Magyar Vasmunkások Lapja, 1944 (5. évfolyam, 1-5. szám)
1944-01-15 / 1. szám
1944 munka eredményesen és gyorsan elvégezhető legyen. Hisszük, hogy ezt mindenki megérti és így valóra Válik Szövetségünk .Jövője érdekében fiatal szaktársaink munkakörének kiszélesítése. SZEMLE — — Veszteségünk. Mély részvéttel értesítjük Szövetségünk tagjait, hogy december hónapban a következő szaktársak, illetve hozzátartozók hunytak el és részesültek az elhunytak hozzátartozói temetkezési segélyben: Jachinek Károly bádogos és szerelő (600 P),Blahut József gyártó (500 P), Piroska Árpád órás (500 P), Mátés Károly lakatos (125 P), Zsidek Ferenc műlakatos (500 P), Kasai Vencel esztergályos (600 P). Hozzátartozók: özv. Miklós Lajosné (400 P?),özv. Hahner Ferencné (400 P), Weiszberg Sándorné (400 P), de Coll Ágostonné (400 P), özv. Cejka Ferencné (400 P), Zavadszky Andrásné (400 P), Tompos Györgyné (350 P), Magyar Jánosné (350 P). Kasai Vencel esztergályos szaktárs 1900-ban lépett be az esztergályosok szakegyletébe, tehát 43 éven át volt szervezett munkás, mely idő alatt mindenkor kivette részét a szervezeti munkából. Nem volt olyan mozgalmi megbízatás, melyet lelkesedéssel be ne töltött volna. Értékes szerepet töltött be a szakegyletnek a Szövetségbe való beolvadása körül. Jachinek Károly bádogos szaktárs is több mint három évtizeden át volt Szövetségünk tagja. A csendeshangú, meggondolt szaktársak közé tartozott, de annál nagyobb lelkesedéssel szolgálta a szakma mozgalmát. Demján István gépmunkás szaktárs szintén a régi gárda tagjai közé tartozott. Hosszú éveken át a rákosszentmihályi helyi csoportunk vezetőségi tagja volt és mint bizalmi férfi is szaktársai legnagyobb megelégedésére töltötte be ezen tisztséget. — Az elhúnytak emlékét kegyelettel megőrizzük. A kereseti adó, a jövedelmi adó és az államipótadó egyes rendelkezéseinek módosítása. Megjelent a minisztériumnak az 5530/1943. M. E. számú rendelet©. Ebben a rendeletben az általános kereseti adóról, a jövedelmi adóról és az állami pótadóról vannak összefoglalva egyes módosító rendelkezések. Az általános kereseti adóra vonatkozó rész az önálló kézműipárosokat érinti és érdekli és mivel ebben a részben az alkalmazotti kereseti adóról semmiféle rendelkezés nincs, azért annak közlésétől eltekintünk. Csupán annyit közlük, hogy a heti 50.— és a havi 200.— pengőn felüli keresetnél 1, évi január 1-től kezdődő hatállyal a nyugtailletékeket az alkalmazotti kereseti adóval együttesen kirótt állami pótadóhoz számítják, tehát ettől az időponttól kezdve az alkalmazotti kereseti adóval együttesen kirótt állami pótadó 0,75%-kal, a nyugtailleték összegével magasabb lesz. Az alkalmazotti adómentes jövedelmek értékhatárát 3600— pengőről 6000— pengőre emelik fel. Ennek következtében jövedelmi adót csak azok az alkalmazottak tartoznak fizetni, akiknek 1943. évben 6000.— pengőt meghaladó szolgálati illetményük volt Az utóbbi rendelkezés összegszerűen megegyezik a képviselői házban előterjesztett jövedelmi adómentes létminimumára vonatkozó összeggel. A rendeletben nincs rendelkezés arról, hogy az évi 6000, pengőn felüli jövedelem jövedelmi adó skálája miként alakult kromotechnikai tanfolyam. A Magyar Műszaki Szövetség galvánotechnikai és krómozó tanfolyamot rendez. Beiratás csütörtökön este 6 órakor a Szövetség oktatóműhelyében: Budapest VT, Liszt Ferenc tér 11. szám. Telefon: 222-833. Schreiber: Automobilisták Zsebkönyve most megjelent tizennegyedik kiadása hozza az összes új rendeleteket, köztük