Vegyészeti Lapok, 1907 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-05 / 1. szám

2. oldal. VEGYÉSZETI LAPOK 1907. — 1. szám. legális alapon is megtalálhassa társadalmunkban méltányos igényeinek kielégítését. Ámde azt kell látnunk, tisztelt Uraim, hogy ugyanakkor, midőn a magyar ipar oly munkásbiztositási intézmény létesítéséhez járul hozzá, mely csak lényegtelenül kevesebbet nyújt a méltán hires németországi munkásbiztosi- tásnál, a munkaadó és munkás közötti viszony a legtöbb ipar- vállalatnál napról-napra kedvezőtlenebbé válik. Példa rá a főváros számos iparvállalata. E jelenség meglepő, sőt egy bizonyos tekintetben talán elszomorító is lehet, de azt hiszem : még nem szabad belőle újabb szociálpolitikánk csődjére következtetnünk. A munkások vezetői seholsem fogadták szívesen a munkásbiztositás intéz­ményeit, évek múltán azonban majdnem mindenütt meg­barátkoztak velük. — A magyar ipari munkások pedig ma kétségtelenül a szakszervezeteknek már nem is befolyása, hanem uralma alatt állanak. Ha e szakszervezetek ug\, mint pl. Angliában, abban keresnék feladatukat, hogy a munkaadók és munkások közti tárgyalások könnvebb és simább lebonyo­lítását bi/.to.-itsák, akkor mi kifogásunk sem volna a munkás- osztály e szervezetei ellen. De midőn azt kell látnunk, hogy számos szakszervezet egyenesen bomlasztó tendenciákat követ, oh anokat, melyek lehetetlenné tennék üzemeinkben a fegyelem és rend fenntartását : nem maradhatunk tétlenül. Mert tisztá­ban kell lenni mindenkinek azzal, hogy gyárainkban a tör­vényszabta korlátok között csak a munkaadó parancsolhat, de sohasem engedhetjük át ezt a jogot a munkásoknak vagy a szakszervezeieknek. (Helyeslés.) — Bármennyire is súlyt fektetünk a munkásainkkal való békés együttműködésre, áldo­zatoktól sem szabad visszariadnunk akkor, ha ez elv sértetlen fentartása a munkaadók szolidáris eljárását tenné szüksé­gessé. Remélem, hogy a vegyészeti ipar t. képviselői akkor is feladatuk magaslatán fognak állani. E tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után az elnök a jegyzőkönyv vezetésével Bokor Gusztáv dr. tit­kárt, hitelesítésével pedig Bedö Béla és Hulló Aladár urakat bízta meg. A napirend következő pontja az egyesületnek a lefolyt esztendőben kifejtett tevékenységéről szpló választmányi jelentés tárgyalása volt. Miután a 76 nyom­tatott lapra terjedő évi jelentés, mely megelőzőleg az egyesület valamennyi tagjának megküldetett, közkézen forog, elnök felteszi a kérdést, hogy vájjon a közgyűlés tudomásul veszi-e az évi jelentést. Landauer Lipót választmányi tag úgy a saját, mint az egyesület összes tagjainak nevében vél szólni, midőn az egyesület elnökének, alelnökeinek és titkárának a tagok köszönetét tolmácsolja azon buzgó fáradozásukért, melyet az egyesületben képviselt ipari érdekek szolgá­latában a lefolyt esztendőben kifejtettek s amelynek eredményekép az egyesület immár számottevő tényező közgazdasági életünkben. (Helyeslés.) Elnök az elismerésért úgy a saját, mint tiszttársai nevében köszönetét mondva, a választmányi jelentést elfogadottnak jelenti ki. Előterjesztettek ezután az egyesület vagyonkezelésé­nek az 1905. évről szóló zárószámadásai, a számvizsgáló bizottság jelentésével kapcsolatban, nemkülönben az 1907. évre szóló költségvetés. Mindkettő az előterjesztett javaslatokhoz képest változatlanul elfogadtatott. A napirend következő pontja a választmányban megüresedett három helynek betöltése, valamint a szám- vizsgáló bizottság uj tagjainak megválasztása volt. Elnök felteszi a kérdést, hogy kivánja-e valaki a szavazás elrendelését. Miután szavazást senki sem kíván, az elnökség javaslatához képest az egyesület választmányába egyhangúlag megválasztatnak: Holló Aladár, az Alexin- zsirművek igazgatója, Mayer Mór, a Bihar-Szilágyi Olaj­ipar r.