Magyar Vasmunkások Lapja, 1943 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-15 / 1. szám
2. oldal gyemek után 10— pengő, tehát a négygyermekes munkavállalók havonként összesen 40.— pengő, az ötgyermekes munkavállalók havonként 50.— pengő stb., a nyolcgyemekes munkaválllalók havonként 80.— pengő, a tízgyermekes munkavállalók havonként 100.— pengő stb. gyermeknevelési pótlékot kapnak. A szakmai családpénztár 1942. évi december hónapban a november havi munkateljesítmény alapján november hónapra járó gyermeknevelési pótlékot már a fentebb közölt összegben utalta ki. II. A katonai szolgálat, tartamára járó gyermeknevelési pótlékra vonatkozó rendelkezések. A 7310/1942. M. E. számú rendelet értelmében azoknak a rendes tényleges, tartaléki vagy póttartaléki szolgálati kötelezettség alapján bárhol bármilyen (akár fegyveres, akár kisegítő vagy egyéb természetű) tényleges katonai (csendőrségi) szolgálatot vagy közérdekű munkaszolgálatot teljesítő (teljesített) munkavállalóknak, akik a katonai szolgálatra vagy a közérdekű munkaszolgálatra való bevonulásukat megelőzően valamely a gyermeknevelési pótlékról szóló 1938:XXXVI. tc. hatálya alá eső vállalnál eltöltöt munkaviszony alapján legalább három egymás után következő hónapon át gyermeknevelési pótlékban részesültek, az 1942. évi augusztus hó elseje után teljesített katonai szolgálatuk, illetőleg közérdekű munkaszolgálatuk egész tartamára jár a gyermeknevelési pótlék, még abban az esetben is, ha a katonai szolgálat címén három hónapra esedékes gyermeknevelési pótlékra esedékes való igényüket már 1942. évi augusztus hónap előtt kimerítették. E rendelkezés alapján a gyermeknevelési pótlék annak a hónapnak a végéig terjedő időre jár, amelyben az igényjogosultat a katonai szolgálatból elbocsátották (leszerelték). Például az a munkavállaló, aki 1942. évi február, március és április hónapokra jogosító munkateljesítmény alapján, május, június és július hónapokra pedig katonai szolgálat címén kapott gyermeknevelési pótlékot és a május hónapban történt bevonulásától kezdve megszakítás nélkül jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, augusztus hónaptól folyamatosan tovább kapja a gyermeknevelési pótlékot annak a hónapnak a végéig, amelyben a katonai szolgálatból elbocsátják (leszerelik), éspedig augusztus, szeptember és október hónapokra a régi (gyermekenként 5 pengő), november hónaptól kezdődőiig pedig a fölemelt összegben. Az a munkavállaló, aki például 1941. évi július, augusztus és szeptember hónapokra jogosító munkateljesítmény alapján, október, november és december hónapokra pedig katonai szolgálat címén kapott gyermeknevelési pótlékot és az október hónapban történt bevonulásától kezdve megszakítás nélkül jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, 1942. évi január hónaptól július hónapig bezárólag nem kap gyermeknevelési pótlékot, augusztus hónaptól pedig a katonai szolgálatból való elbocsátásáig (leszereléséig) újból jogosult a gyermeknevelési pótlékra. A fenti kedvezményre való jogosultság fennállásának előfeltétele tehát az, hogy a munkavállaló a katonai szolgálatra való bevonulását megelőzően legalább három egymásután következő hónapon át jogosító munkateljesítmény alapjait gyermeknevelési pótlékban részesült. Azok a munkavállalók, akik a katonai szolgálatra való bevonulásukat megelőzően megszakítás nélkül estak kettő vagy egy hónaponát kaptak jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot, katonai szolgálat címén az 1938:XXXVL tc. 3. -nak második bekezdése alapján továbbra is csak kettő, illetőleg egy hónapra kaphatnak gyermeknevelési pótlékot. .Például az a munkavállaló, aki 1942. évi július hónapban vonult be katonai szolgálatra és a bevonulását megelőzően 1942. évi május és június, tehát csak két hónapra kapott jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot, katonai szolgálat címén csak július és augusztus hónapokra jogosult a gyermeknevelési pótlékra, a katonai szolgálatának további idejére pedig már neve kaphat gyermeknyelési pótlékot, mert a fentebb hivatkozott rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultságot nem szerezte meg. Azok a munkavállalók, akik a katonai szolgálatra való bevonulásukat megelőzően legalább három egymásután következő hónapon át jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban részesültek és így a fentebb hivatkozott rendeletben biztosított kedvezményre való igény jogosultságot már megszerezték, ha a katonai szolgálatból elbocsátják és az elbocsátás napját követő három hónapon belülr alról katonai szolgálatra hívják be s a leszerelés és az újbóli bevonulás közötti időben jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban részesültek, a fenti kedvezményre a már korábban megszerzett igényjogosultságukat nem vesztik el annak ellenére, hogy az újabb katonai szolgálatra való bevonulásukat megelőzően esetleg csak egy vagy két hónapra kaptak jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi január, február és március hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján kapott, gyermeknevelési pótlékot, április hónaptól pedig július hó végéig katonai szolgálatot teljesített és leszerelése után azonnal újból munkaviszonyba állva, augusztus és szeptember hónapokra újból jogosító munkateljesítmény alapján részesült gyermeknevelési pótlékban, október hónapban pedig ismét katonai szolgálatra hívták be, október hónaptól kezdődőleg katonai sz elválatának egész tartamára jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert az előző bekezdésben ismertetett rendelkezések alapján a fentebb hivatkozott rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultságát nem vesztette el. Azok a munkavállalók azonban, akiket a katonai szolgálatból való elbocsátásuk napját követő három hónapon belül hívnak ugyan be újból katonai szolgálatra, de a két katonai szolgálat közötti időben vagy egyáltalában nem. minden hónapban részesültek jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban a 7310/1942. M. E. számú rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultságukat elvesztik. Természetesen, ha a két katonai szolgálat között olyan rövid a megszakítás, hogy ezen idő alatt a jogosító munkateljesítményt el sem lehetett végezni, az újabb katonai szolgálat tartamára is jár a gyermeknevelési pótlék. Például az a munkavállaló, aki 1941. évi október, november és december hónapokra jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot kapott, 1942 január hónaptól április hó végéig pedig katonai szolgálatot teljesített és leszerlése után május és június hónapokban nem dolgozott, július hónapban pedig újból katonai szolgálatra hívták be és azóta jelenleg is katonai szolgálatot teljesít, a 73101942. M. E. számú rendelet alapján 1942. évi augusztus hónaptól további katonai szolgálata tartamára nem jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert azáltal, hogy a katonai szolgálatból való elbocsátása után május és június hónapokban a jogosító munkateljesítményt nem végezte el, a hivatkozott rendeletben biztosított kedvezményre való igényjogosultsága megszűnt. A fenti példát alapul véve, abban az esetben sem jár az 1942 augusztus hónaptól a gyermeknevelési pótlék, ha a munkavállaló május hónapban nem dolgozott, június hónapban pedig elvégezte a jogosító munkateljesítményt. Ugyancsak nem jár augusztus hónaptól a gyermeknevelési pótlék akkor sem, ha a munkavállaló május hónapban elvégezte a jogosító munkateljesítményt, június hónapban pedig keresetképtelenség vagy önhibáján kívüli munkanélküliség címén kapott gyermeknevelési pótlékot. Azok a