Üvegesek Lapja, 1940 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
-VB XIV. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1940. JANUÁR 1. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN. Laptulajdonos a „Budapesti Üvegesek és Rokonszakmák Ipartestülete” Budapest, Vill., Harminckettesek tere 2-Z ÜVEG- ÉS PORCELLÁNKERESKEDŐK ÉS ÜVEGESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETENNEK HIVATALOS LAPJA ELŐFIZETÉSI DÍj Negyed évre...................................180 pengő Félévre...........................................350 „ Egész évre......................................6.— „ Júfy£t 1. SZÁM. ÜVEGESEK LAPJA A BUDAPESTI ÜVEGESEK, ÜVEGCSISZOLÓK ÜVEGEDZŐK ÉS ÜVEGVÉSŐK, ÜVEGHAJLÍTÓK, ÜVEGFONCSOROZÓK, ÜVEGFORRASZTÓK, ÜVEG-, PORCELLÁN- ÉS FAYENCEFESTŐK, MOZAIKMŰVESEK ÉS TÜKÖRKÉSZÍTŐK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, Vil., HARMINCKETTESEK TERE 2. I. 12. Telefon: 134-932. Gondolatok az újév első napján Ősi szokás szerint elbúcsúztunk az óévtől és magyar szokás szerint köszöntjük az újat. Ebben a szokásos számbavételben és köszöntésben mindig van valami, ami magunkbaszállásra, emlékezésre és a magunk belső megvizsgálására késztet, másfelől meg reménység csillan meg a szívünkben. Jó is így mérlegre tenni a régit meg az újat, ugyan melyik az értékesebb. Testületünk életében az elmúlt 1939. év nem hozott különös eseményeket, annál többet a szakmában. Az ősi Kárpátalja hazatérésével megnagyobbodott a szakmának is a munkaterülete. Az egész év folyamán nem is volt panasz munkahiányra; a szakmát általában jól foglalkoztatták, kereseti lehetőség tehát volt — kereset nélkül. Mert ebben a szakmában legyen bárminő kevés vagy bármilyen sok munka, keresni a szakma nem akar. Hasztalan dolgoztuk ki már régebben a feldolgozási irányárakat, a szakmában dúló verseny nem akarja az egészséges árakat kialakítani. Hasztalan alakulnak itt-ott szakmai csoportok, szövetkezetek, hasztalan rögzítette a kormány az árakat, hasztalan állandók a beszerzési árak, a szakma mégsem keresett. Panaszt annál többet hallottunk az egész év folyamán. Egyszer a szakmunkások vonultak be honvédelmi szolgálatra, máskor a gyár küzdött anyagbeszerzési nehézségekkel, ismét máskor a tükörkészítők irányárait nem lehetett életbe léptetni, majd a tükörüveg behozatala elé tornyosultak nehézségek, a biztosító munkálatok elosztása körül mutatkoztak elégedetlenségek, egyre több és több lett a panasz, s mindegyik másban kereste a hibát. Ha ebben a szakmában 100 mestert meghallgatunk, mindegyiknek igaza van — a maga szempontjából. Mindenkinek igaza van — és mégsincs igaza. Nincs igaza, mert az ipari életben a munkáskezek összedolgozása szükséges. Összedolgozás és termelési harmónia nélkül nem képzelhető el egészséges ipari termelés. Ennek a termelési harmóniának nemcsak az egyes termelési tényezők között kell fennállnia, hanem az egyazon munkát végzők között is ki kell alakulnia, az ajánlattételtől a munka átadásáig. Ez a szükséges azonos gondolkodás hiányzik a mi szakmánkban. Ezért van az, hogy mindenki az ipartestülettől, a testület vezetőségétől vár mindent, hogy munkaalkalmat teremtsen részére, hogy helyette járjon el a hatóságoknál, hogy az anyagbeszerzésnél kedvezményekre tegyen szert, hogy az ajánlatoknál a testület védje meg, hogy az árakat a testület tartassa meg, hogy a termelőmunka zökkenésmentes legyen, hogy a munka alatt elegendőszámú olcsó segéderő a rendelkezésére álljon, hogy a pénzét idejében megkapja, stb. stb. Mindent csak Üvegtetőcserép, Eternit drótszabvány, valamint mindenféle tábla- és tükörüveg, IFI Wll GYULA,üzeVh-27. I