az új motorhajtó anyagokra vonatkozót is, amelyhez az autó átalakításához szükséges tudnivaló is járul és így ez a közlemény már vizsgaanyagnak is megfelel. Az ötszázoldalas könyvben megtaláljuk a teljes autótörvényt, a jobbrahajtásra vonatkozó rendeletet, az egész világ kilométer-távolságjelzését, ötnyelvű szótárt, melyik autó mikor vizsgázott, hol lépjük át autóval a határt, tökéletes budapesti útmutatót a legújabb utcajegyzékkel stb. A csinosan kiállított könyvet a Népszava könyvkereskedés darabonként 8,5 pengőért árusítja. A Vasas Sport Club január 23-án, vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Szövetség székházénak dísztermében (VIII. Magdolna utca 5. szám) szertáralapja javára művészmatinét rendez, amelyre a szakrársákat és hozzátartozóikat tisztelettel meghívja a rendezőség. Műsor: 1. Magyarországi Vas- és Fémmunkások Közt Szövetségének Dalkara. Vezényel: Vásár Zoltán karnagy. 2. Shakespeare: Hamlet; Rostand: Cyrano-részletek. Előadja: Várkonyi Zoltán. 3. A mozizongora Előadja: Szendy Lajos. 4. Két anekdóta. Előadja: Tapolczay Gyula. 5. Bizet: Carmen; Verdi: Trubadux; Hubay: Minek turbékoltok. Előadja: Tiszay Magda. 6. Vasas tornászcsoport. 7. Kosztolányi: A becsületes város; Karinthy: Egyszerűsíteni a forgalmat; József Atila: A Dunánál; Babits: Csillag után. Előadja: Ascher Oszkár. 8. A régi verkli. Előadja: Szendy Lajos. 9. Strauss: Cigánybáró; Verdi: Rigoletto; Puccini: Tosca. Előadja: Járay József. 10. Ady: Áldásadás a vonaton; Kosztolányi: Üllői úti fák; József Attila: Bethlehemi királyok; Megy a juhász a szamáron (paródia). Előadja: Orsolya Erzsébet. 1. Egy melódia dalban én steppben. Elődja: Feleky Camill. 12. Puccini: Pillangókisasszony; Lehár: Víg özvegy; József Attila: Kanász. Előadja: Neményi Lili. Konferál: Szendy Lajos. Zongorán kísért dr Nemes János. Belépődíj nincs. Műsor ára 8.— pengő. Meghívó. Az épületlakatosok és rokonszakmák munkásai január hó 29-én, szombaton este V 6 órai kezdettel a Szövetség székházának dísztermében (VIII. Magdolna utca 5. szám alatt) a szakmából bevonultak családjainak és az öreg szaktársak segélyalapja javára „Magyar géniuszok“ címen irodalmi művészestet rendeznek. Műsor: 1. Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Dallaxja. Vezényel: Vásárhelyi Zoltán karnagy. 2. Kovács Imre: Halhatatlan magyar géniuszok (előadás). 3. Soós Lajos: a) Petőfi: Falu végén kurta kocsma; b) Ady: Harc a Nagyúval;c) Ady: Tüzes seb vagyok. 4. Szemere Vera: a) Reviczky Gyula: Imakönyvem; b) József A.: Mama; c) Kosztolányi: Akkor sincsen vége. 5. Baló Elemér: a) József A.: Gyönyörűt láttam; b) Ady: Emlékezés Táncsics Mihályra; c) Balassa: Boldogtalan vagyok. 6. Sennyei Vera: a) Ady: Köszönöm, köszönöm, köszönöm; b) Tóth Á.: Bús délelőtti vers; e) Petőfi: Minek nevezzelek? 7. Bozóky István: a) Reviczky: Pán halála; b) Kosztolányi: Hajnali részegség; c) Ady: A kimérák Istenéhez. 8. Fellegi Teri: a) Juhász Gy.: Testamentum; b) Petőfi: Háborúhoz; c) Vörösmarty: Vén cigány. 9. Szakáts Miklós: a) Berzsenyi: Magyarokhoz; b) Ady: Mindent másképpen szeretnék; c) Ady: Sírni, sírni, sírni. 10. Orsolya Erzsébet: a) Berzsenyi: Fohászkodás; b) Csokonay: Szegény Zsuzsi a táborozásikor; c) Arany J.: Tengerihántás. 11. Orosz Júlia: a) Ady: Sóhajtás a hajnalban; b) Kodály: Elkiáltván magamat; c) Kodály: Csitári hegyek alatt. 