Vegyi Ipar, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1905-01-10 / 1. szám

VEGYI (Technische und commercielle Zeitschrift für sämmtliche Zweige der chemischen Industrie) ülficielles-Organ des „Verbandes Ungarländischer Seifenfabrikanten2, der chemischen Section des .Ungarischen Schutzvereines“, und der „Landes Gewerbecorporation für Beleuchtung und Al Az olajipar, zsiradékipar és kereskedelem, petroleumipar, szap­pan- és gyertyagyártás, asztali- és kátrányipar szakközlönye. Előfizetési ára: Egész évre 10 Megjelenik minden hó 10. és 25. napja. Budapest, 1905.­ január 10. Felelős szerkesztő LÁZÁR ALBERT okt. gépészmérnök Negyedik évfolyam, 1. szám. SZERKESZTŐSÉG : — KIADÓHIVATAL , Budapest, VII. Kertész­ utca 43.­­ ..­­ A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. A «Magyarországi Szappangyárosok Egyesületeinek, a „Magyar Védőegyesület“ vegyi szakosztályának és az „Országos Világítási s'Acetilen Ipartarsulat“-nak hivatalos lai (CHEMISCHE INDUSTRIE) l '­íH /Qjdo I Közleményeink csak a forrás teljes megjelölésedéi­g nyomhatók le. A szabadalmi törvény reformja a vegyi ipar szempontjából.*) Irta : Dr. Fazekas Oszkár budapesti ügyvéd.­­ A jogéletnek nincsen ága, amelyben az érde­keltek elégületlensége a fennálló jogrenddel oly nagymérvű lenne, mint az ipari szellemi tulajdon oltalmára szolgáló jogszabályokkal szemben. Kü­lönösen a szabadalmi jog az, amely nemcsak mi­­nálunk, hanem a legelőrehaladottabb iparállamok­ban is a leghevesebb támadásokban részesül. Kétségtelen, hogy a szabadalmi oltalom mind e mai napig még igen tökéletlen és kiforratlan intézmény, mert távolról sem képes minden eset­ben és teljes mértékben feladatának megfelelni, sőt gyakran szemünk láttára evidens kudarcot vall. De ha jogosult a panasz és indokolt az elé­­gületlenség, akkor kétszeresen az a vegyi i­par részéről. Ha már a szerkezeti találmány definícióját is nehéz megadni, úgy csaknem lehetetlenség az el­járási találmányt helyesen definiálni; ha a leg­­subtibilisebb feladatok egyike oly igénypontot szö­­vegezni egy szerkezeti találmány számára, amely annak lényegét feltétlen biztossággal kimeríti, a­nélkül, hogy túlságosan tág fogalmi kört ölelne fel, akkor egy-egy vegyészeti eljárásra nyert sza­badalmat a kijátszás és megkerülés ellen biztosí­tani a rendes emberi tehetséget meghaladó művé­szet ; ha nehéz egy szabadalmazott berendezésnek vagy készüléknek zárt ajtók mögött történő bitor­lását ellenőrizni, a vegyi processusok tekintetében ez gyakran lehetetlen. És így tovább. A szabadalmi oltalom gyakran megbízhatat­*) Előző közleményt 1. a m. é. 24. számban. Van, nem ritkán válik illuzóriussá, de a szabadalmi jognak az Achilles-sarka mégis csak az eljárási találmányoknak oltalma. Nagy és súlyos kérdés, hogy törvényhozási úton lehet-e ezeken a nehézségeken segíteni ? Avagy nem az elméletre és a bírói gyakorlat útján fejlesztett jogelvek tisztázódására kell-e azt bíznunk? Az elméleti tudomány feladatává tenni a jog­rendszer érezhető tökéletlenségének a korrigálá­sát, mindenesetre kényelmes, de legalább is proble­matikus értékű jogpolitikai módszer. Kü­önösen a hazai viszonyaink között. A hazai szabadalmi jogi irodalom oly terméketlen, hogy egy-egy kér­dés monografikus feldolgozására alig van példa; önámítás volna tehát erről az oldalról