Üvegesek Lapja, 1941 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1941-01-01 / 1. szám

­V XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. Az új esztendő küszöbén így évforduló idején úgy illik, hogy mérlegre te­gyük az elmúlt év munkáját, s bizakodással nézzünk a jövőbe. A májusi közgyűlésen az új elnökség rész­letes munkatervet adott. Évforduló idején illik arra is visszatekinteni, mit és mennyit hajtottunk belőle végre. Az 1940. esztendő legnagyobb eseménye a keleti és erdélyi országrészeknek az anyaországhoz való hazatérése. Ez az örvendetes tény szakmai szempont­ból is nagy jelentőségű: belekapcsolhattuk a magyar termelésbe és gazdasági vérkeringésbe visszatért vé­reinket is. Örömmel kell megállapítanunk, — hála a magyar vezető férfiaknak — hogy ez a hazatérés min­den zökkenő nélkül folyt le. A szakmának sok-sok kívánsága van: egyéni is, általános is. A dolgok természete szerint különösen ma, nem lehet valamennyi kívánságot egyszerre tel­jesíteni, különösen akkor, amikor jól tudjuk, hogy a kartársak mindent az ipartestület elnökségétől várnak. Az ipartestület kezdeményezéseiben teljes közönyös­séget tanúsítanak, de azt elvárják, hogy helyettük az elnökség gondolkozzék, s elkövetett hibáikat az el­nökség tegye jóvá. Ha ez nem így volna, az 1940. évi sok munka után kellett volna maradnia minden vál­lalkozó kartársnak szerény hasznának, mert mindenki erősen dolgozott, de nem keresett. De a kartársak az elfogadott és életbeléptetett, jóváhagyott árakat tá­volról sem tartották meg, s azt várták, hogy az ipar­testület tegye jóvá, mit ők elhibáztak. Az anyaggazdálkodásban testületünk igyekezett mind az elöljáró hatóságnak, mind a kartársaknak a legmesszebbmenő mértékben rendelkezésre állni. Fő­leg a kitt, az ezüstnitrát és a sellak elosztásában és a szakmának ezekkel az anyagokkal ellátásában te­vékenykedett. Ez a tevékenységünk a jövőben még szélesbedni fog, mert intézményesen belekapcsoló­dunk a munkába. A legkisebb munkabérekről szóló rendelkezést végrehajtottuk, s arra törekedtünk, hogy a kormány­zat intencióinak megfelelően a szociális gondosko­dásban ugyancsak rendelkezésre álljunk. Az erre vo­natkozó munkálatok a testület részéről további igénybevételt jelentenek. Az üvegbeton és az üveggel való falburkolás kér­désében az elnökség arra törekedett, hogy ezt a szak­mai munkaterületet a szakma részére tovább is bizto­sítsa, s ennek az egyre nagyobb teret elfoglaló mun­kanemnek megtartásával nagyobb munkalehetősége­ket biztosítson. Örömmel állapítjuk meg, hogy e rész­ben az érdekelt kartársak részéről megkaptuk a szük­séges és kívánatos támogatást. Az „üveg hozzávágása ipari tevékenység" kez­deményezésünk elé mind nagyobb akadályok gördül­nek. Igyekeztünk e részben újabb beállításokkal és alaposabb rávilágításokkal ennek a kezdeményezé­sünknek új színt adni, de úgy látjuk, hogy a megoldás még sokáig tart. Régen elkövetett szakmai hibák jóvá­tétele nehezen sikerül. A tervezett szakmai kiállítás munkálatai megin­dultak, és megvan a reményünk arra, hogy ez a kez­deményezésünk sikerül is. Ennek a sikere sem az elnökségen fog múlni. Ezúton is kérem a kartársak támogatását és a közös ügy érdekében kifejtett mun­káját. Az ipartestület új zászlója munkában van, s ta­vaszra el is készül. Bizonyosak vagyunk benne, hogy új zászlónk, mely méltó módon fogja képviselni az alája sereglő régi, nemes iparágat, újabb összekötő kapcsa lesz szakmánknak. Testületünk az új esztendő elé sok bizakodással és reménnyel néz. Az elnökség és az elöljáróság nem riad vissza a kemény munkától, szívós kitartással dol­gozik a szakmáért, mert ezzel hazafias munkát vé­gez. Szükséges azonban, hogy a kartársak is kive­gyék a részüket ebből a közületért végzett munkából, mert vezetni csak akkor lehet, ha a vezetők számít­hatnak a vezetettek intézményes segítségére és munka­­vállalására. Úgy érezzük, hogy az elmúlt 1940. esztendőben jó munkát végeztünk, úgy érezzük, hogy a rendelkezésre álló erőkhöz képest minden lehetőt elkövettünk a szakmai iparosság gazdasági érdekeinek megvédésére és erősbítésére. Ebben a munkakedvben és ebben a munkalendü­letben köszöntjük az új esztendőt. Köszöntjük magyar élniakarásunkkal, s azzal az erős hittel, hogy a ma­gunk részéről mindent elkövetünk, hogy az új eszten­dőben még jobb napok virradjanak Hazánkra, főváro­sunkra és a magyar üvegesiparosságra. Adjon a Magyarok Istene minden kartársunknak szebb, boldogabb és magyarabb újesztendőt. Mun­­kásabb újesztendőt, mert egyedül a munka jelent ne­­mesedést, egyedül a közösségért végzett munka hoz­hatja a nemzet megerősödését. Dobsa Béla, ipt. elnök: A szilánkmentes üvegekről Nagyon sok kortársnak nem volt még alkalma a szilánkmentes üveget megismerni és igy azt hiszem,­­ nem fog ártani, ha néhány sorban azok is megismerik a szilánkmentesen törő üveg tulajdonságait, akik azt még közelebbről nem ismerik. A közönség számtalan esetben törhetetlen üveget kér és nekünk üvegeseknek kell felvilágosítással szol­gálnunk, hogy törhetetlen üveg nincsen, de a sebe­sülést megakadályozó szilánkmentesen törő üveg van, ami teljesen megfelel a kívánt célnak és nagyon sok komoly balesetet és sebesülést akadályozhat meg. Már most mi is az a szilánkmentesen törő üveg? Érdemes jobban is megismerni, mert belőle többféle is van forgalomban és remélhetjük, hogyha a nagy­­közönség jobban meg fogja ismerni előnyeit, akkor ál­talánosságban el fog terjedni, és minden kortársnak módjában lesz üzlete forgalmát ezzel is emelni. Jelenleg kétféle eljárással készült szilánkmentes üveget ismerünk. Az egyik az úgynevezett rétegelt (ragasztott) üveg; ez 3 darabból áll. A két külső rész tábla- vagy tükörüveg, míg egy belső az összefogó rész, ami celluloid vagy más összetételű ragasztó anyagból készül és olyan erős nyomással préselik a két üveg közé, hogy ott a legcsekélyebb levegő sem marad. A másik eljárással készült szilánkmentes üveg az úgynevezett kemény (edzett) üveg. Ezt úgy készí­tik, hogy az üveget először is pontos méretre vágják, ha kell, meg is csiszolják, és a már kész üveget be­teszik a kemencébe, ahol cca 800 fok meleg van. Itt 4—5 perc alatt az üveg felmelegszik, a felmelegedés

Next