Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-01-08 / 1. szám
ELADÓ TEXTILGÉP Gessner féle szövetnemesitő gép, pamut ás műselyemáru bolyhozására alkalmas, 24 hengeres, 180 cm. széles kitűnő állapotban 6.000.L P-ért Ajánlatokat .Invesztíciós jeligére Hausenstein és Vogler r. t. hirdetőirodába Budapest, V. Dorottya u. Olasz behozatali engedélyek birtokosa venne Budapesten fekvő olasz származású szövet és pamutárut Ajánlatot „Azonnali fizetés klíringben„ jeligére a kiadóhivatalba SZÖVETMINTAVÁGÓGÉP motor meghajtásos ELADÓ Budapest, V. Deák Ferenc u. 15 hajt GNEIB textilfestő, fehérítő és kikészítő gyár BUDAPEST, VI. LEHEL-U. 10 RAJKAI SZALAGOK MAGYAR SZALAGIPAR NÁDAS és HACKENBERG RAJKA Moson vm. Tel. 8 Budapest, Ó-utca 8. •• Telefon : 117-837 Braun Jenő férfifehérnemü-készítő Budapest, III. Szentendrei-utca 10 Telefon: 162-268 Ajánlja 1907-ben alapított férfifehérneműt készítő bérüzemét Kérjen részletes árjegyzéket! MEGRENDELÉSEINÉL HIVATKOZZÉK 11 TEXTIL-IPAR UJSÁGra CIMKESZÖVŐ GYÁR BUDAPEST, XIV. EGRESSY-TÉR 6 TELEFON: 49-67 - 27 Az európai kontinens államai a második világháború elhúzódásával egyre jobban és növekvő mértékben érezték meg a nyersanyagok és a kész iparcikkek behozatalának gyérülését. — Gondos előrelátással szélesítették tehát — a mű- és pótanyagok gyártásával — az önellátás kereteit s egyúttal a racionalizálás határait is fokozatosan kibővítették. Legjobbpélda erre a baráti Németország, amely az 1934. évi »Faserstoff plan« megvalósítás előtt, Európa többi országaival együtt, majdnem 90%/ában függött a tengerentúli textilnyersanyagoktól, így főleg a pamuttól és a gyapjútól. A »négyéves terv« messzemenően függetlenítette Németországot ettől a behozataltól; míg például 1932- ben 550.000 tonna gyapjút és pamutot importált, a második világháború kitörésének időpontjáig mesevem termelését 28.000-ről 80.000 tonnára, a műszálét 4000-ről 200.000 tonnára növelte. A len vetésterületét az 1933. évi 5000-ről 101*t) mint a duplájára, a kenderét 200 hektárról 20.000 hektárra emelte. Ezenkívül a teljesen szintetikus szálas anyagok előállítását is fokozta. A volt Lengyelországban,Norvégiában, Németalföldön, Belgiumban és Franciaországban új műszálgyárak létesítésével és a műselyemgyárak termelőképességének fejlesztésével enyhítettek a textilnyersanyaghiányon. Egyidejűleg az észszerű elosztás rendszerét fokozatosan több és több cikkre vezették be. Ugyanakkor az árrögzítéssel állják útját az esetleges nagyobb áremelkedéseknek. A felesleges vásárlóerő irányításának és eredményes levezetésének kérdése már korábban is szerepelt a napirenden, de végleges formát nem tudott ölteni. Az első világháború tapasztalatai nyomán a gazdaságpolitika a rendszabályok egész seregét dolgozta ki és igyekezett azok hatályosságát a gazdasági életben kipróbálni. A múltak tapasztalatai nyomán jelent meg világszerte a megfelelő szankciókkal felépített árrögzítő rendszabály, amelyet később a felesleges vásárlóerők levezetésére irányuló törekvések kísértek. Ez a két, egymással párhuzamos úton haladó rendszabály alkalmazása sok olyan mozzanatot vezetett le, amelyek az első világháború idején a termelés és utánpótlás és a fogyasztás politikáját erősen megzavarták. Doniam■ Gyula dr. »Ij gazdasági jelensége,« című nemrég megjelent művében* rámutat arra, hogy a háború befejeződése utáni időpontban a textilipar és a textilkereskedelem életlehetőségeit biztosító tényezők sorában fontos szerepet játszik a vásárlóerő kérdése. Doniann dr. azt a kérdést is felveti, hogy mitől függ a vásárlóképesség növekedése? A felelet igen egyszerű, mert évszázados tapasztalatok világosan arra vallanak, hogy a lakosság munkaképessége és munkakészsége a szükségletek kielégítésének módjainál játsszák a két legfontosabb emeltyű szerepét. Ez a két tényező valósággal kiegészíti