Vegyi Ipar, 1903 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-01 / 1. szám
fyyvény SZERKESZTŐSÉG : Budapest, VII. Kertész utcza 43. Fizetések, levelek, kéziratok és egyéb közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. Az olajipar, zsiradékipar és kereskedelem, petroleumipar, szappan- és gyertyagyártás, asztali- és kátrányipar szakközlönye. Megjelenik minden hó 1. és 15. napján. KIADÓHIVATAL : Budapest, VII. Kertész utcza 43. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 10 korona. Fél évre . . 5 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Budapest, 1903. január 1. Felelős szerkesztő LÁZÁR ALBERT okt. gépészmérnök Második évfolyam, 1. szám. Közleményeink csak a forrás megjelölésével nyomhatók le. Szerk. Az idő mesgyéjén. Budapest, január 1. Mikor Silvester éjszakáján tizenkettőt kondul a harangok nyelve és a homokóra tölcsérének száján leperegvén az utolsó sövényszem, megszületik az uj év, s lelkünkbe áhitatos tűnődés száll: mit is végeztünk az elmúlt időkben, s mit rejt számunkra a jövendő sejtelmes méhe. Az idő e mesgyéjén megnyugvással tűzzük az élet földjébe a munka zászlaját, s mig fáradó kezünket megpihentetjük a zászló árbóczán, mocsoktalan tiszta gyolcsát vigan lengeti a reménység szellője. Amint átlépjük az uj év mesgyéjét, munkánk eszközét, czélját: a mi fejlődő, erősödő kedves gyermekünket, a Vegyi Ipar-t is uj esztendőbe viszszük át, immár a másodikba. Az első év szakadatlan , nehéz, de mindig tisztes munkában telt el, az alapvetés fontos munkájával. Nehéz időkben, a közgazdasági pangás sivár korában indítottuk útnak az első lapot. Nem kecsegtettek dús remények, de nem is számítottunk reá. Úgy éreztük, hogy épp mert csüggedt a közgazdasági világ, mert pang minden a hazában, sőt messze az ország határain kívül is; úgy éreztük, hogy épp azért van szüksége a köznek bátor szavú,harsány hangú heroldra, útmutatóra a leszállott ködben, keltegető virrasztóra a csüggedtség idején, hogy előkészítse a jövőt, hogy munkára hívja a bátortalant és erőt hirdetve, életre keltse a szunynyadó erőket. Hitvallást teszünk róla, hogy lapunk lételének minden pillanatában fokozódó kitartással igyekeztünk egy jó szaklap hivatását betölteni. Könnyű jó viszonyok között, egy fejlett, hatalmas ipari világ központjában állva, tölteni be a recensió hivatását. Mert ez, s nem egyéb a külföldi szaksajtó helyzete, amelyben teljes elismerést, sőt jólétet is teremtenek maguknak szerencsés kollegáink. A hatalmas, s a mi fő, agilis és vállalkozó szellemű külföldi ipari világban, virágzó, akadályokkal, félreértésekkel nem küzdő a szaksajtó. Minálunk nehéz ösvényt szabott ki magának, aki czélul tűzte ki, hogy a nagy ipari érdekek tollal küzdő napszámosának áll be, olyan ösvényt, amelyben sok a tövis, kevés a virág , ritkaság a gyümölcs. Vedd kezedbe egy szakma iránylapját, s tükröt tartasz kezedben, a mely megmutatja annak a szakmának a hamisítatlan képét. Televény, termőföldből sarjad csak ki egészséges, termőképes növény, a sovány, elhanyagolt talajban csenevész sarj nő csak s felburjánzik a giz-gaz. A vegyi ipar mezeje elhanyagolt ugar volt, amikor beléakasztottuk becsületes igyekezetünk ekevasát, s elhintettük benne jó akaratunk, munkakedvünk magját. S tettük ezt nem dús aratás reményében, hanem mint a nemzet zsellérjei, akiknek az aratásból is csak a munka jut. Látjuk azt, hogy igyekezetünk, hogy munkánk nem volt hiábavaló. Becsületes, igaz igyekezetünket egyre szélesebb körben értik meg azok, a kikhez és a kiknek érdekében fölemeltük egyre erősödő szavunkat. Kitartó munkánkkal, s az eredményekkel, melyeket elsősorban a szakvilág érdekének szolgálatában értünk el, meggyőzték vegyi iparosainkat, hogy egy lelkiismeretesen, szakértelemmel és becsülettel szerkesztett szaklap elsőrangú munkatársa az iparfejlesztésnek, a forgalmi piac kiépítésének egyaránt. Ha barát, derék fegyvertárs és hasznos munkatárs egy olyan orgánum, amely hű krónikása a vegyi ipari élet eseményeinek, gondos kutatója a világ vegyészeti újdonságainak, s amit az úttörők, a feltalálók az emberiség számára a haladás érdekében produkálnak, annak gyakran kincseket érő ismertetésével soha egy percig sem késlekedtünk. Hasznossá válni a magyar vegyi ipar minden munkása számára; óvatosan, szigorúan őrködni az iparág érdekei fölött; ellenőrizni a verseny tisztességét, elhárítani a külső konkurrencia veszélyét; bátran megtorolni a visszaéléseket: ez a mi czélunk. S mert ez a czél, örömmel látjuk, hogy a tisztes vegyi ipar egyre gyarapodó serege van táborunkban. S mert ezért dolgozunk, bízvást reméljük, hogy az előítéletek falán rést ütünk és lerontjuk azt, erősen hiszszük, hogy elérkezik az az idő, hogy egyetlen vegyi gyár irodájának asztaláról, az ország egyetlen oly gyárának műhelyéből sem fog hiányozni a Vegyi Ipar, ahol a lombikokban az ipari haladás nemes kompozíciója forrong. És hogy elérkezzék az az idő, emelt homlokkal szólítjuk föl a magyar vegyi ipar összes tényezőit és barátjait, hogy sorakozzanak a Vegyi Ipar kibontott lobogója köré. Tisztességes ez a lobogó, mint maga a tisztes munka, az igaz barát, a hű munkatárs. Mert amik a kezdet nehézségei között tántorítatlanul voltunk, azok leszünk megerősödvén fokozottabban a jövendőben. Ez a mi programmunk. Nem hitegető. Egyszerű, de nemes. És hogy be is váltjuk, szent fogadalommal fogadjuk. A szerkesztőség. Az új év beálltával új előfizetést nyitunk a Vegyi Ipar-ra., ez iparág szókimondó, bátor orgánumára. A Vegyi Ipar előfizetési ára: egy évre. . . 10 korona, félévre ... 5 korona. A kiadóhivatal. Budapest, VII., Kertész utcza 43. Eljárás vascróm-festék előállítására. A chrómsav és vasoxyd vegyületei már ismételten képezték vizsgálatok tárgyát, de ezek a vizsgálatok gyakorlati eredményekhez nem vezettek és a vasdróm festékek kereskedelmi forgalom tárgyát nem képezik. Annak oka, hogy ezek a festékek ipari alkalmazásra nem találtak, kétségkívül ama körülményben keresendő, hogy az eddig ismert eljárásoknál az előállításnál használt brómsavak csak egy részét sikerült kicsapni, míg annak nagyobb része oldatlan maradt és igy a gyártás költségeit igen tetemesen nagyobbitotta. Kletzinsky V. 1872-ből származó közleménye (Dingler’s Polyt. Journ. 207. köt. 83. 