Magyar Vasmunkások Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1943-01-15 / 1. szám

2. oldal­ gyem­ek után 10— pengő, tehát a négygye­r­­mekes munkavállalók havonként összesen 40.— pengő, az ötgyermekes munkavállalók havon­ként 50.— pengő stb., a nyolcgyem­ekes munka­­v­álllalók havonként 80.— pengő, a tízgyermekes munkavállalók havonként 100.— pengő stb. gyermeknevelési pótlékot kapnak. A szakmai családpénztár 1942. évi december hónapban a november havi munkateljesítmény alapján november hónapra járó gyermekneve­lési pótlékot már a fentebb közölt összegben utalta ki. II. A katonai szolgálat, tartamára járó gyer­meknevelési pótlékra vonatkozó rendelkezések. A 7310/1942. M. E. számú rendelet értelmé­ben azoknak a rendes tényleges, tartaléki vagy póttartaléki szolgálati kötelezettség alapján bárhol bármilyen (akár fegyveres, akár ki­segítő vagy egyéb természetű) tényleges kato­nai (csendőrségi) szolgálatot vagy közérdekű munkaszolgálatot teljesítő (teljesített) munka­­vállalóknak, akik a katonai szolgálatra vagy a közérdekű munkaszolgálatra való bevonulá­sukat megelőzően valamely a gyermekneve­lési pótlékról szóló 1938:XXXVI. tc. hatálya alá eső vállalnál eltöltöt munkaviszony alap­ján legalább három egymás után következő hónapon át gyermeknevelési pótlékban része­sültek, az 1942. évi augusztus hó elseje után teljesített katonai szolgálatuk, illetőleg köz­érdekű munkaszolgálatuk egész tartamára jár a gyermeknevelési pótlék, még a­bban az eset­ben is, ha a katonai szolgálat címén három hónapra esedékes gyermeknevelési pótlékra esedékes való igényüket már 1942. évi augusz­tus hónap előtt kimerítették. E rendelkezés alapján a gyermeknevelési pótlék annak a hó­napnak a végéig terjedő időre jár, amelyben az igényjogosultat a katonai szolgálatból el­bocsátották (leszerelték). Például az a munkavállaló, aki 1942. évi február, március és április hónapokra jogosító munkatelje­sítmény alapján, május, június és július hónapokra pedig katonai szolgálat címén kapott gyermekneve­lési pótlékot és a május hónapban történt bevonu­lásától kezdve megszakítás nélkül jelenleg is kato­nai szolgálatot teljesít, augusztus hónaptól folya­matosan tovább kapja a gyermeknevelési pótlékot annak a hónapnak a végéig, amelyben a katonai szolgálatból elbocsátják (leszerelik), éspedig augusz­tus, szeptember és október hónapokra a régi (gyer­mekenként 5 pengő), november hónaptól kezdődő­iig pedig a fölemelt összegben. Az a munkavállaló, aki például 1941. évi július, augusztus és szeptember hónapokra jogosító munka­teljesítmény alapján, október, november és decem­­­ber hónapokra pedig katonai szolgálat címén ka­­pott gyermeknevelési pótlékot és az október hónap­ban történt bevonulásától kezdve megszakítás nélkül jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, 1942. évi január hónaptól július hónapig bezárólag nem kap gyermeknevelési pótlékot, augusztus hónaptól pedig a katonai szolgálatból való elbocsátásáig (leszere­léséig­) újból jogosult a gyermeknevelési pótlékra. A fenti kedvezményre való jogosultság fenn­állásának előfeltétele tehát az, hogy a munka­vállaló a katonai szolgálatra való be­vonulá­sát megelőzően legalább három egymásután következő hónapon át jogosító munkateljesítmény alapjait gyer­meknevelési pótlékban részesült. Azok a munkavállalók, akik a katonai szol­gálatra való bevonulásukat megelőzően meg­szakítás nélkül estak kettő vagy egy hónapon­­át kaptak jogosító munkateljesítmény alap­ján gyermeknevelési pótlékot, katonai szolgá­lat címén az 1938:XXXVL tc. 3. -nak máso­dik bekezdése alapján továbbra is csak kettő, illetőleg egy hónapra kaphatnak gyermekneve­lési pótlékot. .Például az a munkavállaló, aki 1942. évi július h­ó­­napban vonult be katonai szolgálatra és a bevonu­lását megelőzően 1942. évi május és június, tehát csak két hónapra kapott jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot, katonai szolgálat címén csak július és augusztus hónapokra jogosult a gyermeknevelési pótlékra, a katonai szolgálatának további idejére pedig már neve kaphat gyermek­­nyelési pótlékot, mert a fentebb hivatkozott ren­deletben biztosított kedvezményre való igényjogo­­sultságot nem szerezte meg. Azok a munkavállalók, akik a katonai szol­gálatra való bevonulásukat megelőzően­ leg­alább három egymásután következő­­ hónapon át jogosító munkateljesítmény alapján gyer­­meknevelési pótlékban részesültek és így a fentebb hivatkozott­ rendeletben biztosított kedvezményre való igény jogosultságot már megszerezték, ha a katonai szolgálatból elbo­csátják és az elbocsátás napját követő három hónapon belülr alr­ól katonai szolgálatra hívják be s a lesze­relés és az újbóli bevonulás közötti időben jogosító munkateljesítmény alapján gyermek­­nevelési pótlékban részesültek, a fenti kedvez­ményre a már korábban megszerzett igényjogo­­sultságukat­ nem vesztik el annak ellenére, hogy az újabb katonai szolgálatra való be­vonulásukat megelőzően esetleg csak egy vagy két hónapra kaptak jogosító munkateljesít­­m­ény alapján gyermeknevelési pótlékot. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi január, február és március hónapokban jogosító munkatel­jesítmény alapján kapott, gyermeknevelési pótlékot, április hónaptól pedig július hó végéig katonai szolgálatot teljesített és leszerelése után azonnal újból munkaviszonyba állva, augusztus és szeptem­ber hónapokra újból jogosító munkateljesítmény alapján részesült gyermeknevelési pótlékban, októ­ber hónapban pedig ismét katonai szolgálatra hív­ták be, október hónaptól kezdődőleg katonai sz elvá­­latának egész tartamára jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert az előző bekezdésben ismertetett rendelkezések alapján a fentebb hivatkozott rende­letben biztosított kedvezményre való igényjogosult­ságát nem vesztette el. Azok a munkavállalók azonban, akiket a katonai szolgálatból való elbocsátásuk napját követő három hónapon belül hívnak ugyan be újból katonai szolgálatra, de a két katonai szolgálat közötti időben vagy egyáltalában nem. minden hónapban részesültek jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban a 7310/1942. M. E. számú rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultságukat elvesztik. Termé­szetesen, ha a két katonai szolgálat között olyan rövid a megs­zakítás, hogy ezen idő alatt a jogosító munkateljesítményt el sem lehetett végezni, az újabb katonai szolgálat tartamára is jár a gyermeknevelési pótlék. Például az a munkavállaló, aki 1941. évi október, november és december hónapokra jogosító munka­teljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot ka­pott, 1942 január hónaptól április hó végéig pedig katonai szolgálatot teljesített és leszerlése után május és június hónapokban nem dolgozott, július hónapban pedig újból katonai szolgálatra hívták be és azóta jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, a 73101942. M. E. számú rendelet alapján 1942. évi augusztus hónaptól további katonai szolgálata tar­tamára nem jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert azáltal, hogy a katonai szolgálatból való el­bocsátása után május és június hónapokban a jogo­sító munkateljesítményt nem végezte el, a hivatko­zott rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultsága megszűnt. A fenti példát alapul véve, abban az esetben sem jár az 1942 augusztus hónaptól a gyermeknevelési pótlék, ha a munkavállaló május hónapban nem dolgozott, június hónapban pedig elvégezte a jogo­sító munkateljesítményt. Ugyancsak nem jár augusztus hónaptól a gyer­meknevelési pótlék akkor sem, ha a munkavállaló május hónapban elvégezte a jogosító munkateljesít­ményt, június hónapban pedig keresetképtelenség vagy önhibáj­án kívüli munkanélküliség címén