Újítók Lapja, 1957 (9. évfolyam, 1-22. szám)

1957-02-05 / 1. szám

Tarta­lom Oldal Di­vo96lJák a feltalálók és újítók Jogos sérelmeit 3 Hogyan tovább? — — —­­ — — — — 4 A műszaki kultúra fejlesztése — több szén — 5 Újítóink feladatai az energiagazdálkodásban — 0 A legolcsóbb energiahordozó a biogáz — — 0 „Hallgató" újítók a Kelenföldi Erőműben — — 7 Több házba vezessék be a termálvizet — — 8 Miért áll a mozgalom az Egyesült Izzóban — — 9 A PVC-csárgák csigaútja — — — — — — 9 Antibiotikumos állatgépezet — — — — — 10 Támogatják a kisiparos újítókat — — — — 10 A Habselyemgyár újításai az export szolgálatában 11 Hasznosabb újítások — rentábilisabb üzem — 11 Országról országra — — — — — — — 12 összszövetségi újítóértekezlet Moszkvában — 13 Tapasztalatok a keletnémet újítómozgalomról — 14 Vegyünk részt a találmányi vásárokon — — 10 Bel- és külföldi tapasztalatcsere — — — — 18 ★ Содержание Стр< Выслушиваются жалобы изобретателей и новаторов 3 Как будет в дальнейшем ? — ______ 4 Развитие технической культуры — больше иголь — б Задачи новаторов в области использования энергии 6 Носитель наиболее дешевой энергии — биогаз — — 6 „Замолчали" новаторы на заводе „Келенфелди Эрё­­мю" ___ — — ____ — — 7 Необходимо провести теплую воду во многие жилдома 8 Почему преостановилось новаторское движение на заводе „Эдешюлт Изо" — ____ — — 9 Ролики ПВК (РУС) и их путь— — — — — — 9 Антнбиотикум как питательное вещество для жи­вотных — — — — — — — — 10 Поощряются новаторы-ремесленники — — — — 10 Рост новаторства на фабрике „Хабшеемдяр" способ­ствует развитию экспорта — — — — — — 11 Чем полезнее изобретение, тем рентабельнее произ­водство — — — — — — — — — — — И Из страны в страну _ _ _ — — — — — 12 Всесоюзный съезд новаторов в Москве — — — 13 Данные о новаторском движении в восточной Гер­мании — — — — — — — — — — — 14 Необходимо принимать участие на международных выставках новейших изобретений — — — — 16 Обмен опытом между местными и заграничным но­ваторами — — — — — _ — — — — 18 ★ Inhalt Seite Abhilfe für die gerechten Beschwerden der Erfinder und Neuerer — — — — — — 3 Wie weiter? — — — — — — — — 4 Entwickelung der technischen Kultur — mehr Kohle _ — — 5 Die Aufgaben der Neuerer bei der Energie­benützung — — — — — — — — 0 Das Biogas ale billigste Energiequelle — — — 0 Im Kraftwerk Kelenföld herrscht Stille — — 7 Mer Häuser müssen mit Thermalwasser versorgt werden — — — — — — — — — 8 Warum steht ln der Vereinigten Glühlampen­­fabriik die Bewegung still — — — — — 9 Der Schneckenweg der Kunststoff-Schnecken — 9 Tiernähnmitte! mit Antibiotica — — — — 10 Die Neuerungen der iSdhaumseldenfabrlk lm Dienste des Exportes — — — — — — 11 Wo die Neuerungen nützlicher — dort der Betrieb rentabler— —- — — — — — 12 Von Land zu Lar J— — — — — — — 12 Union-Konferenz der Neuerer ln Moskau — — 13 Die Erfahrungen der Ostdeutschen Neuerer­bewegung — — — ' —- — — — — 14 Die Teilnahme an der Erfind er-Messen — ein Gebot der Stunde — — — — — — — 10 In- und Ausländischer Erfahrungsaustausch — 18 V----------------------------------J г > KÖNYVESPOLC Derczányi Dezső — Pogány Frigyes: PÉCS (Műszaki Könyv­kiadó) A kiadó rendkívül tanulságos, népszerű, „Városké­pek­­műemlékek” című sorozatában jelent meg e munka, amely Pécs város kialakulásával, városképi problémáival, műem­lékeivel foglalkozik. Pécs hazánk egyik legjellegzetesebb, legszebb városa. Szerkezetéből adódó sajátosságok, a város­­központok, egyes útvonalak, városrészek az esztétikai hatá­son túl mély és gazdag képzeteket, képzettársításokat is fel­idéznek a nézőben. A római kor emlékeinek szemlélése kö­zel kétezer esztendő előtti világba vezet vissza. A Dóm tér a középkor világában épült és egyénisége századokon át kristályosodott ki; nemcsak lenyűgöző szépségével gyakorol ránk hatást, hanem a város elevenen ható múltját is elmé­lyíti, közel hozza