1.) a bázikus chrómsav vasoxydot ismerteti, mely sziderinsárga név alatt vált ismeretessé és mint ólommentes, fény- és levegőálló sárga festék kiváló alkalmazást nyerhetne. Ezen közlemény szerint: „A sziderinsárga előállításánál a következő anyagmennyiségek jönnek egymással kölcsönhatásba: 433 rész kristályos vaschlorid teljes elbontására 1473 súlyrész kétszer brómsavas kálium szükséges, ekkor 378 sulyrész bázikus chrómsavas-vasoxyd vagy sziderinsárga válik ki, ezenkívül 1049 sulyrész úgynevezett chrómsavas chlórkálium képződik, mely 389 sulyrész chrómsavas káliummal oldatban marad.“ Ez az eljárás tehát a drága chrómsó kihasználását nem engedi, mert a chrómsavnak csak 30 százalékát sikerül átalakítani, míg 70% oldatban marad. Kletzinsky szerint a sziderinsárga képlete: Fe203.3Cr03H20. Dr. Kayser Rudolf szerint (Mitth. des bayer.Gewerbemuseums zu Nürnberg 1875. 42. 1.) a világos narancssárga csapadék, melyet közömbös chrómsavas káliumnak megsavanyított vaschloridoldattal való kicsapásánál kapunk, a F2(Cr0i)3 vagy F203.3Cr0s képletnek felel meg és Kletzinsky határozottan megjegyzi, hogy az ekként előállított sárgaszínű csapadék gondos kimosás után chrómsavon, vasoxidon és vizen kívül más alkatrészt, nevezetesen chlórt vagy káliumot nem tartalmaz. Elliot és Storer, kik ugyancsak foglalkoztak a chrómsavas vasoxyd előállításával és a sárga csapadékot vastimsóval és chrómsavas káliummal állították elő (1. Gmelin-Kraut, Handbuch der Chemie, 6. kiadás, 1872. III. kötet, 414. 1.), eme festőanyag képlete gyanánt a következő képletet adják : F203C103. Dr. Haagen Albert kölni vegyész szabadalmi oltalom alatt álló eljárása és rendszere szerint előállított festékek bázikus kettős sók, melyek összetétele a bázikus vastimsók összetételével hasonlítható össze, ha kénsavat teljesen vagy részben helyettesítve képzeljük chrómsavval. Dr. Haagen a chrómsavat majdnem teljesen lecsapja, úgy, hogy ha a művelet helyesen vezettetik, alig marad az oldatban 1% chrómsav. Feltaláló a kicsapásra használt módszereknek megfelelően az analízisnél különböző eredményeket kapott. Ha a kicsapásnál kénvasoxidot használt: K*0 = 1905% SO, = 309% CrOs = 40-68% F,03 = 2500% HsO = 12-27% 99-99% miből a következő képlet adódik ki: 4(K,0.2Cr0,3F20B.S03 + 14HA). Ez a csapadék, mely szénsavas káliumnak a kétszer brómsavas káliumhoz való hozzáadásánál keletkezik, kétségkívül a következő egyenlet szerint keletkezik, amelyben szereplő tömegviszonyok a gyakorlatilag használt tömegeknek igen jól megfelelnek. 3(Fea03,3S0s) -1- 4(K20,2Cl03) -1+ KaO.COa -1- X HaOO 4(K20,2Cr03)3Fe203,S03,14H2O + + 8K20S03 + 8CO2. Ebben az esetben látszólag kilencz bázisos vasoxydsulfát keletkezett, mely a kétszer-cirómsavas káliummal kettős sót képez. Szénsavas kálium helyett káliumoxydhydrátot vagy más alkáli — alkáli földfém — (beleértve a magnéziát is) oxydjait vagy sóit vagy ammóniákat vagy aluminiumhydroxydot vagy ezek sóit lehet használni, mikor a legkülönbözőbb színárnyalatokat kapjuk. Ha alkáli földfémek sóit vagy oxydjait használjuk, a kicsapást czélszerűen vaschloriddal végezzük, hogy kénsavas kalcium vagy bárium ne csapód-