor az árrögzítéssel állják útját az esetleges na­gyobb áremelkedéseknek. A felesleges vásárlóerő irányításának és eredményes levezetésének kérdése már korábban is szerepelt a napirenden, de végleges formát nem tudott ölteni. Az első világháború tapasztalatai nyomán a gazdaságpolitika a rendszabályok egész seregét dolgozta ki és igyekezett azok hatályosságát a gazdasági életben ki­próbálni. A múltak tapasztalatai nyomán jelent meg világszerte a megfelelő szankciók­kal felépített ár­rögzítő rendszabály, ame­lyet később a felesleges vásárlóerők le­vezetésére irányuló törekvések kísértek. Ez a két, egymással párhuzamos úton haladó rendszabály alkalmazása sok olyan mozzanatot vezetett le, amelyek az első világháború idején a termelés és után­pótlás és a fogyasztás politikáját erő­sen megzavarták. Doniam■ Gyula dr. »I­j gazdasági je­lensége­,« című nemrég megjelent mű­vében* rámutat arra, hogy a háború befejeződése utáni időpontban a textil­ipar és a textilkereskedelem életlehető­ségeit biztosító tényezők sorában fontos szerepet játszik a vásárlóerő kérdése. Doniann dr. azt a kérdést is felveti, h­ogy mitől függ a vásárlóképesség nö­vekedése? A felelet igen egyszerű, mert évszá­zados tapasztalatok világosan arra valla­nak, hogy a lakosság munkaképessége és munkakészsége a szükségletek kielé­gítésének módjainál játsszák a két leg­fontosabb emeltyű szerepét. Ez a két tényező valósággal kiegészíti egymást, annyira szerves közöttük a kapcsolat. Az a lakosság, amelynek szükséglet­­kielégítési igényei hosszabb időn keresz­tül nem feneklenek meg­ ugyanazon ten­­gely körül, hanem fokozatosan nagyobb kívánságokkal lépnek fel a közgazda­sággal szemben, intenzívebb, erőteljesebb a Beta irodalmi rt. kiadása, munka kifejtésére alkalmas. Az a tömeg, amelynek igénye nincs, vagy pedig szük­ségletei meglehetősen szerény keretek között mozognak, a munkateljesítmény szempontjából is többnyire kívánnivalót hagy maga után. AV vásárlóerő emelkedését éppen az iparosodás erősebb fejlődése idézheti elő, ha a — főleg az iparra és kereskede­lemre támaszkodó — városi lakosság számításait jobban megtalálva, anyagilag erősödik. Növekedő bevétele, jövedelme ugyanis újabb szükségleteket jelent. Don Jány dr. alapigazságként hangsú­lyozza, hogy a nemzetközi munkameg­osztás segítette át a társadalmi gazdál­kodást az egyes jelentősebb fejlődési ál­lomásokon. A nagy tér­gazdál­kodás jelleg­zetességeire is kiterjeszkedik. A nagy tér­­gazdaság területén élő államok kereske­delmi szerződéseit szerinte az fogja jel­lemezni, hogy a főleg vámpolitikai meg­egyezések helyett olyan elvi jelentőségű gazdasági megállapodásokat tartalmaz­nak, melyek hosszú időre próbálják majd elrendezni a kölcsönös munkamegosztás kérdését. És éppen a magyar textilipart és kereskedelmet is közvetlenül érdeklő alapvető kérdéseknek a magasabb világ­­gazdasági szempontokkal való összehan­golása biztosíthatja az alapot a nagytér­gazdálkodás zavartalan munkája szá­mára. (KIE) 1943 január 8 Textilipar Inganyagok — Fehér­áruk — Festők — Kana­­vász — Zefirek stb. KÜLFÖLDI ÁRUK NAGY BEHOZ­ATALA KLINDA LÁSZLÓ TEXTILÁRU NAGYKERESKEDŐ Budapest, V. gr. Tisza István­ u. 11. Tel. 382-422 KIS TEXTIL-LEXIKON Szemelvény a most megjelent Textil-Évkönyvből Irtelenítés: a lánc k­ezeséhez asznált k­ezőanyag (keményítő stb.) rendszerint a fehérítés vagy festés előtt történő el­távolítása. Iskolák: I. Textiliskolák. Ismétlés (rapport): a kötésnek az a része, amelyen belül min­den fonal másként kereszteződik. Pl. a vászonkötésnél két lánc- és két vetülékfonalból áll. Istráng: erős anyagból készült kötés, melynek vastagabbik vége hurokká van kiképezve. Fuvarosok vontatáshoz, kő­művesek az állványzatok megerősítéséhez stb. használ­ják. Hosszúszálú kenderből készül. Italfibra: a Snia Viscosa Sniafioccoból és pamutszálakból ke­vert fonala. Stalviscosa: a három legnagyobb olasz műselyemgyár, a Snia Viscosa és a most Sziftá­nak nevezett Chatillon és a Cisa Viscosa eladási szindikátusa. Ívelés: a gyapjúpászma hullámszerű alakja. Az ívelések szá­mát az ívelést mérő műszer egyes oldalainak a pászmá­hoz illesztésével állapítják meg. Az ívelés alakjából követ­keztetnek a gyapjú nemezelődőképességére. Jól neme­­zelődik a szabályos, tömött és túltömött iüdésű, tehát posztógyártásra használható gyapjú; a hurkosan és tá­gasan ivett, rosszul nemezelődő gyapjú viszont fésűs­szövetei­ gyártására alkalmas. L. Pászma, Jacquard: francia selyemszövőmester. Született 1752-ben, meg­halt 1832-ben. A Jacquard gép feltalálója, amellyel lehe­tővé vált a mintás szövetek tömegtermelése. Nyüstös szö­vőszéket javító gépével az 1801. évi párisi iparkiállításon bronzérmet nyert el. Egy kitűnően működő halászháló­­kötőgép tervezésén kívül a meglehetősen kezdetleges szalaggyártó gépeket is tökéletesítette. 