12. Ascher Oszkár: a) Kosztolányi: Halotti beszéd; b) Babits: Mozgófénykép; e) József A.: Születésnapomra; d) Kosztolányi: Európa. Zongorán kísér: Dr Nemes János karnagy. Belépődíj nincs. Műsor ára 2.50 P. Meghívó: A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Dalárdája 1944. évi február hó 12-én, szombaton este pontosan VI6 órai kezdettel negyvenéves fennállása alkalmából jubileumi hangversenyt rendez a VIII. Magdolna utca 5. sz. alatti Vasmunkásotthon dísztermében, melyre a szaktársakat és családjaikat tisztelettel meghívja a Vezetőség. Műsor: 1. Ünnepi beszéd. Tartja Tarnai János, a Vassa-dalkar ügyvezető elnöke. 2. a) Novák—Vanczák: Vasasjelige; b) Vándor: Bányász; c) Hull: Hétvégi dal. Előadja a Vasas-dalkar. 3. Mozart: Ária az Il re Pastore c. operájából. Előadják: Eyssen—Ország. 4. a) Babits: Cigánydal; b) József A.: A kanári; e) Arany J.: A tengerihántás. Előadja Orsolya Erzsébet színművésznő. 5. a) Couperin: Chanson Louis xm. et Pavena; b) Fiocco: Allegro. Előadja Országh Tivadar hegedűművész. 6. a) Rossini: Figaro áriája a Szevillai borbély c. operából; b) Verdi: Germont áriája a Traviata c. operából; c) Gounod: Mefisztó szerenádja a Faust c. operából. Énekli: Lendvai Andor. 7. a) Kodály: Huszt; b) Bartók: Legénycsúfoló; c) Kodály: Kit kéne elvenni. Előadja a Vasasdalkar. 8. a) Csuka Zoltán: Kőfejtő arca; b) József Attila: Kész a leltár; c) Ady: Emlékezés Táncsics Mihályra. Előadja Baló Elemér színművész. 9. a) Bartók: Népdalok; b) Kodály: Várj, madár várj. Előadja Eyssen Irén hangverseny énekesnő. 10. Bartók—Székely: Magyarországi román táncok. Előadja Orsigh Tivadar hegedűművész. 11. a) Péter: Csillagos dalok; b) Bárdos: Dana-dana; c) S. Janoff: Három orosz dal. Előadja a Vasasdalkar. A Vasas-dalkart vezényli Vásárhelyi Zoltán karnagy, a Zeneművészeti Főiskola tanára. Belépődíj nincs. Műsor ára 2.50 pengő. gWWWWVWWWWgV/WWV\/VAA/\AAAAAAAA/WW»A/WW\A/\/OW MAGYAR VASMUNKÁSOK LAPJA &. oldal A KISPEr'' ’T“-‘S DALKAR január és február han elvételt tart. Jelentkezni lehet :örtökön este 7 órakor a kispesti Mában, Teleki utca. Jubileumi hangverő rendez a Vasas Dalkar negyvenéves fennállása megünneplésére február 12-én, szombaton este fél 6 órai kezdettel If . szövetségi székházunk dísztermében (Magdolna utca 5. sz.) A fizetett szabadság idejére járó illetmény A fizetett szabadságra járó illetmény ügyében a m. kir. iparügyi miniszter 39.978/1943. Ip. M. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amely rendeletben újabb rendelkezés van foglalva a fizetett szabadság idejére járó illetmény mikénti kiszámítása tárgyában. A megfelelő illetmény kiszámítására vonatkozólag tájékoztató cikket közöltünk szaklapunk 1943 szeptember hó 15-i számában. Azóta a fizetett szabadságra járó illetmény kiszámításának ügye hosszú hónapokon keresztül vajúdott. A vajúdás azért történt, mert a munkavállalók értelmezése szerint a fizetett szabadságra járó illetményt az egész 1943. esztendőre értőleg olyan mértékben kívánták megadni, mint amilyen rendes illetményt kapott volna az alkalmazott akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben reámnérve irányadó (szokásos) munkaidőben munkát teljesített volna. A munkáltatói felfogás szerint ez az illetmény csak abban az esetben folyósítható a munkás részére, ha a fizetett szabadságának az 1943. évben augusztus hó 1-e után volt élvezetében. Az ellentétes magyarázat miatt az iparügyi minisztérium foglalkozott újabban a rendelettel és arról értesültünk, hogy az iparügyi miniszter a munkáltatói álláspont mellett döntött. Ezek szerint a fizetéses szabadság idejére járó illetményt a fentiek szerint csak abban az