Üvegesek Lapja, 1942 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
XVI. ÉVFOLYAM________________BUDAPEST, 1942. JANUÁR 1. 3339/ 1. SZÁM. Ijesztendőre Megnehezült az idők járása felettünk . . . És mégis lépést kell tartanunk a rohanó élettel, mégis helyt kell állanunk, ha erőnk végső megfeszítésével is . . . Háború van most a nagy világban, lángbaborult az egész Föld, ég az egész emberiség házatája, hogy jobb világért, szebb jövőért, igazságosabb életért javakat, vért, életet áldozzon. Igazabb, teljesebb magyarságunkért, szebb jövőnkért mi is részesei vagyunk ennek az irtózatos küzdelemnek, munkával, vérrel, nélkülözéssel, de fegyelemmel és öntudattal. Ebben a soha nem látott küzdelemben el kell némulnia minden, az elemi megélhetésnél magasabb igénynek, el kell halkulnia a mindennapi élet sok ezer apró problémájának, el kell csitulnia az egyén apró és önző kívánságának, hogy vállvetett erővel dolgozhassunk a jobb magyar jövendő kialakításán, nemzetünk nagyratételén. Ma az iparos se hangoztassa mindennapi gondját-baját. El kell némulnia annak a hangnak, amely a nyersanyagot kevesli, a munkaerőt sürgeti, az árak alakulásával elégedetlen, mert ez a hang méltatlan a magyar iparos öntudatos magyarságához, a nehéz időkben helytállni tudásához, s a végső győzelembe vetett rendületlen hitéhez. Ma a magyar élet mindenkitől jobbat, különbet, többet kíván munkában, önfeláldozásban, akaraterőben. Ma nem olyan világot élünk, hogy az egyén érdekeit ki lehessen elégíteni a köz kárára, s nem is olyat, hogy mindent a hatóságok gondoskodásától várjunk. Meg kell elégednünk azzal, amink van, szerényebb keretek között kell élnünk, alá kell vetnünk magunkat a közös nemzeti érdekeknek. A szebb jövő érdekében, az igazságos béke biztos tudatában tűrést, kitartást és férfias áldozatkészséget követel a nemzet kicsinytől-nagytól egyaránt. Bíznunk kell a nemzet vezetőinek bölcsességében, előrelátásában, vezetésében. S ha e nehéz időkben a nagyobb vagy kisebb közösség mégis eredményeket tudott elérni, ha ezekben az időkben az iparosság vezetői eredményeket tudnak felmutatni, ha az iparosságot a köz érdekében hatékonyan előbbre vitték, nagyot lendítettek az egyetemes magyar iparosság sorsán is. Nagy idők nagy feladatokat rónak az egyesre is. E feladatok teljesítése elsőrendű hazafias kötelesség. Az ipartestület elnöksége az elmúlt évben is fáradhatatlanul dolgozott a kartársak érdekében Nem részletezem az elért eredményeket, csak három jelenségre hívom fel a figyelmet: a márciusi kiállításra, a szeptemberi zászlószentelésre és az áprilisi és decemberi új ármegállapításokra. Mindhárom jelenség más-más irányú tevékenységet jelent, de mindegyikben hosszú idők sok-sok munkája van. Szellemi és anyagi erőket gyűjtöttünk, ilyen erőket fejtettünk ki az elmúlt évben. Sokrétű volt a munka, de mindegyik egész embert, teljes odaadást kívánt. A kartársak hathatós segítsége kellett hozzá, a hatóságok megértése, s az üvegesiparosságnak esztendőkön át kifejtett komoly testületi munkája. Joggal várjuk a kartársaktól, hogy az elért eredményeket becsüljék meg, használják fel a maguk és a közösség javára. Örömmel tapasztaltuk, hogy az elmúlt esztendőben kevesebb volt a személyeskedés, kevesebb a gyűlölködés, kevesebb a szeretetlenség. A kortársak megértették az új idők parancsszavát. Kevesebb volt a panasz, kevesebb a széthúzás. S ha a kartársak az anyagiakban is jobban hallgatnának az elnökségre, még jobb volna a szakma képe . . . Az évfordulón szívem egész melegével, magyar lelkem minden szeretetével kívánok minden kartársamnak és családjának boldogabb, magyarabb, szebb új esztendőt. Teljesüljön minden vágyuk, s hozzon az új esztendő szebb, magyarabb, boldogabb és békés magyar jövőt! Dobsa Béla, ipt. elnök. Felár megállapítása az üvegesiparban A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosával egyetértésben 40.640/1941. sz. alatt az alábbi leiratot intézte az ipartestülethez : ,,A tek. Ipartestület az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának 120.300/1941. A. K. sz. leirata alapján az üvegesiparban az 1939. agusztus hó 26-a óta bekövetkezett anyagár és munkabéremelkedés folytán Kamaránkhoz újabb felárak megállapítása és jóváhagyó megerősítése iránt javaslatot terjesztett be. A javaslatban foglalt előterjesztések folytán a költségelemzések és az anyagárak felülvizsgálása után az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosának 1941. évi szeptember hó 3-én kelt 120.300/1941. sz. leiratában foglalt felhatalmazása értelmében a felárakat a következőkben állapítjuk meg: 1. Tükörkészítés —1 — — — — — 46 °b 2. Üveghomályosítás — —• —— — — 10 ., 3. Vonalas és mintás üveghomályosítás — 25 „ 4. Síküveg és öblösüvegcsiszolás — — 36 „ 5. 4/4-es üvegezés — — — — — — 38 „ 6. 3 mm-es solinüvegezés — — — — 30 „ 7. 5/6 mm-es speciál üvegezés —- - — — 30 „ 8. ornament és katedrál üvegezés — — 30 „ 9. drótüvegezés-------— — — — — 36 „ 10. tetőüvegezés — — — —* — — — 42 „ 11. 4/4-es üvegezési javítási munka — — 45 „ 12. csiszolt ólomkristály — — — — — 28 „ 13. üvegtechnikai cikkek-------— — — 28 „ Az 1.—4. tétel alatt szereplő felárakat csakis az 1939. augusztus 26-án rögzített bérmunka áraihoz számíthatja fel az iparos, ezek a felárak tehát a felhasznált üvegekre nem vonatkoznak. Az üveg árát a fennálló rendelkezések szerint külön kell számítani. Az 5—13. tétel alatti feláraknál már az üveg árában beállott áremelkedést is tekintetbe vettük. Az 5—11. tétel alatt megállapított felárakat az eddig érvényben volt 9300/1941. A. K. számú rendelet mellékletének I. részében feltüntetett árakban szereplő 10% felár helyett számíthatja fel az iparos. A 12—^13. tétel alatt megállapított felárakat pedig az 1939. augusztus 26-án rögzített árakhoz számíthatja hozzá az iparos. A fentiek szerint megállapított felárakat Budapest Székesfőváros területén azonnal életbeléptethetőnek nyilvánítjuk. Egyebekben az A. K. vonatkozó rendeletei továbbra is változatlanul fennállónak. Az ezúttal megállapított feláraknál figyelembe