1805-ben kezdte meg a Jacquard gép szerkesztését, amellyel már bármely nagyságú és alakú ábrás szövetet készíthettek. Hosszas viszontagságok után — mert a munkanélküli takácsok Jacquard gépeit szétrombolták . 1825-ben indult a Jacquard gép diadalútjára, amikor a Lyon és környékén dolgozó 30.000 szövőszék egy harmadát szerelték fel az újfajta készülékkel. Szülővárosa, Lyon, 1840-ben emelt­­ szobrot emlékének. Jacquardkártya: a szövendő anyag mintázata szerint lyukasz­tott kemény, szívós papír le­mezből készült lapok, melyek segítségével a Jacquard-gépen a nyüstöket mozgatják (a szádat képezik), felemelik vagy lesüllyedve hagyják. A minta minden vetülékfonalához egy-egy jacquard-kártya tartozik s a teljes mintázathoz szükséges kártyákat a kártyák szélén levő lyukakon átfőzött zsinórok segítségé­vel fűzik egymáshoz. A kártyát a kártyaverőgépen lyu­kasztják a jacquardpatron alapján. Jacquard patron: a jacquard szövet műszaki mintarajzának el­nevezése, melynek alapján a kártyák készülnek. Jacquard szövetek: a legkülönbözőbb textilanyagokból Jacquard­­géppel mintázott szövetek. L. Jacquard: Jellegzetességük, hogy mintázatuk igen bonyolult, a rapportok igen nagy­ter­jedelműek és néha az egész szövetdarab felületét bo­rítják. Ily nagyobb mintázást az egyszerű nyüstösgéppel — amelynek rendszerint legfeljebb csak 28 nyüstje lehet — nem lehet előállítani. Jacquard szövőszék: Jacquard mintázatú szövetek előállítására szolgáló szövőszék. A Jacquard szövőszék a rendes szövő­széktől főleg abban különbözik, hogy nincsenek rajta nyüstkeretek és minden egyes — rendszerint cérnából készült — nyüst külön-külön mozgatható. A ny­üstöket, hogy lesüllyesztett helyzetükbe visszatérjenek, végükön súlyokkal terhelik. A Jacquardszövőszék felett van elhe­lyezve a Jacquardkészülék, mely a nyüstök mozgatására szolgál. A nyüstök mozgatását a Jacquardkártyák segít­ségével irányítják. A Jacquardkártyák egy négyszögletes hasábalakú fadarabra fekszenek rá és a rajtuk levő lyuka­kat rugóval hozzájuk nyomott drótok tapintják ki. Ahol a kártyán lyuk van, ott a drótok beme­lyednek a lyukakba és fá drótok megfelelő hurokján keresztülhúzott, u. n. plati­nák előre húzódnak. A platinák előtt egy késszerű szer­kezet leng fel és alá és az előrehúzott platinák felső kampójába belekapaszkodva, azokat felemeli, a helyü­kön maradt platinákat viszont nem emeli fel. Tehát mindazon platinák emelkednek csak fel, amelyeknek ta­pintódrótja a Jacquard kártyán az azon levő lyukba bele­mélyedhetett. A platinák végén függenek a nyüstök, melyek a mintázatnak megfelelő módon képezik a szádat. Jenny (olv. dzsenni): az első mechanikai fonógép, a szelfaktor elődje, 1767-ben James Hargreaves találta fel. Jersey: eredetileg a Jersey-ből való gyapjú. Később a gyapjú­ból, majd műselyemből készült kötött és hurkolt cikkek elnevezése. A Jersey­-árut régebben trikónak nevezték. Körkötőgépen készül. A Jersey-utánzat, mint szövöttáru tűnik fel. Jigger: szélesen festő gép. Jobboldal: 1. Szövet jobboldala. Jobbrasodrás: a sodratirányt újabban S-sel jelölik. Az S-sod­­ratú fonalak elemi szálai a függőlegesen tartott fonálon az S betű ferde vonalával futnak párhuzamosan. Juh: háziállat, melynek szőrzete a gyapjú. Egyike a leghasz­nosabb háziállatoknak: szőrzetén kívül tejét, busát, bun­dáját, sőt beleit is értékesítik. Igen sok juhfajtát isme­rünk, melyek csaknem az egész világon elterjedtek. Igen igénytelen állat s a leggyengébb füvet borított legelőn is megél. A juh szőrzetét, a gyapjút, évenként egyszer, vagy­ kétszer nyírják le. Juhgyapjú: 1. Gyapjú. Ju­hgyapjú vegyi összetétele: 1. Gyapjú vegyi összetétele. Juhok száma Magyarországon: a trianoni Magyarország juh­állománya (1938) 1,628.730 drb. Az állomány Erdély visszacsatolásával jelentősen emelkedett. Juhok világállománya: a legnagyobb juhtenyésztő államok (1938). Ausztrália 113.3 millió. Újzéland 32.4. USA 53.7. Argentína 43.8. Délafrikai Unió 41.1. Nagybritannia 26.8. Spanyolország 19. Franciaország 9.8. Olaszország 9.5. Bulgária 8.8. Görögország 8.5. Szovjetköztársaságok Uniója (kecskékkel együtt) 102.5. Törökország 16.5. Brit-India 23.8. Algir 6 millió darab. Juh törzskönyv: 1. Törzskönyv'. Jumper (dzsemper): kötött sportblúz, többnyire matt műsz­lyemből, gyapjúból, vagy más fonalakból kombinál'' 1600 TEXTILSZÓ RÉSZ­LETES ISMERTETÉSE (Fob

Next