Unio - Sütőiparosok Lapja, 1937 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1. szám

­ UNIÓ SüTőIPAROSOK LAPJA Budapest, 1937 január I | AKCIÓ-KENYÉR | Szelvényátadás január 4-én, hétfőn d. n.pont­­12 6—7 óráig. Minden akciószelvény külön-külön lebélyegzendő! Bornemisza miniszter a kézművesipar fontosságáról. Az ünnepi vacsorán, amelyet a magyar ipartestületek egyeteme és az Ipartestületi Tisztviselők Országos Szövet­sége XX­. 17-én Bornemisza Géza m. kir. iparügyi miniszter tiszteletére rendezett, újból bebizonyult, hogy a magyar kézművesipari termelés társadalmi képviselete és hivatalos állami irányítása teljes összhangban kívánja fontos hiva­tását betölteni. Ezt a megértést és harmóniát minden irányadó tényező annál jelentősebbnek ítéli, mennél súlyosabb a kézművesipar helyzete a gazdasági válság követ­keztében. Még nem volt miniszter, aki annyi határozottsággal és akkora munkakészséggel karolta fel a kis­ipari törekvéseket, mint Bornemisza Az üdvözlő beszédet ifj. Tóth Pál, az IPOSZ elnöke mondotta. Azután Füredy Lajos, az IPTOSZ elnöke szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az egész ország iparossága tökéletesen egyetért abban, hogy Bornemisza a múlt számos mulasz­tását és hibáját pótolta és ez a magyarázata annak, hogy az egész ország iparossága az érdekkép­viseleti tisztviselőkkel együtt egy­séges és töretlen táborban áll a miniszter mögött és őt célkitűzései­ben fenntartás nélkül követi. Bornemisza Géza meleg szavak­kal mondott köszönetet az üdvöz­lésért, amely annál jobban esett neki, mert attól a társadalmi réteg­től jött, amely a gondozására bízott társadalmi rétegek közül a legköze­lebb áll szívéhez. A magyar kéz­­művesiparosság felett a háború előtt sokan meghúzták a lélekharangot. Látjuk pedig, hogy azokban az országokban, ahol a gyáripar a legnagyobb fejlődést érte el, a hatalmas gyáripar tövé­ben a kisipar nemhogy elsorvadt volna, hanem még inkább új erőre kapott. Ezekben az országokban ugyanis a kézművesiparosságnak megvolt a megfelelő szervezett­sége és a technika vívmányainak felhasználásával igye­kezett lépést tartani a korral és így méltó­­versenytársává tudott válni a gyáriparnak is. Hogy nálunk nem ez volt a helyzet, annak több oka van. A kisipar lemaradásának nálunk elsősorban maga a kézművesiparosság volt az oka, amelynek hiá­nyoztak a megfelelő szervezetei. Nem volt meg a meg­felelő vezetőrétege, amely megmutatta volna a követendő irányt, s rámutatott volna, hogy a magyar kézművesiparos­ságnak nem a politizálgatással, nem egymás elleni tor­zsalkodással, hanem összefogással, céltudatos együttműkö­déssel tud csak sorson javítani. Pedig a kézművesiparosság egyike volt a legtiszteltebb foglalkozásoknak, sőt a közép­korban a városi kultúra hordozója, s ha kellett, a városok védelmezője volt. A magyar kézművesiparosság lassan-lassan tudatára jött annak, hogy a hibák forrását elsősorban önmagában kell keresnie, s nem riadt vissza állás, hogy mind több és több ludast, komoly tanulást követeljen azoktól, akik erre a pályára lépnek. Jó példával jártak elől az öreg mesterek, akik maguk sem restelték odaállni tanulni, el­sajátítani az újabb technikai el­járásokat és gyártási módokat, amelyekkel gyártmányaikkal job­bakká és olcsóbbakká tudták tenni. A miniszter örömmel látja azt is, hogy a kisiparosság kitermelte magából már a megfelelő vezető­­réteget is. Az ipartestületek vezető­ségében ma már a jóravaló, becsü­letes, de emellett kellő tudással is rendelkező iparosok kerülnek elő­térbe, s ezek az érdemes férfiak már új nemzedéket is neveltek fel, amely képes lesz majd a jövő fontos iparosproblémáinak meg­oldására. Hosszas éljenzéssel, tapssal köszönte meg a jelenlévő sokszáz iparosvezető a miniszternek megnyilatkozását. Ezután ipartestületünk elnöke, Ruzicska Ede, az IPOSZ alelnöke mondott rövid, az összes kiemelkedő jelentőségű ipari napi kérdéseket felölelő, markáns beszédet, majd köszönetet a miniszternek és a vendégeknek a megjelenésükért. Dr. Laky Dezső, az IDKSZ elnöke az iparosság gazdasági összefogására hívta fel a megjelenteket. * Ipartestületünk képviseletében az elnökön kívül Trutzl Adolf, Grosz Jenő alelnök, dr. Georgevits Béla jegyző és Vogl Imre titkár vettek részt a vacsorán.

Next