hozzánk. Ahogy járunk-kelünk a város­történet más­­és más korszakéval, szinte egész múltjával kerülünk kapcsolatba. A könyv minden sorából az a törek­vés árad, hogy minél hűbben mutassa be a város gazdag múltját és fejlődését. Sós Fiodóra: SZILIKONOK IS FELHASZNALÁSUK (Műszaki Könyvkiadó) A szilikonok mint ipari segédanyagok a XX. század negy­venes évei elején jelentek meg a világpiacon és csakhamar komoly ipari jelentőségre tettek szert. Gyors sikerüket an­nak köszönhették, hogy kémiai felépítésükből származó fizi­kai és fizikai-kémiai tulajdonságaik következtében számos, eddig megközelíthetetlennek látszó műszaki probléma meg­oldását segítették elő. A szilikonok első fohásznál­óinak egyi­ke az elektromos ipar volt, ahol ezeknek az új anyagoknak alkalmazása új konstrukciókat tett lehetővé. Az elmúlt év­tizedben számos új szilikontermék született és úgyszólván napról-napra újabb felhasználási területek nyíltak meg előt­tük. Ugyanakkor azonban a szilikonok felhasználásával kap­csolatban tisztázódott a helyzet és bizonyos fontos szem­pontok kerültek előtérbe. Elsősorban — amivel a sziliko­nok felhasználóinak tisztában kell lenniük — az, hogy a " likonok" elnevezés tulajdonképpen gyűjtőnév, amely­­anyagoknak egy ilyen nagy csoportjára vonatkozik. Következésképpen: a szilikonok felhasználása csak akkor hozhat komoly ipart­­eredményt, ha közülük mindenkor azt az anyagot választjuk ki, amely a szóban forgó probléma megoldása szempontjából a legmegfelelőbb. E könyv célja, hogy felhívja az olvasó figyelmét a szilikonok alkalmazha­tóságára, illetve azokra az iparágakra, amelyekben a szili­konokat külföldön már használják. Káposztás Pál: A TARÓHAJTÁS SZELLŐZTETÉSE (Műszaki Könyvkiadó) Nehéziparunknak egyre több ásványi nyersanyagra van szüksége, emiatt gyorsabb ütemben kell ma temett ásvány­tel­epeinket fejteni és fokozottabb mértékben szükséges új hasznosítható ásván­yelflfordulásokat felkutatni, feltárni, illetve fejtésre előkészíteni. A táróhajtás ütemének gyorsí­tása tehát nehéziparunk fejlődésének egyik fontos és idő­szerű feltétele. De a mélyépítési vonatkozású táróknál is na­gyon fontos a tárók gyorsütemű hajtása. Ennek pedig a szellőztetés egyik fontos, de ma még nem a jelentőségének megfelelően értékelt munkafolyamata. Fejlődése a mai napig sem tartott lépést a gyorstáró-hajtás eredményeit biztosító fúrási, robbantási és rakodási munkafázisnak az utolsó másfél évtizedben elért nagymértékű fejlődésével. A szel­lőztetés mai módszerét és berendezéseit olyan mértékben kell átalakítani, hogy a záróhajtás többi gépesített munka­folyamataival elért teljesítményeket ne fékezze, hanem ré­szükre még nagyobb lehetőségeket se biztosítson. E célok érdekében állította össze a szerző munkáját, amely a járó­­rtartás szellőztetésére vonatkozó elméleti ismereteknek és gyakorlati tapasztalatoknak a régebbi, hasonló tárgyú mun­káktól eltérő részletesebb és rendszeresebb tárgyalása. ★ CÍMLAPKÉP: a Győri Vagon- TU Gépgyárban egy magyar találmány alapján készül a vasúti mérőkocsi, amelyet a lipcsei nemzetközi vásáron mutatnak majd be az Országos Találmányi Hivatal lapja. Felelős szerkesztő: Hernádi György — Szerkesztőségi V., Géza u. 2. — Tel.: 115—018 Kiadó hivatal: VII. ker., Miksa utca 10. — Telefon: 8 81—8 8­5. Előfizetési díj­­ egy évre 00.— forint, félévre 30.— forint, negyedévre 15.— forint Felelős kiadó: a Lapkiadó Vállalat Igazgatója Terjesztik: Budapesten a Faposta Hírlapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi postahivatalok. Előfizetés: a Posta Központi Hírlapíródénál Budapest, V., József nádor tér 1. Tel.: 180 —850. Csekkszámla: 61231. Hirdetések felvétele: a Magyar Hirdetőnél, Budapest, V., Felszabadulás tér 1. és a kiadóhivatalban, VH., Miksa u. 10. I. em. 115. 57/2382 — Egyetemi Nyomda, Budapest, Dohány u. 12—14 — Felelős vezető: Janka Gyula igazgató

Next