Tüzeléstechnika, 1930 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1930-01-05 / 1. szám

II. évfolyam. 1. szám Budapest, 1930. január 5. TARTALOM: Magyar szénfajtákkal végzett laboratóriumi retortagazítások eredményei. Irta: Jakaby István és Becker Ervin. 1. I. SZEMLE: Kőszéngázgyárak és azok célkitűzései kisebb üzemekben. 6. I. A Tüzeléstechnika a Közlöny nélkül külön is megrendelhető. Előfizetési ára: egész évre 16 P, negyedévre 5 P, egyes szám 1 P. A Mérnöki Kamara és az O. M. Bányászati és Kohászati Egyesület tagjainak: Egész évre 10 P, negyedévre 3 P Szerkeszti: vitéz GÁLOCSY ZSIGMOND Szerkesztőség: I. Lógodi*u. 62. Telefon : Automata 526—92. Kiadóhivatal: IV. Reáltanoda 2. 13—15. Telefon: Automata 853—30. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 4182. ENERGIAGAZDASÁGI, HÓTECHNIKAI ÉS TÜ­ZELŐSZER­ VEGYÉSZETI FOLYÓIRATTÜZELÉSTECHNIKA MEGJELENIK NÉGYHETENKÉNT a KÖZLÖN­Y­nyel EGYIDŐBEN A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK MELLÉKLETE Magyar szénfajtákkal végzett laboratóriumi retorragazítások eredményei. JAKOBY ISTVÁN és BECKER ERVIN. (A kísérlet-sorozat Weiss Manfréd Acél és Fémműves R­­T laboratóriumában készült.) A szén zárt térben hő hatására víz­, kátrány* és gáz* alakú terményekre bomlik s szilárd alakban vissza* marad a koksz. A szénhevítésnek azt a módját, ha a hőmérséklet csak az 550 C°*ot éri el, kis hőmérséklet* nél végbemenő gázításnak — vagy szénpárolásnak —, ellenben, ha a hevítést 1000 C°*ig folytatjuk, nagy hő* fokú gázításnak, v­a­gy röviden széngázításnak fogjuk nevezni. Az első hevítési mód főleg a kátránytermelés szem*­pontjából fontos, a másodiknak inkább gáztermelés a célja s a silányabb minőségű kátrány ennél csak mel­­lékterménynek tekinthető. A magyar szénfajtákból kinyerhető kátrány minő­­ségi és mennyiségi vizsgálatával s ipari feldolgozásá­­nak lehetőségével több irodalmi értekezés foglalkozik. E dolgozat keretén kívül esik, hogy a barnaszénből termelhető kátrány ipari értékesítésének nemzetgazda­­sági jelentőségét méltassuk. E tény a szakkörök előtt eléggé ismeretes, s hogy ennek dacára a magyar barna­­szénkátrányipar élénkebb fejlődése mindezideig késik, annak oka a magyar barnaszén oly fizikai és kémiai tulajdonságaiban rejlik, amelyek a kátránytermelés gazdaságosságát nagy mértékben befolyásolják. Ezek pedig 1. a magyar szén aránylagosan kis kátránytartalma, 2. nagy hamutartalma, 3. az ezzel összefüggő tömött struktúra, aminek kö­­vetkeztében a kátránytalanítás jelentékeny hányadú terméke, a koksz nehezebben égethető el, mint pl. a németországi ú. n. sverkoksz, s így nehezebben is érté­­kesíthető. Ellentétben a magyar kátránynyerés irodalmával, a szakközönség előtt kevésbbé ismeretes a magyar szén 1. ábra. Laboratóriumi szénlepárló berendezés.

Next