Textil Ipar, 1943. (16. évfolyam, 1-26. szám)
1943-01-08 / 1. szám
Textilipar flim 1943 január 8 .GLYCERIN helyett Rubicin az ideális műglycerín, víztiszta, mész- és savmentes, erősen hydroszkopikus, az iparban mindenütt megfelelő, ahol eddig glycerint használtak FORGALOMBA HOZZÁ Wrabl Antal vegyészeti gyár, német- és olaszországi vegyészeti gyárak vezérképviseleti és bizományi raktára, Budapest, XIII. Röppentyű utca 3 — Telefon : 498-303 cALTOMMA TTIEXTILISPAM R .T. GYÁRT tisztaselyem és műselyem cottonharisnyát, standard női, férfi és gyermekharisnyát és kötött kesztyűt a legfinomabb kivitelben. Használjon cikkeihez magyar / / MAGRO EXPRESSZ I P P védjeggyel --------PERLESZ HARISNYAGYÁR aranysorozata : némán, lefeketvékony fsernyeselyem farisnya, estélyi alkalmakra— frivol, santung kikészitésű, pajszollvékony, estélyre és délutánra— Gonette,— vékonyszálú ipemberg, igen tartós, minden alkalomra öjtyo^ÖRÖKÉLETŰ KLÖFLI FÜGGÖNY. AGY-ASZTALTERITŐ MODERN - ELEGÁNS - HÁZILAG MOSHATÓ minden mÉrettben kaphatói «XXETTEL VALÓOIt Gyártja: VORSTEHER Bedape l. VI. Ankerkft* Ul MINDEN SZAKÜZLETBEN KAPHATÓ* Magyarország 1943 évi selyemtermelését 800.000 kg-ra irányozták elő, míg a múlt év produkcióját 500.000 kg-ra becsülik. A gubókat Tolna, Győr és Újvidék állami selyemfonodái dolgozzák fel. Az állami selyemfonodák vezetősége 4 gubóraktárral, 1 gyárteleppel és mintegy 100 katasztrális holdon elterülő 29 eperfaiskolával rendelkezik. Az állami selyemfonodák 1200 munkásnak adnak kenyeret. Az eperfaültetvényeket, továbbá a selyemtenyésztést 2300 felügyelő ellenőrzi, teljesítményeinek elismeréséül a fegyverszünet után még évekenát működött, mint a berlini textilszakosztály vezetője. A német selyemszövők egyesületének 1929 óta volt elnöke. A Krefeld-i textilfőiskola egyik mecénását veszítette el benne. Előd profeszor a mülhauseni textilkémiai intézet élén Mülhausenben — mint a Karlsruhe-i Technische Hochsschule leányintézete — megnyílt a textilkémiai intézetként működő főiskola, amelynek vezetésével Előd professzort, a kiváló vegyészt bízták meg. Kéziszemfelszedés — különféle speciális, kézbentartott (pl. Szeles stb.) tűkkel — a képesítéshez kötött gépihurkolóipar körébe tartozik. A 21.225/1936. Ip. M. számú rendelet szerint ugyanis csupán a kézzel végzett kötés (hurkolás) szabadipar. A speciális tűk viszont a kötőgépben alkalmazott és a gépi hurkolás lényeges munkanemét jelentő, a gépből is kiszedhető tűik munkáját végzik. Ez a tevékenység pedig jellegénél fogva nem kézikötés (kéziburkolás), mert a harisnyajavitó egyén a kezével csak irányítja, vezeti a szemfelszedő tűt, magát a burkolást, illetve kötést azonban a gépiszerkezetű tű végzi.* Budapesten a m. kir. áll. nőipariskolában 120 órás házi ruhavarró, továbbá házi fehérnemű készítő, hímző, valamint nőiszabó mesterképző előkészítő és füzőkészítő mesterképző, végül fehérneműkészítő tanfolyamot rendeznek. Dr. Varga József iparügyi miniszter kitüntetése Magyarország Főméltóságú Kormányzója a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr. Varga József magyar királyi titkos tanácsos, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével is megbízott iparügyi miniszternek Magyarország közlekedési hálózatának továbbépítése, különösképpen a Dédát— Szeretfalva közötti új vasútvonal létesítése körül szerzett érdemei elismeréséül a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Svájc műszáliparának napi teljesítménye: 30.000 kg Amióta Svájc el van vágva a textilnyersanyagutánpótlástól, egyre nagyobb a jelentősége a svájci mű,svábpartiak. A »Societé de la Viscose« Emmenbrücke-i és Widnau-i üzemei naponta 25.000 kg, a Rorschach-i Feldmühle-gyár pedig 3000—5000 kg műszálat állít elő. A Widnau-i üzem egyike Európa legmodernebb műszálgyárának. A már 1924 óta fennálló gyárban 1942 előtt müselymet állítottak elő. A műszálnak jelentőségére fényt vet, hogy a svájci fonodáik régebben évi 30 millió kg pamutot dolgoztak fel és miután a pamut behozatala másfél év óta megbénult, ma már évente 10 millió kg műszálat használnak fel. A pamutbehozatal megszűnésével kapcsolatban erősen visszaesett a svájci fonodák és szövődék foglalkoztatása. És a leállított gépek száma még nagyobb lenne, ha a műszál nem jelentene újabb munkalehetőségeket. Svájcban kizárólag Viszkóza-műszálat gyártanak. A pamutfonodák a »Frisca«, a gyapjúfonodák pedig a »Celan« elnevezésű műszálat dolgozzák fel. A kirakatárak jól olvasható megjelölését szigorúan ellenőrzik Svájcban. Az üzletben lévő textíliák árait felülnyomással vagy jelzőcédulán kell feltüntetni. Az áruk külföldre szélütését szabályozta a m. kir. minisztérium 7680/1942. M. E. számú