Vegyészeti Lapok, 1907 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-05 / 1. szám

II. évfolyam. Budapest, 1907. január 5. I. szám. (1—20 oldal.) VEGYÉSZETI LAPOK AZ ÖSSZES VEGYÉSZETI IPARÁGAK ÉS A KÉMIAI TECHNOLÓGIA KÉRDÉSEIT VALAMINT A MAGYAR VEGYÉSZEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKLAP A MAGYAR VEGYÉSZETI GYÁROSOK ORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden hónap 5-ikén és 20-ikán. Kéziratokat (melyeket nem a szerkesztők elvére, hanem a szerkesztőséghez címezve kérünk) vissza nem adunk. MÄT/szTe'zet^e: HEID LB ERG TIVADAR dr. A közgazdasági részt szerkeszti: BOKOR GUSZTÁV dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Fürdő­ u. 8. □ Telefon: 68—07. Előfizetési ára: Egész évre ..................- 16 kor. Félévre ........ ... ... ... 8 kor. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári cheque- és clearing­­számla sz. 18.665. LAPUNK KÖZLEMÉNYEI CSAKIS A FORRÁS TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT. TARTALOM : Egyesületünk közgyűlése. — Újítások a bórsav- és a borá­gy­irtás terén (Meizinger József dr). — Románia petro­­leumipara (Alsinman S. dr.). — A műszaki vegyészek kikép­zéséről (Requinyi Géza). — Az ásványolajipar technikájának fejlődése (Domokos Gyula). — A glycerin-desztilláció mara­­d­tainak értékesítése. — Előfizetési felhívás. — Közgazdasági hirek. — Műszaki hírek. — Ipari jogvédelem . Az alkalmazot­tak joga a találmányhoz (Bernauer Zsigmond). — Szakiroda­­lom. — Üzleti jelentések. — Közszállitások. — Hirdetések. Egyesületünk közgyűlése. Karácsony előtti vasárnapon, deczember 23-ikán tartotta meg a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete 1906. évi rendes közgyűlését. Az egyesület adminisztratív ügyein kívül, melyek napirenden voltak, több oly érdemleges természetű mozzanat is felmerült a közgyűlésen, hogy az bizonyára túlemelkedett a hasonló alkalmaknál megszokott sablonokon. A közgyűlésen az egyesület kötelékébe tartozó ipar­­vállalatok meglehetős számban voltak képviselve, úgy­szintén jelen volt a levelező tagok jórésze is. Kohner Ágoston elnök megnyitván a közgyűlést, a következő beszédet mondotta: Tisztelt közgyűlés ! Midőn egyesületünk t. tagjait, valamint megjelent vendégeinket szívélyesen üdvözlöm, engedjék meg, hogy rövid visszapillantást vessek egyesületünk tevékenysé­gének arra az esztendejére, melyről a napirendünkre tűzött évi jelentés részletesen beszámol. A lefolyt esztendőnek csak mintegy felét tekinthetjük olyan időnek, mely a produktív munkára alkalmas volt. Az országgyűlés munkaképességének helyreálltával természetsze­rűleg felszabadultak a közgazdasági élet terén tespedő erők és kivált ipari téren bizonyos lendület tapasztalható, mely számos új vállalat létesítésében nyilvánul. A vegyészeti iparok gyűjtő elnevezése alatt összefoglalni szokott ipari szakmák terén Magyarországon még számos a leendő, még nagy a megmunkálásra váró terület. Ennélfogva mi örömmel fogadunk minden oly törekvést, melytől ipari termelésünk körének kiterjesztése várható. Szabadjon azonban ennek kapicsán arra is rámutatnom, hogy nagyon sokan rosszul fogják fel nálunk az ipari vállalkozó hivatását. Nagyon is sokan vannak nálunk, akik nem az ország közgazdasági helyzetéből és a külkereskedelmi statisztikából m­erítik azt, hogy minő vállalatok számíthatnak az országban prosperálásra, hanem ezt kizárólag a már fennálló vállalatok üzleteredmé­nyeiből szeretnék ellesni. Nyilván ennek következménye az, hogy gyakran kell véleményt mondanunk oly ipari vállalatok állami támogatás iránti folyamodványairól, amelyek egyszerűen szubvencióvá­ akarják azt gyártani, amit már egy vagy több vállalat minden szubvenció nélkül előállít. Pedig Önök előtt nyilván nem szükséges bővebben fejtegetnem, hogy mily nagy tere volna a vállalkozásnak nálunk, teszem például bizonyos vegyészeti festékek, lakkok, exotikus nyersanyagokból való cserzőanyagok és olajok stb. vagyis oly cikkek előállítása terén, melyek hazánkban még egyáltalában nem készülnek. Új iparvállalatok létesítése terén kétségtelenül a mi szakmánkban is jelentékeny impulzus várható az új ipar­­fejlesztési törvénytől, mely a réginek sokkal szélesebb alapon tervezett és nagyobb anyagi erővel megvalósítandó folytatását jelenti. Hazánk jelenlegi közgazdasági és vámpolitikai helyze­tében, melyben záros határidő alatt kell elkészülnünk az önálló vámterületre való áttérésre, kétségtelenül igen nagy jelentősége van új iparágak teremtésének. Legyen szabad azonban ismét arra utalnom, hogy ennél nem kisebb jelentő­sége van annak, hogy a már létező iparvállalatok prosperálása mindazon tényezőkre nézve biztosítassék, melyek irányítása a magánvállalkozás hatalmán kívül esik. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben azonban nem történik meg mindaz, amit az ipar jogos érdekei megkívánnának. (Úgy van !) Évi jelentésünk számos lapja tanúbizonyságot tehet erről. Korszakot alkotónak mondhatjuk a lefolyt esztendőt Ma­gyarország ipari szociálpolitikájának történetében. Az új kor­mány egy már régóta hangoztatott szükségnek tett eleget, midőn az országgyűlés őszi ülésszakának megnyíltával tör­vényjavaslatot terjesztett be a munkásbiztosításról. Figyelmet érdemlő tény, hogy míg a nyugati nagy iparállamokban a munkásbiztosítási intézmények meghonosítása csak az ipar számos aggodalmának eloszlatása után, nagy nehezen sikerült, addig nálunk úgyszólván az ipar valamennyi ága és közöttük a vegyészeti ipar is készséggel hozzájárult a kötelező baleset­biztosítás életbeléptetéséhez és a betegsegélyezés már fennálló intézményének lényeges kibővítéséhez. Ezt nem azért tettük,­t. Uraim, mintha nem ismertük volna fel azt, hogy az új munkásbiztosítás minő jelentékeny terheket fog hárítani a munkaadókra. Hanem tettük igenis attól a gondolattól vezé­relve, hogy az ipar fokozatos fejlődésével párhuzamosan kell haladnunk a munkások javára váló szociálpolitikai intézmények kiépítésében, hogy ekként a felfelé törekvő negyedik rend

Next