Tüzeléstechnika, 1929 (2. évfolyam, 1-7. szám, 1. évfolyam, 1-3. szám)
1929-01-06 / 1. szám
II. évfolyam I. szám Budapest, 1929 január 6 A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE Energiagazdasági, hőtechnikai és tüzelőszervegyészeti folyóiratTÜZELÉSTECHNIKA Szerkesztik: Vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND Megjelenik kéthetenként a KÖZLÖKV-nyel egyidőben Szerkesztőség I., Logodi-u. 62 ] Telefon: Automata 526—92 A TÜZELÉSTECHNIKAI KÖZLÖNY nélküli külön is megrendelhető. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre....................... . . . . 16.— pengő Negyedévre..................................... 5.— „ Egyes szám................................. 1.0 n A Magyar Mérnök- és Építész Egylet tagjainak: Egész évre....................................... 4.80 pengő Negyedévre .................................... 1.50 „ A Mérnöki Kamara és az O. M. Bányászati és Kohászati Egyesület tagjainak: Egész évre....................................... 10.— pengő Negyedévre ................................... 3.— és Kiadóhivatal: IV., Reáltanoda u. 13-15 Telefon: Automata 853—30 Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 4182 Automatikus tüzelések új típusai: Erdős Vilmos József. — A gázgenerátorok vízzel hűtött köpenye, mint gőzkazán. Dr. Gwosdz értekezése nyomán Vécsei Béla. — Szemle. VÉCSEI BÉLA TARTALOM: Automatikus tüzelések új típusai Irta: Erdős Vilmos József Extract. New types of mechanical stokers. According to the discussions of the „Fuel Conference 1928” in London the mechanical stokers play an ever-developing role in connection with the combustion of brown coals and lignites for energy and steam production. Such a Hungarian contsruction is the mechanical Record forefeedstoker. The experiments and working-experiences made on this stoker on the boilers of the Budapest Royal Polytechnical University with different kinds of coals from 2500—6500 calories, will be published. Az automatikus tüzelések szükségessége. Néhány évvel ezelőtt, főleg az amerikai szakirodalom hatása alatt, s sok helyütt az a téves felfogás terjedt el, hogy a szénportüzelés hódító előretörése belátható időn belül ki fogja szorítani, illetőleg egészen szűk alkalmazási területre fogja redukálni a mechanikailag mozgatott rostélyokat. Ez a jóslat egyáltalán nem következett be, amennyiben újabban úgy a számottevő külföldi szakirodalomban, mint a múlt év szeptember havában lefolyt londoni tüzelőanyag-világkonferencián is (Fuel Conference 1928) megállapítást nyert, hogy a mechanikailag mozgatott rostélyok továbbfejlesztését világszerte ismét elsőrendű feladatnak tekintik. Még fokozott mértékben áll ez hazai tüzelőanyagjainkra, melyeknek nagy teljesítménnyel való gazdaságos eltüzelése különleges tüzelőszerkezetet igényel. Az automatikus rostélyok fajai.** A mechanikailag mozgatott rostélyokat, a szén mozgatásának módját tekintve, a következőképpen osztályozhatjuk: 1. vándorrostélyok (Wanderroste), 2. alátoló tüzelések (Unterschubfeuerungen). * Elektrizitätswirtschaft, Berlin, 1927. Nr.' 443. — Archiv für Wärmewirtschaft, 1928. Heft 2. S. 55. — Archiv für Wärmewirtschaft, 1927. Heft 10. S. 323. stb. ** A cikk következő része a szerzőnek a londoni „Fuel Conference 1928” A és J csoportjában előadott értekezéseinek kivonata. 3. előtoló tüzelések (Vorschubfeuerungen). Olyan államokban, melyek nagyobbrészt kitűnő minőségű szenek (kőszén, antracit) felett rendelkeznek, mint például az USA és Anglia, főleg a vándorrostélyok és alátolótüzelések vannak elterjedve, míg olyan országokban, ahol a tüzelőanyagok jelentékeny hamutartalommal bírnak, az előtolótüzelések lépnek előtérbe (v. ö. „Entwickelung der Feuerungseinrichtungen der Wiener Städtischen Elektrizitätswerke” von Ing. Fritz Siedle, Fuel Conference 1928, Section 1.). A nagyobb hamutartalommal bíró szenek, különösen akkor, ha azok hamutartalma 1100° C körül, vagy még alacsonyabb hőfoknál már olvad, a nagy rostély felületeken való eltüzelésnél azáltal okoznak nehézséget, hogy a szén és salak nagy darabokban, sokszor a rostély egész szélességében összesül, miáltal a levegőnek a tüzelőrétegen való áthatolását helyenként meggátolják, illetőleg egyenlőtlenné teszik.*** A szóbanforgó tüzelőanyagoknak nagy teljesítménynyel való gazdaságos elégetésére olyan mechanikai rostélyokra van szükség, melyek a tüzelőanyagnak és hamunak rendszeres, erőteljes mozgatása által a nagy darabokra való összesülést megakadályozzák. A Record-előtoló tüzelés. Ilyen berendezés a magyar találmányé mechanikai ,,Record”-előtolótüzelés, melynek általános elrendezése az 1. ábrán látható. A rostélyrendszer szélességben egymás mellett és a rostély hosszirányában egymás alatt elhelyezett rostélygerendákból áll (a, b), melyek közül a c-vel jelzettek fixeknek tekintendők, míg az a-val jelzett szafozott gerendák csoportonként egymástól független keretszerkezettel előre és hátra mozgattatnak (lásd 1. ábra, felülnézet). *** V. ö. Archiv für Wärmewirtschaft 1928. Heft 6.: „Verbrennung von Kohle mit hohen Aschen- und Wassergehalt”.