rendelete. Textiláruknak külföldre szállítására vonatkozóan — akár feltételesen is — ajánlatot tenni, vagy megrendelést elfogadni, vagy akár csak kötelezettségvállalás nélkül is áruk külföldre szállításának lehetőségét bármilyen módon kilátásba helyezni csak a m. kir. külkereskedelmi hivatal előzetes engedélye alapján szabad. Ugyanez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha az ajánlat, a megrendelés elfogadása a külföldről behozott, vagy behozandó anyagon belföldön végzendő bérmunka teljesítésére vonatkozik, feltéve, hogy a bérmunkát azzal a szándékkal végzik, hogy az így előállított textilárut külföldbe szállítják. Ha a bérmunka valamely külföldi állam, annak szervei, vagy megbízottai által a hadsereg részére rendelt árukra vonatkozik, a honvédelmi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve adja meg az előzetes engedélyt. KÜLFÖLDI HÍREINK... Műszálgyártási adó Olaszországban A múlt év végén az olasz hivatalos lapban megjelent rendelet közli, hogy a műszálgyártásra 1942—43. évben kivetett 200 millió lira adóból a Sina Viscosa 104.98 milliót, a Cisa- Viscosa csoport 42.86 milliót, végül a most Saistának nevezett Chatilllon-gyár 26.48 millió lírát fizet. Az olasz műszálárakat a korporációs minisztérium december 1-től kezdődően újból szabályozta. Ezentúl csak 6 műszálttípust gyártanak, amelyeknek pontosan meghatározták a minőségi jellegzetességeit. A rendelet szeriint a belföldi piacon kell elhelyezni az Olaszországban előállított műszálnak 61 o/o-át és a műselyem 38 o/o-rát. Az árakat az 1939 szeptemberi színvonalnál magasabban állapították meg.* Hermann Lange, a hazánkban is jól ismert német textilszakember 68 éves korában meghalt. A jónevű selyemszövőgyárost az első világháborúban a német hadügyminisztérium a textilnyersanyagosztály főnökévé nevezte ki és Selyemhulladék a japán bőriparban A tokiói Toyota Karakita nevű vegyész hosszas kísérletezések után felfedezte, hogy a selyemgubóból műbőrt lehet gyártani. Az új anyag szilárdsági sajátságai — ami a hajlékonyságát és az élettartamát illeti — felülmúlják a természetes bőrt. Állítólag oly módon állítják elő, hogy a gubókat a közönséges bőrnél használt eljárásokkal cserzik; a legfontosabb vegyi kezelést természetesen titokban tartják. Az új műbőranyag főleg az ülések bevonására, elsősorban autóülések céljaira vált be. Cipőket és katonai felszerelési cikkeket is előállítanak belőle. A japán miniszterelnök — akinek a feltaláló bemutatta a selyembőrből készült cipő első modelljét — elrendelte, hogy a katonai hatóságok bakancsok, továbbá zubbony- és köpenyzsebek készítésénél használják fel az újfajta műbőrt. Argentína selyemipara Buenos Aires-ben nemrégiben egy harisnyakiállítást rendeztek, amelyen nemcsak a harisnyagyártási eljárást, hanem egy Argentínában konstruált, férfizoknikat előállító kötőgépet is bemutattak. Ezenkívül ugyancsak Argentínában készült fonókatlanokat, valamint hernyóselyem harisnyakollekciókat is felvonultattak. Az argentínai selyemipar 26 üzeme közül 1939-ben 10 volt Buenos Airesben, 7 Cordovában, 2 La Plataban és 2 Bahia Blancában A legutóbbi statisztika adatai szerint Argentínában mindössze 250.000 eperfa van. Ezeknek számát a közeljövőben 6 millió darabra növelik, így majd lehetségessé válik, hogy az ország szükségletét belföldi selyemmel elláthassák. A kormány a selyempetéknek a tenyésztők közötti kiosztásáról is gondoskodik. Argentína a második világháború kitörése előtti esztendőben 17 millió pezo értékben importált selyemárukat. Tekintve, hogy a selyembehozatal majdnem teljesen megszűnt, az argentínai kormány főleg Cordoba tartományban fokozza erőteljesen a selyemtenyésztést. MEGJELENT dr. vitéz Vass Sándor és dr. Radó Géza szerkesztésében : TEXTIL ÉVKÖNYV 1942-1943 Nagy albumalakú, többszáz oldalas, nélkülözhetetlen szakkönyv! Kivonat a tartalomjegyzékből: Textilnyersanyagoktól — a készáruig írták: Rábl Dezső műszaki főtanácsos, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet textilosztályának vezetője és Dezső István, műszaki tanácsos, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet textilosztályának mérnöke. Összes textilnyersanyagok, fonás, szövés, kikészítés, festés, anyagvizsgálat Gazdag illusztrációkkal Textillexikon 1600 textilszó részletes ismertetése Textilipari kompasz 3000 ipari címmel Textilnagykereskedelmi kompasz Textilkereskedők haszonkalkulációja Textilrendeletek Hivatalok, ahol a textilügyeket intézik Ára könyvárusi forgalomban 20.A pengő Textil-Évkönyv kiadóhivatala : Budapest, VI., Hunyady-tér 7. LATEX Kötszövőüzem SZEGED, MADÁCH II. 16 Gyárt:sNői férfi és gyermek finom és komersz kötöttárukat•V LEGSZEBB FÉRFI