munkavállalók, akiket a katonai szolgálatból való elbocsátásuk napját követő három hónap eltelte után hívnak be újabb katonai szolgálatra, azezen újabb katonai szolgálatuk tartamára a 7310/1942. M. E. számú rendeletben biztosított kedvezményre csak abban az esetben igényjogosultak, ha az újabb katonai szolgálatra való bevonulásukat megelőzően jogosító munkateljesítmény alapján legalább három egymásután következő hónapon át gyermeknevelési pótlékban részesültek. Például az a munkavállaló, aki 1941. évi október, november és december hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékot kapott, 1942 január hónaptól május hónap végéig pedig katonai szolgálatot teljesített és leszerelése után június hónapban nem dolgozott, július és augusztus hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján gyermeknevelési pótlékban részesült és szemptember hónapban ismét bevonult katonai szolgálatra, katonai szolgálat címén csak szeptember és október hónapra kaphat gyermeknevelési pótlékot, november hónaptól pedig további katonai szolgálata tartamára már nem igény jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert az újabb katonai szolgálatra való behívása, az első leszerelésének napját követő három hónap után eltelte után történt és az újabb bevonulását megelőzően jogosító munkateljesítmény alapján nem kapott legalább három hónapon át gyermeknevelési pótlékot. A hivatkozott rendeletben biztosított kedvezményre jogosultak azok a munkavállalók is, akik legalább három egymásután következő hónapban elvégezték a jogosító munkateljesítményt és e munkaviszonyuk megszűnése után nem azonnal, hanem csak a második vagy harmadik hónapban — tehát az 1998:XXXVI. tc. 3. Váriak 2. bekezdésében biztosított három hónapon (az úgynevezett passzív jogosultság időtartamán) belül — vonultak be katonai szolgálatra és a katonai szolgálatra való bevonulásuk előtt keresetképtelenség vagy önhibájukon kívüli munkanélküliség címén gyermeknevelési pótlékban részesültek. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi február, március és április hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján, május és június hónapokban keresetképtelenség címén és július hónapban katonai szolgálat címén kapott gyermeknevelési pótlékot, katonai szolgálat címén augusztus hónaptól továbbra is jogosult a gyermeknevelési pótlékra annak a hónapnak a végéig, amely hónapban a katonai szolgálatból elbocsátják (leszerelik). A 7310/1942. M. E. számú rendeletben biztosított kedvezményre nem jogosult az a munkavállaló, akit a munkaviszonyának megszűnését követő három hónap eltelte után hívnak be katonai szolgálatra. Például az a munkavállaló, aki 1942. évi április, május és június hónapokban jogosító munkateljesítmény alapján, július, augusztus és szeptember hónapokban pedig keresetképtelenség címén kapott a gyemeknevelési pótlékot és október hónap folyamán bevonult katonai szolgálatra, katonai szolgálat címén október hónaptól már nem jogosult a gyermeknevelési pótlékra, mert a katonai szolgálatra való bevonulása a munkaviszonyának megszűnését követő három hónap eltelte után következett be. A fenti címen járó gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igényt a legutóbbi — 1938:XXXVI. tc. hatálya alá eső — munkáltatónál kell előterjeszteni. Az igény előterjesztésével egyidejűleg a munkavállaló vagy hozzátartozója köteles a munkáltatónak átadni az illetékes katonai parancsnokságnak, vagy az illetékes helyi hatóságnak arra vonatkozó igazolását, hogy a munkavállaló mióta teljesít katonai szolgálatot. Amennyiben a munkavállaló három hónapnál rövidebb megszakításokkal több ízben teljesített katonai szolgálatot, a bizonyítványban az összes katonai szolgálatok időtartamát igazolni kell. Ha azonban a munkavállaló három hónapnnál hosszabb megszakításokkal