Vegyészeti Lapok, 1907 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1907-01-05 / 1. szám
II. évfolyam. Budapest, 1907. január 5. I. szám. (1—20 oldal.) VEGYÉSZETI LAPOK AZ ÖSSZES VEGYÉSZETI IPARÁGAK ÉS A KÉMIAI TECHNOLÓGIA KÉRDÉSEIT VALAMINT A MAGYAR VEGYÉSZEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKLAP A MAGYAR VEGYÉSZETI GYÁROSOK ORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden hónap 5-ikén és 20-ikán. Kéziratokat (melyeket nem a szerkesztők elvére, hanem a szerkesztőséghez címezve kérünk) vissza nem adunk. MÄT/szTe'zet^e: HEID LB ERG TIVADAR dr. A közgazdasági részt szerkeszti: BOKOR GUSZTÁV dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Fürdő u. 8. □ Telefon: 68—07. Előfizetési ára: Egész évre ..................- 16 kor. Félévre ........ ... ... ... 8 kor. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári cheque- és clearingszámla sz. 18.665. LAPUNK KÖZLEMÉNYEI CSAKIS A FORRÁS TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT. TARTALOM : Egyesületünk közgyűlése. — Újítások a bórsav- és a borágyirtás terén (Meizinger József dr). — Románia petroleumipara (Alsinman S. dr.). — A műszaki vegyészek kiképzéséről (Requinyi Géza). — Az ásványolajipar technikájának fejlődése (Domokos Gyula). — A glycerin-desztilláció maradtainak értékesítése. — Előfizetési felhívás. — Közgazdasági hirek. — Műszaki hírek. — Ipari jogvédelem . Az alkalmazottak joga a találmányhoz (Bernauer Zsigmond). — Szakirodalom. — Üzleti jelentések. — Közszállitások. — Hirdetések. Egyesületünk közgyűlése. Karácsony előtti vasárnapon, deczember 23-ikán tartotta meg a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete 1906. évi rendes közgyűlését. Az egyesület adminisztratív ügyein kívül, melyek napirenden voltak, több oly érdemleges természetű mozzanat is felmerült a közgyűlésen, hogy az bizonyára túlemelkedett a hasonló alkalmaknál megszokott sablonokon. A közgyűlésen az egyesület kötelékébe tartozó iparvállalatok meglehetős számban voltak képviselve, úgyszintén jelen volt a levelező tagok jórésze is. Kohner Ágoston elnök megnyitván a közgyűlést, a következő beszédet mondotta: Tisztelt közgyűlés ! Midőn egyesületünk t. tagjait, valamint megjelent vendégeinket szívélyesen üdvözlöm, engedjék meg, hogy rövid visszapillantást vessek egyesületünk tevékenységének arra az esztendejére, melyről a napirendünkre tűzött évi jelentés részletesen beszámol. A lefolyt esztendőnek csak mintegy felét tekinthetjük olyan időnek, mely a produktív munkára alkalmas volt. Az országgyűlés munkaképességének helyreálltával természetszerűleg felszabadultak a közgazdasági élet terén tespedő erők és kivált ipari téren bizonyos lendület tapasztalható, mely számos új vállalat létesítésében nyilvánul. A vegyészeti iparok gyűjtő elnevezése alatt összefoglalni szokott ipari szakmák terén Magyarországon még számos a leendő, még nagy a megmunkálásra váró terület. Ennélfogva mi örömmel fogadunk minden oly törekvést, melytől ipari termelésünk körének kiterjesztése várható. Szabadjon azonban ennek kapicsán arra is rámutatnom, hogy nagyon sokan rosszul fogják fel nálunk az ipari vállalkozó hivatását. Nagyon is sokan vannak nálunk, akik nem az ország közgazdasági helyzetéből és a külkereskedelmi statisztikából merítik azt, hogy minő vállalatok számíthatnak az országban prosperálásra, hanem ezt kizárólag a már fennálló vállalatok üzleteredményeiből szeretnék ellesni. Nyilván ennek következménye az, hogy gyakran kell véleményt mondanunk oly ipari vállalatok állami támogatás iránti folyamodványairól, amelyek egyszerűen szubvencióvá akarják azt gyártani, amit már egy vagy több vállalat minden szubvenció nélkül előállít. Pedig Önök előtt nyilván nem szükséges bővebben fejtegetnem, hogy mily nagy tere volna a vállalkozásnak nálunk, teszem például bizonyos vegyészeti festékek, lakkok, exotikus nyersanyagokból való cserzőanyagok és olajok stb. vagyis oly cikkek előállítása terén, melyek hazánkban még egyáltalában nem készülnek. Új iparvállalatok létesítése terén kétségtelenül a mi szakmánkban is jelentékeny impulzus várható az új iparfejlesztési törvénytől, mely a réginek sokkal szélesebb alapon tervezett és nagyobb anyagi erővel megvalósítandó folytatását jelenti. Hazánk jelenlegi közgazdasági és vámpolitikai helyzetében, melyben záros határidő alatt kell elkészülnünk az önálló vámterületre való áttérésre, kétségtelenül igen nagy jelentősége van új iparágak teremtésének. Legyen szabad azonban ismét arra utalnom, hogy ennél nem kisebb jelentősége van annak, hogy a már létező iparvállalatok prosperálása mindazon tényezőkre nézve biztosítassék, melyek irányítása a magánvállalkozás hatalmán kívül esik. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben azonban nem történik meg mindaz, amit az ipar jogos érdekei megkívánnának. (Úgy van !) Évi jelentésünk számos lapja tanúbizonyságot tehet erről. Korszakot alkotónak mondhatjuk a lefolyt esztendőt Magyarország ipari szociálpolitikájának történetében. Az új kormány egy már régóta hangoztatott szükségnek tett eleget, midőn az országgyűlés őszi ülésszakának megnyíltával törvényjavaslatot terjesztett be a munkásbiztosításról. Figyelmet érdemlő tény, hogy míg a nyugati nagy iparállamokban a munkásbiztosítási intézmények meghonosítása csak az ipar számos aggodalmának eloszlatása után, nagy nehezen sikerült, addig nálunk úgyszólván az ipar valamennyi ága és közöttük a vegyészeti ipar is készséggel hozzájárult a kötelező balesetbiztosítás életbeléptetéséhez és a betegsegélyezés már fennálló intézményének lényeges kibővítéséhez. Ezt nem azért tettük,t. Uraim, mintha nem ismertük volna fel azt, hogy az új munkásbiztosítás minő jelentékeny terheket fog hárítani a munkaadókra. Hanem tettük igenis attól a gondolattól vezérelve, hogy az ipar fokozatos fejlődésével párhuzamosan kell haladnunk a munkások javára váló szociálpolitikai intézmények kiépítésében, hogy ekként a felfelé törekvő negyedik rend