Vegyészeti Lapok, 1916 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1916-01-20 / 1-2. szám
2. oldal. VEGYÉSZETI LAPOK 1916 — 1-2. szám ait tárgyalja. Utóbbiakkal kapcsolatban részletesen kiterjeszkedik a répanövény élettani és kémiai tulajdonságaira, az emberi táplálkozás fiziológiájára és rámutat arra, hogy az emberi és állati élet fenntartására szolgáló energiaforrások (tápanyagok) között milyen elsőrendű helyet foglal el a cukor. A cukrot, mint tápanyagot, azért tartja szerző úgyszólván megbecsülhetetlennek, mert kis súlyban és térfogatban aránylag nagy energiamennyiséget tartalmaz felhalmozva, amely energiamennyiség piaci ára jóval alacsonyabb mint az, melyet más tápanyagokban vásárolunk, igaz, hogy pusztán a cukorral (vagy egyéb szénhidráttal) a szervezet életműködését nem lehet fenntartani, hanem még fehérjére és zsírra is szükség van; azonban a fehérje és zsír mennyiségének —a magas árukból folyó , szükségszerű korlátozását a bőséges szénhidrát- (cukor-) fogyasztás lehetővé teszi. Szerző Schumburg főtörzsorvos kísérleteit, valamint Mimié tapasztalatait és számos más megfigyelést is ismertet, amelyek mind a cukortáplálék fontosságát bizonyítják. Végül még a melasszét, mint takarmányt tárgyalja. 38. Windisch Rikárd dr.: A kakaó és a csokoládé. (Természettud. Közlöny, 4. sz.) A közlemény bevezetésként a kakaófa természetrajzával, továbbá a kakaómagvak aratásával foglalkozik. Majd ismerteti, hogy mielőtt a kakaómagvakat forgalomba bocsátanák, megfelelően előkészítik, nevezetesen erjesztési folyamatoknak, pörkölésnek, illetőleg gyors lehűtésnek vetik alá, amivel a magvakat kevésbbé keserűekké és zamatosabbakká teszik stb. Leírja a kakaóbab zsírtalanításának módjait, s kifejti, hogy a finom kakaólisztet miképpen tehetjük könnyebben emészthetővé. Végül a csokoládé és a különböző csokoládéféleségek készítésmódjait röviden összefoglalva, a csokoládéipar történetét ismerteti. Fűszerek és élvezeti cikkek. 38. Gerő Vilmos: Mivel hamisítják újabban a fahéjat? (Vegyészeti Lapok, 202. 1.) A közlemény a fahéjőrleménynek gubacsporral, illetőleg vasokkerrel való hamisításával és a hamisítás kimutatásával foglalkozik. 40. Griell Kálmán dr.: A fűszerek vizsgálatáról. (Vegyészeti Lapok, 229. 1.) A tápszerek és élvezeti cikkek vizsgálatánál a kémiai ismereteken kívül sok speciális ismeretre, mint: mikroszkópiára, botanikára, farmakognóziára, árúismére, technológiára stb. is szükség van. Ez ismeretek főleg a fűszerek vizsgálatánál nélkülözhetetlenek, mert segítségükkel már az áru külső tulajdonságaiból is sokoldalú következtetést vonhatunk le és sok fölösleges munkát takaríthatunk meg. Sok esetben nélkülük (a bakteriológiai vizsgálatok fontosságát nem is említve) a vizsgálat hiányos és nem vezet célhoz. A mikroszkópos vizsgálatokhoz, különösen a fűszerfélék vizsgálatához, rendszeres gyűjtemény nélkülözhetetlen, melynek felállítását szerző valamely központi szervezettel véli legjobban megoldhatónak. Kiterjeszkedik ezután a fűszerhamisításoknak a fennálló törvényes rendelkezések alapján való üldözésére és a szatmári állomásnak e téren szerzett tapasztalatait és az elért eredményeket ismerteti. 4. Viski Jenő dr.: A majoránna-fűszer hamisítása. (Kíséri. Közlemények, 399. 1.) Újabb időben a majoránna-fűszert különböző növényi anyagokkal, leggyakrabban a Coriaria myrtifolia mérges leveleivel, Cistus-félékkel és az Althea officinalis levéltörmelékeivel hamisítják. A hamisítások egy része már szabad szemmel is észrevehető, legnagyobb része pedig nagyítóüveg vagy mikroszkóp segítségével könynyen felismerhető. Mivel a Coriaria myrtifolia mérges hatóanyagot (Coryamrtin) tartalmaz, a Cistus- és Althea-félék pedig csaknem teljesen értéktelenek, a fenti hamisítások a fennálló törvényes rendelkezések alapján mindig megtorolhatók. 