Újítók Lapja, 1951 (3. évfolyam, 1-21. szám)
1951-01-01 / 1. szám
Újítómozalmunk múltévi méllyei és tanulságai írta: HEVESI GYULA AZ ELMÚLT ESZTENDŐ ÚJÍTÓMOZGALMUNK TOVÁBBI HATALMAS FELLENDÜLÉSÉNEK, mennyiségi és minőségi emelkedésének éve volt. Kibontakozott a termelés minden területén a szocialista verseny legmagasabb formája, a Sztahanov-mozgalom, amely tudvalévően az előző év decemberében, kiváló szovjet sztahanovisták közvetlen segítségével, szinte robbanásszerű erővel tört elő Sztálin elvtárs 70. születésnapjának országos ünneplésével kapcsolatban. Pártunk vezetőinek, Rákosi és Gerő elvtársaknak a magyar Sztahanovisták Első Országos Tanácskozásán elhangzott szavai, majd később Rákosi elvtárs beszéde a nagybudapesti pártválasztmány értekezletén, azok az alapvető útmutatások, amelyeknek elsősorban köszönhetjük a szocialista verseny, az újító- és Sztahanov-mozgalom ezévi nagyszerű eredményeit. Pártunknak a szakszervezetek munkájára vonatkozó legutóbbi határozata, a minisztertanácsi és pártvezetőségi együttes határozatok az építőiparról, a szénbányászatról, az általános normarendezésről, és sok más egyéb intézkedés is, szemléltető tanúságot tesznek arról a mérhetetlen figyelemről és gondosságról, amellyel népi demokráciánk az újítók, feltalálók és sztahanovista kezdeményezők munkáját segíti, s amelynek alapján újító- és Sztahanov-mozgalmunk ma már egész népgazdaságunk egyik döntő jelentőségű hajtóerejévé vált. AZ ÚJÍTÓMOZGALOM TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSÁRA VALÓ ÁTTÉRÉST kell elsősorban kiemelnünk, amit szintén a Szovjetunió tapasztalataiból vettünk át. Az iparági és üzemi feladattervek nemcsak szorosabban kapcsolják össze az újítómozgalmat a népgazdaság és az egyes termelő üzemek alapvető feladataival, de nagymértékben elősegítik a kollektív újítómunkának, a fizikai és értelmiségi dolgozók együttműködésének megszervezését is. Bár újítási feladatterveink ma még igen tökéletlenek, mégis már ez évben is jelentősen éreztették hatásukat. Fizikai és értelmiségi dolgozókból álló komplex brigádok százai működnek már eredményesen egy-egy újítási feladat megoldásán, sőt az Akadémia és több kutatóintézetünk kezdeményezésére kialakulóban van a tudományos kutatás és az újítómozgalom szorosabb összekapcsolódása is. A tapasztalatcsere fejlesztése és az újítómozgalom népszerűsítése szempontjából egyaránt igen nagy jelentőségűnek bizonyult a II. Országos Újító Kiállítás és az ezt követő vidéki kiállítások. Ez a kiállítás mind méreteiben, mind műszaki színvonalát és mozgalmi jelentőségét illetően egyaránt messze felülmúlta I. Országos Újító Kiállításunkat. Először jutott itt kifejezésre kutatóintézeteinknek műszaki haladásunk előmozdítása érdekében folytatott hatalmas újító tevékenysége. A bemutatott újítások országos elterjesztését nemcsak nagyszámú tapasztalatcsere-konferencia segítségével igyekeztünk elérni; a kiállításon individuálisan bejelentett több mint 4000 újításátvételi javaslat az O. T. H. szigorú ellenőrzése mellett került ki az üzemekbe, s azok ténylegesen el is jutnak az illetékes újítási bizottságok elé. Ilyen módon a kiállítás népgazdasági hatályosságát sokkal intézményesebben sikerült biztosítani, mint ahogyan az az első kiállításnál történt. FONTOS LÉPÉST JELENTETT ÚJÍTÓMOZGALMUNK FEJLESZTÉSÉRE az 1950 május 31-én megjelent 151. sz. kormányrendelet, amely még szélesebb alapokra helyezte az újítótevékenység ösztönzését, s kiküszöbölte az előbbi rendeleteknek a tapasztalat által felderített hiányosságait. E rendelethez fűződött az újítási megbízottak iskolájának lefolytatása, amelyen mintegy 600 újítási megbízott nyert elméleti kiképzést és ismerkedett meg a mozgalom eddigi országos tapasztalataival. Az iskola nem kis mértékben járult hozzá az újítási ügyek intézésének javulásához üzemeinkben. Kialakult az év folyamán az újítómozgalom fejlesztésének néhány igen hatályos új formája, amelyet szintén a Szovjetunió gyakorlatából vettünk át. Ezek közé tartozik az ötletnapok rendezése, amelyek nagy népszerűségre tettek szert dolgozóink körében és alkalmasaknak bizonyultak arra, hogy a dolgozók igen széles rétegeiből váltsanak ki a termelés javítására irányuló újító kezdeményezést. Ugyanilyen tömegjelegűek és sikerültek voltak az év utolsó hónapjaiban először összehí v