kapott gyermeknevelési pótlékot. Azok a munkavállalók, akiket a katonai szol­gálatból való elbocsátásuk napját követő há­rom hónap eltelte után hívnak be újabb kato­nai szolgálatra, az­­ezen újabb katonai szolgá­latuk tartamára a 7310/1942. M. E. számú ren­deletben biztosított kedvezményre csak abban az esetben igényjogosultak, ha az újabb kato­nai szolgálatra való bevonulásukat megelő­zően jogosító munkateljesítmény alapján leg­alább három egymásután következő hónapon át gyermeknevelési pótlékban részesültek. Például az a munkavállaló, aki 1941. évi október, november és december hónapokban jogosító munka­teljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot ka­pott, 1942 január hónaptól május hónap végéig pe­dig katonai szolgálatot teljesített és leszerelése után június hónapban nem dolgozott, július és augusztus hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban részesült és szemptem­­ber hónapban ismét bevonult katonai szolgálatra, katonai szolgálat címén csak szeptember és október hónapra kaphat gyermeknevelési pótlékot, novem­ber hónaptól pedig további katonai szolgálata tar­tamára már nem igény jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert az újabb katonai szolgálatra való behívása, az első leszerelésének napját követő három hónap után eltelte után történt és az újabb bevonu­lását megelőzően jogosító munkateljesítmény alap­ján nem kapott legalább három hónapon át gyer­meknevelési pótlékot. A hivatkozott rendeletben biztosított ked­vezményre jogosultak azok a munkavállalók is, akik legalább három egymásután következő hónapban elvégezték a jogosító munkateljesít­ményt és e munkaviszonyuk megszűnése után nem azonnal, hanem csak a második vagy harmadik hónapban — tehát az 1998:XXXVI. tc. 3. Váriak 2. bekezdésében biztosított három hónapon (az úgynevezett passzív jogosultság időtartamán) belül — vonultak be katonai szolgálatra és a katonai szolgálatra való be­vonulásuk előtt keresetképtelenség vagy ön­hibájukon kívüli munkanélküliség címén gyer­meknevelési pótlékban részesültek. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi február, március és április hónapokban jogosító munkatel­jesítmény alapján, május és június hónapokban keresetképtelenség címén és július hónapban kato­nai szolgálat címén kapott gyermeknevelési pótlé­kot, katonai szolgálat címén augusztus hónaptól továbbra is jogosult a gyermeknevelési pótlékra annak a hónapnak a végéig, amely hónapban a ka­tonai szolgálatból elbocsátják (leszerelik). A 7310/1942. M. E. számú rendeletben bizto­sított kedvezményre nem jogosult az a munka­vállaló, akit a munkaviszonyának megszűné­sét követő három hónap eltelte után hívnak be katonai szolgálatra. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi április, május és június hónapokban jogosító munkatelje­sítmény alapján, július, augusztus és szeptember hónapokban pedig keresetképtelenség címén kapott a gyem­eknevelési pótlékot és október hónap folya­mán bevonult katonai szolgálatra, katonai szolgálat címén október hónaptól már nem jogosult a gyer­meknevelési pótlékra, mert a katonai szolgálatra való bevonulása a munkaviszonyának megszűnését követő három hónap eltelte után következett be. A fenti címen járó gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igényt a legutóbbi — 1938:XXXVI. tc. hatálya alá eső — munkáltatónál kell elő­terjeszteni. Az igény előterjesztésével egyide­jűleg a munkavállaló vagy hozzátartozója kö­teles a munkáltatónak átadni az illetékes ka­tonai parancsnokságnak, vagy az illetékes helyi hatóságnak arra vonatkozó igazolását, hogy a munkavállaló mióta teljesít katonai szolgálatot. Amennyiben a munkavállaló három hónap­nál rövidebb megszakításokkal több ízben tel­jesített katonai szolgálatot, a bizonyítványban az összes katonai szolgálatok időtartamát igazolni kell. Ha azonban a munkavállaló há­rom