42. Schick Pál és Matos Géza: A metilvörös mint indikátor, a Tóth-féle nikotin-meghatározásnál. (Kíséri. Közlemények, 633. 1. és Zeitschr. f. Unters. d. Nahrungset c. 269. 1.) Tóth nikotinmeghatározó módszerében a bíráláskor jelzőül jódeozint használ. Szerzők szerint a jódeozin színváltozása nem eléggé éles. Helyette a metilvöröset alkalmazzák, amelynek színe savanyú oldatban élénk vörös, lúgos oldatban pedig zöldessárga. A szinátcsapás rendkívül éles. 43. Tóth Gyula: Folytatólagos vizsgálatok a magyar kapadohányok szabad és kötött nikotintartalmáról. (Kíséri. Közlemények, 663. 1.) Ezzel a címmel közli az 1913. évben termelt kapadohányok szabad és kötött nikotintartalmára vonatkozó adatokat és megállapítja, hogy a kapadohányok általában nikotinban szegények. 44. Moesz Gusztáv dr.: A kínai tea pótlása. (Természettudományi Közlöny, 657. 1.) A háború teremtette rendkívüli viszonyok a kínai tea behozatalát úgyszólván teljesen lehetetlenné tették, miért is pótlása szükségessé vált. Szerző cikkében mindazokat a teapótló anyagokat ismerteti, amelyek részben a régebbi irodalmi adatok, részben a népies háziszerek, vagy más körülmények révén ismeretesek és e célra többé-kevésbé alkalmasaknak látszanak. Bor, sör, szesz, élesztő. 45. Vak Mihály dr.: Nádcukor kimutatása borokban. (Kíséri. Közlemények, 1871.) A mustban, vagy a borban netalán előforduló nádcukor kimutatása úgy történik, hogy a Fehling-oldatot redukáló anyagok mennyiségét inverzió előtt és után mennyilegesen meghatározzuk. Ha a két adat egymás között megegyezik, tudjuk, hogy a borban, vagy a mustban nádcukor nincs jelen. Szerző a nádcukor meghatározására a sokkalta gyorsabb Rothenfusser-eljárást alkalmazza és annak minél szélesebb körű kipróbálását ajánlja. Az eljárás lényege az, hogy míg a monoszachharidek alkálikus oldatban hidrogénszuperoxid jelenlétében zsírsavakká, részben pedig széndioxiddá oxidálódnak, addig a nádcukor hasonló viszonyok között nem bomlik el. Az új bortörvény szerint a musthoz, meg a borhoz nádcukrot adni tilos. A nádcukor kimutatására a Rothenfusser-féle eljárást használja s ennek kipróbálását ajánlja. 46. Hérics-Tóth Jenő dr.: Az élesztőkereskedelem szabályozásának indokai és az élesztővizsgálati módszerek. (Vegyészeti Lapok, 246. és 265. 1.) Szerző ismerteti az élesztőgyártás történetét, majd részletesen szól arról, vájjon a sütőipar szempontjából a sörélesztő egyenlő értékű-e a szeszélesztővel? Mindkét élesztőfajnak vannak jó és rossz oldalai. A sörélesztő pl. enzimekben, főleg pedig peptonizáló enzimekben gazdagabb, mint a szeszélesztők. Utóbbiak ismét sok diasztázt tartalmaznak. Végül az élesztővizsgálati eljárásokat ismerteti. Szabad szemmel és mikroszkóppal megállapíthatók az élesztő külső sajátságai, erjeszthetősége, hajtóereje, stb. Vegyvizsgálattal az élesztő összetételét állapítják meg, mégpedig a nitrogént, glikogént, zsírt, keményítőtartalmat, kénhidrogénképződést, stb. Az ilyen irányban végzett vizsgálatokat a biológiai megfigyelések egészítik ki 47. Trambics János dr.: A pálinkafélék kozmaolajtartalmának meghatározására szolgáló módszerek kritikai ismertetése. (Vegyészeti Lapok 148. 1.) Szerző részletesen foglalkozik a pálinkafélék jellemzésére szükséges kozmaolaj-meghatározó módszerekkel, minthogy utóbbiak között olyan eljárásokat is alkalmaznak, amelyek nem feltétlenül megbízhatók. Különösen kiemeli, hogy analitikai szempontból azok a meghatározásmódszerek a legjobbak, amelyeknél a magasabbrendű alkoholokat megfelelő oldószerekkel tökéletesen kirázzuk és az ilyen módon kapott oldatban a magasabbrendű alkoholokat az alkoholgyök-