egymást, annyira szerves közöttük a kapcsolat. Az a lakosság, amelynek szükségletkielégítési igényei hosszabb időn keresztül nem feneklenek meg ugyanazon tengely körül, hanem fokozatosan nagyobb kívánságokkal lépnek fel a közgazdasággal szemben, intenzívebb, erőteljesebb a Beta irodalmi rt. kiadása, munka kifejtésére alkalmas. Az a tömeg, amelynek igénye nincs, vagy pedig szükségletei meglehetősen szerény keretek között mozognak, a munkateljesítmény szempontjából is többnyire kívánnivalót hagy maga után. AV vásárlóerő emelkedését éppen az iparosodás erősebb fejlődése idézheti elő, ha a — főleg az iparra és kereskedelemre támaszkodó — városi lakosság számításait jobban megtalálva, anyagilag erősödik. Növekedő bevétele, jövedelme ugyanis újabb szükségleteket jelent. Don Jány dr. alapigazságként hangsúlyozza, hogy a nemzetközi munkamegosztás segítette át a társadalmi gazdálkodást az egyes jelentősebb fejlődési állomásokon. A nagy térgazdálkodás jellegzetességeire is kiterjeszkedik. A nagy térgazdaság területén élő államok kereskedelmi szerződéseit szerinte az fogja jellemezni, hogy a főleg vámpolitikai megegyezések helyett olyan elvi jelentőségű gazdasági megállapodásokat tartalmaznak, melyek hosszú időre próbálják majd elrendezni a kölcsönös munkamegosztás kérdését. És éppen a magyar textilipart és kereskedelmet is közvetlenül érdeklő alapvető kérdéseknek a magasabb világgazdasági szempontokkal való összehangolása biztosíthatja az alapot a nagytérgazdálkodás zavartalan munkája számára. (KIE) 1943 január 8 Textilipar Inganyagok — Fehéráruk — Festők — Kanavász — Zefirek stb. KÜLFÖLDI ÁRUK NAGY BEHOZATALA KLINDA LÁSZLÓ TEXTILÁRU NAGYKERESKEDŐ Budapest, V. gr. Tisza István u. 11. Tel. 382-422 KIS TEXTIL-LEXIKON Szemelvény a most megjelent Textil-Évkönyvből Irtelenítés: a lánc kezeséhez asznált kezőanyag (keményítő stb.) rendszerint a fehérítés vagy festés előtt történő eltávolítása. Iskolák: I. Textiliskolák. Ismétlés (rapport): a kötésnek az a része, amelyen belül minden fonal másként kereszteződik. Pl. a vászonkötésnél két lánc- és két vetülékfonalból áll. Istráng: erős anyagból készült kötés, melynek vastagabbik vége hurokká van kiképezve. Fuvarosok vontatáshoz, kőművesek az állványzatok megerősítéséhez stb. használják. Hosszúszálú kenderből készül. Italfibra: a Snia Viscosa Sniafioccoból és pamutszálakból kevert fonala. Stalviscosa: a három legnagyobb olasz műselyemgyár, a Snia Viscosa és a most Sziftának nevezett Chatillon és a Cisa Viscosa eladási szindikátusa. Ívelés: a gyapjúpászma hullámszerű alakja. Az ívelések számát az ívelést mérő műszer egyes oldalainak a pászmához illesztésével állapítják meg. Az ívelés alakjából következtetnek a gyapjú nemezelődőképességére. Jól nemezelődik a szabályos, tömött és túltömött iüdésű, tehát posztógyártásra használható gyapjú; a hurkosan és tágasan ivett, rosszul nemezelődő gyapjú viszont fésűsszövetei gyártására alkalmas. L. Pászma, Jacquard: francia selyemszövőmester. Született 1752-ben, meghalt 1832-ben. A Jacquard gép feltalálója, amellyel lehetővé vált a mintás szövetek tömegtermelése. Nyüstös szövőszéket javító gépével az 1801. évi párisi iparkiállításon bronzérmet nyert el. Egy kitűnően működő halászhálókötőgép tervezésén kívül a meglehetősen kezdetleges szalaggyártó gépeket is tökéletesítette. 1805-ben kezdte meg a Jacquard gép szerkesztését, amellyel már bármely nagyságú és alakú ábrás szövetet készíthettek. Hosszas viszontagságok után — mert a munkanélküli takácsok Jacquard gépeit szétrombolták . 