hónapnn­ál hosszabb megszakításokkal tel­jesített katonai szolgálatot, a­ katonai szolgá­lati idő­tartamát csak attól az időponttól kell igazolni, amely naptól legutoljára teljesít ka­tonai szolgálatot. Ahhoz, hogy a Szakmai Csa­ládpénztár gyermeknevelési pótlékát a kato­nai szolgálat tartamára folyamatosan kiutal­hassa, a katona szolgálat fennállását a további hónapokban is minden hónapra vonatkozóan kü­lön-kü­lön igazolni kell. A katonai szolgálat időtartamának, illetőleg fennállásának igazolása nélkül a Szakmai Családpénztár gyermeknevelési pótlékot nem folyósíthat. Hangsúlyozzuk, hogy a katonai szolgálat tényleges fennállását és annak időtartamát kizárólag csak az illetékes katonai parancs­­nokság­ (hadiüzem parancsnoka), vagy az ille­tékes helyi hatóság bizonyítványával lehet igazolni. A hadisegély folyósítását igazoló bi­zonyítványokat a Szakmai Csoportpénztár a­­jövőben már nem fogadhatja el, mert a m. kir. honvédelmi miniszternek a hadisegélyezésről szóló 6800/1942. M. E. számú rendelete végre­hajtása tárgyában kiadott 70.000/emn. 22/1942. számú körrendeletének 8. 1j-a értelmében a megállapított hadisegély a bevonult hozzátar­tozója részére a szolgálat megszűnése, a nem­­tényleges viszonyba, illetőleg a szolgálatból való elbocsátás (leszerelés) után még két hó­napig jár, márpedig a Szakmai Családpénztár csak a tényleges katonai szolgálat (közérdekű munkaszolgálat) tartamára folyósíthat gyer­meknevelési pótlékot. A munkáltató a katonai szolgálatra vonat­kozó igazolásokat a havi bejelentési jegyzék kapcsán köteles a Szakmai Családpénztárhoz beküldeni. Ha a katonai szolgálatot teljesítő munka­vállaló a 7310/1942. M. E. számú rendelet alap­ján katonai szolgálatának egész tartamára jogosult a gyermeknevelési pótlékra és a fele­sége dolgozik valamely az 1938:XXXIV. tc. hatálya alá eső munkáltatónál, a gyermek­­nevelési pótlékot a katonai szolgálat címén, tehát a férj jogán kell folyósítani. Ezért ilyen esetekben a­ feleség munkaviszonya alapján igénycserét jelenteni nem szabad. MAGYAR VASMUNKÁSOK LAPJA 1942 Gazdasági rendszerek II. Azt már látuk, hogy a merkantilisták a ne­mesfémet, az aranyat tekintik a vagyon egye­düli forrásának. A másik gazdasági irány, az úgynevezett fiziokraták, megalapítói egy má­sik önálló gazdasági tételnek. A természet fogalma a 18. században vezető fogalom volt. Természet alatt értettek ebben az időben min­den olyan egészséges kialakulást, amely telje­sen önmagából fejlődik és nő ki. Ennek az úgynevezett természetességnek vezető fonala az emberi értelem. Ép az emberi értelembe vetett hit volt a század legnagyobb gondolata és ebből akartak mindent megmagyarázni. Ez átment a különféle más területekre is, mert hiszen az embert is úgy akarták nevelni, hogy a természet élén úgyszólván önmagától alakul­jon ki. A szellemi áramlatok mögött azonban egy gazdasági áramlat is kifejlődött. Ennek a gazdasági rendszernek Cuesnay (meghalt 1774) volt a megalapítója. A fiziokraták alap­­ideálja­ az, hogy a földművelés és a földtulaj­don minden jólétnak az alapja. Csak a mező­­gazdaság hoz tiszta eredményt, mert ez táp­lálja a lakosságot és minden gazdagságot ezen keresztül lehet megmagyarázni. A társadalmi fejlődésben kapcsolatot találunk a gazdasági fejlődéssel is, mert a javak körbefutása egy­ben a társadalmi osztályok kialakulását is jelentette. A fiziokraták szerint a földművelés azért az első foglalkozás, mert a földnek min­den évben való megművelésével, minden év­ben új gazdasági javakat termelnek. Ugyan­csak kialakulnak a földtulajdonosok mellett a bérlők is, azonkívül a földnek megművelői, a mezőgazdasági munkások. De ugyancsak velük kapcsolatos az ipari munka is, mert a mezőgazdaságnak sok ipari munkára vann szüksége, sőt az ipar eredetét sokan a nagy­birtok fejlődésével hozzák kapcsolatba. Így tehát a fiziokratáknál önálló gazdasági elme­

Next