teljesített katonai szolgálatot, a katonai szolgálati időtartamát csak attól az időponttól kell igazolni, amely naptól legutoljára teljesít katonai szolgálatot. Ahhoz, hogy a Szakmai Családpénztár gyermeknevelési pótlékát a katonai szolgálat tartamára folyamatosan kiutalhassa, a katona szolgálat fennállását a további hónapokban is minden hónapra vonatkozóan külön-külön igazolni kell. A katonai szolgálat időtartamának, illetőleg fennállásának igazolása nélkül a Szakmai Családpénztár gyermeknevelési pótlékot nem folyósíthat. Hangsúlyozzuk, hogy a katonai szolgálat tényleges fennállását és annak időtartamát kizárólag csak az illetékes katonai parancsnokság (hadiüzem parancsnoka), vagy az illetékes helyi hatóság bizonyítványával lehet igazolni. A hadisegély folyósítását igazoló bizonyítványokat a Szakmai Csoportpénztár ajövőben már nem fogadhatja el, mert a m. kir. honvédelmi miniszternek a hadisegélyezésről szóló 6800/1942. M. E. számú rendelete végrehajtása tárgyában kiadott 70.000/emn. 22/1942. számú körrendeletének 8. 1j-a értelmében a megállapított hadisegély a bevonult hozzátartozója részére a szolgálat megszűnése, a nemtényleges viszonyba, illetőleg a szolgálatból való elbocsátás (leszerelés) után még két hónapig jár, márpedig a Szakmai Családpénztár csak a tényleges katonai szolgálat (közérdekű munkaszolgálat) tartamára folyósíthat gyermeknevelési pótlékot. A munkáltató a katonai szolgálatra vonatkozó igazolásokat a havi bejelentési jegyzék kapcsán köteles a Szakmai Családpénztárhoz beküldeni. Ha a katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló a 7310/1942. M. E. számú rendelet alapján katonai szolgálatának egész tartamára jogosult a gyermeknevelési pótlékra és a felesége dolgozik valamely az 1938:XXXIV. tc. hatálya alá eső munkáltatónál, a gyermeknevelési pótlékot a katonai szolgálat címén, tehát a férj jogán kell folyósítani. Ezért ilyen esetekben a feleség munkaviszonya alapján igénycserét jelenteni nem szabad. MAGYAR VASMUNKÁSOK LAPJA 1942 Gazdasági rendszerek II. Azt már látuk, hogy a merkantilisták a nemesfémet, az aranyat tekintik a vagyon egyedüli forrásának. A másik gazdasági irány, az úgynevezett fiziokraták, megalapítói egy másik önálló gazdasági tételnek. A természet fogalma a 18. században vezető fogalom volt. Természet alatt értettek ebben az időben minden olyan egészséges kialakulást, amely teljesen önmagából fejlődik és nő ki. Ennek az úgynevezett természetességnek vezető fonala az emberi értelem. Ép az emberi értelembe vetett hit volt a század legnagyobb gondolata és ebből akartak mindent megmagyarázni. Ez átment a különféle más területekre is, mert hiszen az embert is úgy akarták nevelni, hogy a természet élén úgyszólván önmagától alakuljon ki. A szellemi áramlatok mögött azonban egy gazdasági áramlat is kifejlődött. Ennek a gazdasági rendszernek Cuesnay (meghalt 1774) volt a megalapítója. A fiziokraták alapideálja az, hogy a földművelés és a földtulajdon minden jólétnak az alapja. Csak a mezőgazdaság hoz tiszta eredményt, mert ez táplálja a lakosságot és minden gazdagságot ezen keresztül lehet megmagyarázni. A társadalmi fejlődésben kapcsolatot találunk a gazdasági fejlődéssel is, mert a javak körbefutása egyben a társadalmi osztályok kialakulását is jelentette. A fiziokraták szerint a földművelés azért az első foglalkozás, mert a földnek minden évben való megművelésével, minden évben új gazdasági javakat termelnek. Ugyancsak kialakulnak a földtulajdonosok mellett a bérlők is, azonkívül a földnek megművelői, a mezőgazdasági munkások. De ugyancsak velük kapcsolatos az ipari munka is, mert a mezőgazdaságnak sok ipari munkára vann szüksége, sőt az ipar eredetét sokan a nagybirtok fejlődésével hozzák kapcsolatba. Így tehát a fiziokratáknál önálló gazdasági elme