1825-ben indult a Jacquard gép diadalútjára, amikor a Lyon és környékén dolgozó 30.000 szövőszék egy harmadát szerelték fel az újfajta készülékkel. Szülővárosa, Lyon, 1840-ben emelt szobrot emlékének. Jacquardkártya: a szövendő anyag mintázata szerint lyukasztott kemény, szívós papír lemezből készült lapok, melyek segítségével a Jacquard-gépen a nyüstöket mozgatják (a szádat képezik), felemelik vagy lesüllyedve hagyják. A minta minden vetülékfonalához egy-egy jacquard-kártya tartozik s a teljes mintázathoz szükséges kártyákat a kártyák szélén levő lyukakon átfőzött zsinórok segítségével fűzik egymáshoz. A kártyát a kártyaverőgépen lyukasztják a jacquardpatron alapján. Jacquard patron: a jacquard szövet műszaki mintarajzának elnevezése, melynek alapján a kártyák készülnek. Jacquard szövetek: a legkülönbözőbb textilanyagokból Jacquardgéppel mintázott szövetek. L. Jacquard: Jellegzetességük, hogy mintázatuk igen bonyolult, a rapportok igen nagyterjedelműek és néha az egész szövetdarab felületét borítják. Ily nagyobb mintázást az egyszerű nyüstösgéppel — amelynek rendszerint legfeljebb csak 28 nyüstje lehet — nem lehet előállítani. Jacquard szövőszék: Jacquard mintázatú szövetek előállítására szolgáló szövőszék. A Jacquard szövőszék a rendes szövőszéktől főleg abban különbözik, hogy nincsenek rajta nyüstkeretek és minden egyes — rendszerint cérnából készült — nyüst külön-külön mozgatható. A nyüstöket, hogy lesüllyesztett helyzetükbe visszatérjenek, végükön súlyokkal terhelik. A Jacquardszövőszék felett van elhelyezve a Jacquardkészülék, mely a nyüstök mozgatására szolgál. A nyüstök mozgatását a Jacquardkártyák segítségével irányítják. A Jacquardkártyák egy négyszögletes hasábalakú fadarabra fekszenek rá és a rajtuk levő lyukakat rugóval hozzájuk nyomott drótok tapintják ki. Ahol a kártyán lyuk van, ott a drótok bemelyednek a lyukakba és fá drótok megfelelő hurokján keresztülhúzott, u. n. platinák előre húzódnak. A platinák előtt egy késszerű szerkezet leng fel és alá és az előrehúzott platinák felső kampójába belekapaszkodva, azokat felemeli, a helyükön maradt platinákat viszont nem emeli fel. Tehát mindazon platinák emelkednek csak fel, amelyeknek tapintódrótja a Jacquard kártyán az azon levő lyukba belemélyedhetett. A platinák végén függenek a nyüstök, melyek a mintázatnak megfelelő módon képezik a szádat. Jenny (olv. dzsenni): az első mechanikai fonógép, a szelfaktor elődje, 1767-ben James Hargreaves találta fel. Jersey: eredetileg a Jersey-ből való gyapjú. Később a gyapjúból, majd műselyemből készült kötött és hurkolt cikkek elnevezése. A Jersey-árut régebben trikónak nevezték. Körkötőgépen készül. A Jersey-utánzat, mint szövöttáru tűnik fel. Jigger: szélesen festő gép. Jobboldal: 1. Szövet jobboldala. Jobbrasodrás: a sodratirányt újabban S-sel jelölik. Az S-sodratú fonalak elemi szálai a függőlegesen tartott fonálon az S betű ferde vonalával futnak párhuzamosan. Juh: háziállat, melynek szőrzete a gyapjú. Egyike a leghasznosabb háziállatoknak: szőrzetén kívül tejét, busát, bundáját, sőt beleit is értékesítik. Igen sok juhfajtát ismerünk, melyek csaknem az egész világon elterjedtek. Igen igénytelen állat s a leggyengébb füvet borított legelőn is megél. A juh szőrzetét, a gyapjút, évenként egyszer, vagy kétszer nyírják le. Juhgyapjú: 1. Gyapjú. Juhgyapjú vegyi összetétele: 1. Gyapjú vegyi összetétele. Juhok száma Magyarországon: a trianoni Magyarország juhállománya (1938) 1,628.730 drb. Az állomány Erdély visszacsatolásával jelentősen emelkedett. Juhok világállománya: a legnagyobb juhtenyésztő államok (1938). Ausztrália 113.3 millió. Újzéland 32.4. USA 53.7. Argentína 43.8. Délafrikai Unió 41.1. Nagybritannia 26.8. Spanyolország 19. Franciaország 9.8. Olaszország 9.5. Bulgária 8.8. Görögország 8.5. Szovjetköztársaságok Uniója (kecskékkel együtt) 102.5. Törökország 16.5. Brit-India 23.8. Algir 6 millió darab. Juh törzskönyv: 1. Törzskönyv'. Jumper (dzsemper): kötött sportblúz, többnyire matt műszlyemből, gyapjúból, vagy más fonalakból kombinál'' 1600 TEXTILSZÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE (Fob