-t. igazgatója és Ciccimarra Richárd, a Magyar ammoniákszódagyár cégvezetője. Számvizsgálókul pedig megválasztatnak egy évre: Beck Viktor, Kuliár Miklós és Lukács Zsigmond. Ezután Oerster Miklós kir. ipari főfelügyelő, egyesü­letünk levelező tagja tartott előadást „az ipari balesetek elhárítása, különös tekintettel az uj munkásbiztositó tör­vényjavaslatra“ címen. Az előadás az utolsó öt esztendőben előfordult tanulsá­gosabb halálos és súlyos jellegű baleseteket részletesen ismer­tette és kimulatta, hogy mig gyáriparunkban általában száz fog­lalkoztatott munkás közül kereken hat, addig a kémiai iparban magában már kilenc munkás sérül meg. A sérülések e nagyobb arányszárna főkép onnan ered, hogy a kémiai iparban a munkás aránylag kisebb mértékben védhető meg a gyártó készülékre szerelt védőszerkezettel. A védőszert, pl. a kaucsuk- keztyüt, respirátort, szemüveget stb., magának a munkásnak kell adott esetben megfelelően használni s emellett, hogy baj ne essék, gyakran a munkásnak csak bizonyos meghatározott módon szabad dolgát végeznie. Minthogy azonban az illető védőszer és a megszabott munkamód a munkást dolga kifej­tésében némileg korlátolja, rendesen mellőzi mindkettőt s leg­feljebb egy-egy nagyobb baleset után végzi dolgát a munkás óvatosabban, de ekkor is csak hamar múló ideig. Ezt a vég­zetes könnyelműséget csupán a munkások kellő felvilágosí­tása és az óvószabályok megtartásának szigorú és éber ellen­őrzése révén lehet és kell kiküszöbölni. Mindenesetre gondos­kodni kell azonban arról, hogy a munkásnak kellő védősze­rek és megfelelő munkamódszerek álljanak rendelkezésére. Az eddiginél hathatósabb balesetelháritás feladatának javaré­szét és pedig a munkások kellő felvilágosításának, úgyszintén a nagyobb ellenőrzésnek kérdését a gyárosoknak maguknak kell megoldaniuk. A vegyészeti gyárosoknak különben anyagi érdekük is megkívánja a balesetek erős csökkentését, mivel csak igv érhetik el, hogy a muukásszemélyzet balesetbizto­sításának egészen reájuk háruló költsége általában és a többi iparcsoporthoz képest idővel — a balesetstatisztikában majd megnyilvánuló kisebb üzemi veszedelem révén — aránylag apadjon. Az iparfelügyelő feladata csak odáig terjedhet, hogy szép szóval, avagy ha kell, kényszer utján gondoskodjék arról, hogy a gyárak munkásaikat megfelelő védőszerekkel ellássák és általában a szükséges intézkedéseknek eleget tegyenek. Hogy az iparfelügyelő és a gyáros megkívánt közreműködését megkönnyítse, az állam a már fennálló Társadalmi Muzeum keretében kellően felszerelt munkásvédő múzeumot készül ala­pítani, ahol — kellő útbaigazítás mellett — a bevált védő szerkezeteket és szereket, úgyszintén a munkásvédelemre vo­natkozó irodalmat és egyéb tárgyakat a gyárosok, a munká­sok és az iparfelügyelők egyaránt tanulmányozhatják. Miután elnök az egyesület köszönelét tolmácsolta a mindvégig érdeklődéssel hallgatott előadásért (mely legközelebb egész terjedelmében nyomtatásban meg­jelenik) a közgyűlés véget ért. ' ТТТТПТТТ

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents