Vegyészeti Lapok, 1916 (11. évfolyam, 1-24. szám)

1916-01-20 / 1-2. szám

XI. évfolyam Megjelenik minden hónap 5-ikén és 20-ikán Kéziratokat (melyeket nem a szerkesztők vevére, hanem a szerkesztőséghez címezve kérünk) vissza nem adunk. ELLENŐRIZVE 1563 .. Budapest, 1916. január 20. 1—2. (223—224.) szám. (1 — 12. oldal). VEGYÉSZETI LAPOK AZ ÖSSZES VEGYÉSZETI IPARÁGAK ÉS A KÉMIAI TECHNOLÓGIA KÉRDÉSEIT, VALAMINT A MAGYAR VEGYÉSZEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKLAP A MAGYAR VEGYÉSZETI GYÁROSOK ORSZ. EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. LAPUNK KÖZLEMÉNYEI CSAKIS A FORRÁS TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT. SZARVASY IMRE Felelős szerkesztő és a D­AI/AD T ТС'УПГ Л\7 közgazdasági rész vezetője. ÍJL/1\L/K vJUijA i /\ V Szerkesztőség és kiadóhivatal : V. Mária Valéria utca 12. Telefon 63—07. Előfizetési ára : Egész évre 16 kor. Fél évre 8 kor. Egyes szám ára 80 fillér. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári cheque- és clearing­­számla sz. 18,665 TARTALOM: Hivatalos közlemények. — Nemhivatalos rész: Az élelmiszervizsgálat újabb haladása hazánkban (Ber­nard Ernő dr. és Komlós Hugó). — Műszaki közlemé­nyek. — Közgazdaság: Gondoskodás a háború rokkant­­jairól (Vajda Mihály dr.). — Szakirodalom. — Ipari jog­védelem. — Hirdetések. —■ Melléklet: Az 1915. évfolyam részletes tárgymutatójá­­ba tartozó papírosszeletkék (papíroshulladékok), makulatúra, ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek, enyvbőr. A II. csoport 127. pontja következőleg szövegezendő: „szappan és gyertyát". A II. csoportba a következő új pont veendő föl: „130. A. XLV. tarifaosztályba tartozó konyhasók." — A ki- és átviteli tilalom alá sorolt termékek tekintetében a Magyar Vegyészeti Gyárosok Orsz. Egyesülete a hozzáfordulóknak készségesen ad felvilágosítást. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. A szerb iparvállalatokkal szemben fennállott köve­telések. A kereskedelemügyi miniszter úr 1915. decem­ber 31-én 89046/1915. IV. sz. a. kelt leiratában arról érte­sítette a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egye­sületét, hogy a harmadik hadsereg hadtápparancsnoksága (3. Armee-Etappenkommando) megkeresést terjesztett elő avégből, hogy a szerb iparvállalatokkal szemben ér­dekelt magyar hitelezők figyelmeztetést kapjanak, hogy igényeik jogszerű fennállását a nevezett katonai hatóság előtt okmányszerűen haladéktalanul igazolják, illetőleg anyagi érdekeik megóvása céljából meghatalmazottaikat küldjék Szerbiába, mert a közhitelű okmányokkal nem igazolt igények figyelembe nem vehetők. A lipótvári ipari szeszfőző eladása. A pénzügyminiszter úr 1915. december 24-én 145.139. sz. a. kért leiratában fölhívta a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete kötelé­kébe tartozó tagvállalatok figyelmét arra, hogy mivel a lipót­vári ipari szeszfőzőt üzemben tartani tovább nem kívánja és minthogy annak épületei és berendezései másnemű ipartelep létesítésére célszerűen fölhasználhatók, ilyen célra a kérdéses telepet összes tartozékaival együtt eladni hajlandó A minisz­­ter úr leirata alapján ezúton hívjuk föl az egyesület érdeklődő tagjait arra, hogy vételi ajánlataikat közvetlenül a pénzügymi­niszter úrhoz írásban nyújtsák be és amennyiben a telepet megszemlélni óhajtanák, eziránt főt dúljanak közvetlenül a nyit­­rai m. kir. pénzügy-igazgatósághoz. Újabb kiviteli tilalmak. A kormány január hó 4-ikén 18/M. E. 1916. sz. a. kelt rendelete az eddigi kiviteli tilalmi rendeleteket a következőképpen egészíti ki, illetőleg módo­sítja: A II. csoport 8. pontjában a „továbbá“ szó után beszú­randó: „a 98. 1.­sz. (ceresin)", 18. pontjában a „kötélverő szu­rok“ szó után beszúrandó: „nyers ozokerit (földiv­asz, hegym­­­asz)", 36. a) pontja végéhez hozzáfűzendő: „továbbá műse­lyem, cérnázva is“, 39. pontjában a „nem fehérítve“ szavak után beszúrandó: „nyers papíroslemez, födélpapiroslemez gyár­tásra (rongyokból való nyers papíroslemez)", 40. pontjában a ,„nyomdapapíros“ szó elé beszúrandó: „csomagolópapíros". A Ii. csoport 121. pontja a következőleg szövegezendő: rongyok és papírosgyártásra alkalmas egyéb hulladékok a 658. t. szám- NEMHIVATALOS RÉSZ. Az élelmiszervizsgálat újabb haladása hazánkban. írták: Bernard Ernő dr. és Komlós Hugó kir. s. vegyészek (Magyar-Óvár). Cukros anyagok. 35. Tü­rk Walter dr. és Szilágyi Gyula: Az élelmi­szervizsgálat köréből. (Vegyészeti Lapok, 264. 1.) Ezen a címen a halva-nak nevezett keleti édesség összetételét részletesen ismertetik. Ez az anyag főleg télen kerül forgalomba s cukorból, szaponáriagyökérből és őrölt szezámmagból készül. 36. Doby Géza dr.: Cukorgyártás kukoricából. (Természettudományi Közlöny, 750. 1.) A dolgozat Stewart F. L. amerikai tanár amaz el­járásával foglalkozik, amely szerint a kukorica szárá­ból iparszerűen nádcukrot lehet előállítani. Ugyanis, ha a kukorica­növény csövét éretlen korában levágják, ak­kor nincsen a növénynek olyan szerve, amely a levelek­ben keletkező cukrot, mint keményítőt és zsírt tudná felhalmozni, hanem mint cukor marad vissza a növény szárában. A cukor bizonyos idő múlva a 10—15%-ot is eléri és így alkalmassá válik az ipari feldolgozásra, ami szerző szerint annál is inkább fontos, mert így a kuko­rica kb. 40%-kal értékesülne jobban, mint most, ez pe­dig 6-700 millió kor. értékű kukoricatermelésünknél óriási nemzetgazdasági hasznot jelentene. Az eljárást szerző is kipróbálta és kísérletei kedvező eredménynyel végződtek. Az általa laboratóriumban előállított cukor ízre, színre és egyéb tulajdonságokra nézve teljesen megegyezett a répa- vagy nádcukorral. Befejezésül azo­kat a nehézségeket közli, amelyek egyelőre Stewart el­járása gyakorlati megvalósításának útjában állanak. 37. Kosutány Tamás dr.: A cukor mint táplálék. (Természettudományi Közlöny, 482. 1.) A dolgozat a hazai és külföldi cukorgyárak statisz­tikájának ismertetése után a cukor elterjedésének, vala­mint gyártásának rövid történetét ismerteti, majd a cu­korrépa termelésének és nemesítésének főbb mozzana.

Next