remélni a javulást. A hazai elmélettől még impulzust sem vár­hatunk. A külföldi elmélet mindenesetre gazdagabb forrásokból buzog, de irányító hatással még sin­csen szabadalmi hatóságaink judicaturájára. A szabadalmi hivatal bírái ugyan elismerést érdemlő szorgalommal forgatják a külföldi — fő­leg német — szakfolyóir­atokat és a „Reichs­patentamt,“ meg a „Re *­­gericht döntéseit és felfogásukban gyakran fel is csillan olvasmányaik­nak a hatása; azonban a szak­­hivatal a talál­mányi jelleg kérdésében nem a legfelsőbb fórum. ítéletei a megsemmisítési és a megállapítási ügyekben a szabadalmi tanácshoz fzeebbvihetők. Ámde a szabadalmi tanács bírái, bármily ki­tűnő jogászok és technikusok legyenek is — az egy elnököt kivéve — nem hivatásos szabadalmi szakbírák és szaktevékenységük egy egy ügy el­­referálásából, egy-egy ülés tanácskozásában való részvéttel kimerül. Az elnök pedig szakképzettsé­gét alig érvényesítheti, mert nem referál, a tanácskozást csupán vezeti, nem befolyásolja és rendszerint nem is szavaz. Arról, hogy a bírói gyakorlat által alkotott sius consuetudinarium legfőbb forrása elméleti ku­tatás és tanulmány révén fejlessze és gazdagítsa szab­­jogunkat, tehát szó sem lehet. A legfelsőbb magyar szabadalmi bíróságnak tudtunkkal még egy elnöke sem gyarapította egyetlenegy rövid cikkecs­kével sem szakirodalmunkat. Ilyen körülmények között pedig annak a szokásjognak is, amelyet a szak­­hivatal alkot, az értéke legalább is problematikus; felette lebeg a Damokles kardja, az a lehetőség t. i., hogy azokat a jogelveket, amelyeket a bejelentési és felszóla­lási eljárásban a hivatal kifejezésre juttat és állandó gyakorlatával szentesít, a tanács a meg­semmisítési vagy megállapítási eljárásban egy­szerűen elveti. Jogfejlesztésről, bizonyos jogelvek szilárd ki­­jpgecesedéséről csak akkor lehetne szó, ha a sza­badalmi tanács is hivatásos szakbírákból volna szervezve, akik élethivatásuknak tekintenék a jog­élet ez ágának művelését és akkor, ha az instan­ciák szervezése rendszeresen meg volna valósítva, úgy, hogy ugyanabban a kérdésben a legfelsőbb elvi állásfoglalás mindig ugyanazt a fórumot illeti meg akár felszólalási, akár megsemmisítési, vagy más természetű eljárás keretében vetődik is fel az a kérdés. A vegyi iparnak, amelynek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a bírák mély elméleti tudá­sán és a praxis által kiélesített gyakorlati érzékén felépülő judikatúra képezze ki e speciális iparág életbevágó érdekeinek megfelelően a vegyi találmány fogalmát és a vegyi eljárást oltalmazó szabadalom terjedelmét, nyomatékosan kell követelnie, hogy a legfelsőbb szabadalmi bíróság kizárólag hivatásos szabadalmi szakbírákból szerveztessék és az eljárá­sok minden nemében, mint felebbviteli fórum mű­ködjék. SCHRAMM KRISTÓFÉ: Lakkot, kencét és lakkfes­téket minden ipari célra, , hintók, hajók, lokomotivok, gépek, automobilok, berendezések, buto- S/á TTI rok, épületek, kö- és könyvnyomdászat * -- ---- Alapítva 1837. Kitüntetve Londonban 1862. reszere. 00 ma d „ «s. «e-Jír ELSŐRENDŰ CYAN KÁLIUM ,.r 1 crm x/7T~wESTBAH^IR^le ----------------------------------------------- NICKELSÓK ----------­GÄLYÄNIKUS FÜRDŐK Műszerek, parcellán- és üvegedények Budapest, VII. Károly­ körút 3. Telefon 42—45. i­k Saját üvegfuvászati intézet. I

Next