esetben kell számítani, ha a fizetett szabadság 1943. augusztus hó 1-e után következett be. Az 1944. évben már természetesen a fizetett szabadság idejére járó illetményt egész esztendőben oly módon kell számítani, mint amilyen mértékű rendes illetményt kapott volna az alkalmazott akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben reá nézve irányadó (szokásos) munkaidőben munkát teljesített volna. BÁNYAMUNKÁSOK ....... * MAGYARORSZÁGI BÁNYA- ÉS KOHÓMUNKÁSOK ORSZ. SZÖVET®. BUDAPEST VIk. MAGDOLNA UCCA L. SZ TELEFONSZÁM: I3S-0S» A sárisápi bányászgyűlés Nagy ünnepe volt a sárisápi bányász szaktársainknak újév napján. A szabad ég alatt, kemény hidegben ott állott több mint ezer ember és fegyelmezetten hallgatták meg a különböző bányavidékek és a dorogi szénmedence 12 községéből odaérkezett bányászküldöttségek üdvözletét. Iüzen ünnepély alkalmából táviratban üdvözölték Sárisáp munkásságát a pécsi, a tatavidéki, a salgótarjáni szénmedencék szervezett bányamunkássága nevében és a brennbergi bányászok nevében Wiborny Ferenc elnök- Ugyanígy a tatabányai helyi csoport is elküldte küldötteit, hogy személyesen adják át a medence bányászainak üdvözletét. Az ünnepséget két viharos tetszéssel fogadott költemény vezette be. Az ötéves kis Gurin Erzsike Várnai Zseninek a „Bányász“ című, majd ifj. Motesicki József Vanczák Jánosnak „Jó szerencsét“ című bányászversét adta elő. Náadsi János szaktárs üdvözölte a megjelent bányamunkásságot, a fővárosi és vidéki vendégeket, köszönetet mondott a különböző bányavidékekről és kezett üdvözlésekért a sárisápi összmunkásság nevében. Majd felolvasta a táviratokat és leveleket. Megemlékezett a bányászok nagy szervezőjéről és a Szövetség megalapítójáról, Peyer Károly országgyűlési képviselő elvtársról, akit a gyűlés táviratban üdvözölt. A gyűlés levezetésére elnöknek: Borbély Jánost, jegyzőnek: Zgyerka Jánost választották meg. Borbély János korelnök vázolta a gyűlés célját Visszapillantást vetett azokra az időkre, amikor a bányászok még törvényes szervezet nélkül védtelenül ki voltak szolgáltatva a munkaadók kénye-kedvének. Amióta a bányászok a munkásmozgalom útjára léptek, azóta lett a bányász ember és azóta tényezője a bányászság a gazdasági és társadalmi élet gépezetének. Malasits Géza elvtárs emlékeztette a sárisápi bányászokat a 43 évvel ezelőtti első bányászgyűlésre. „Az akkori gyűlést összehívó Kollár Károly öreg bányász, aki ma is itt van a mai gyűlésen, s örömtől könnyező szemekkel szoríthatunk kezet, hogy a 43 év előtti harcunk és küzdelmünk eredményét megérhettük. íme, itt a fiatal bányászság és folytatja azt, amit az öregek még abban az időben elindítottak.“ Kabók Lajos elvtárs ismertette a törvényhozásban előterjesztett és a bányamunkásokra is vonatkozó kívánságokat. Elmondotta, hogy a munkabérek, a munkaviszonyok, az élelmiszerrel s ruházattal, valamint lábbelivel való ellátás kérdésében, a legmeszszebbmenő intézkedéseket sürgették a kormánynál. Hangsúlyozta, hogy kellően gondoskodni kell azokról, akik az értékeket és javakat termelik a munkásokról. Szakosíts Antal elvtárs a szakszervezetek 40 esztendős küzdelméről beszélt, mely küzdelem a munkások anyagi és erkölcsi felemelkedéséért folyt. Ebbe a 40 esztendőbe tartozik az a nagy munka, amelynek eredményeként 25 évvel ezelőtt megalakulhatott a Bányamunkások Országos Szövetsége. A szakszervezeti mozgalom az öntudatos munkások erőtényezője, amely szorgalmas munka mellett a munkás megbecsüléséért küzd. Szólott a bányász-