Vegyi Ipar, 1905 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1905-01-10 / 1. szám
VEGYI (Technische und commercielle Zeitschrift für sämmtliche Zweige der chemischen Industrie) ülficielles-Organ des „Verbandes Ungarländischer Seifenfabrikanten2, der chemischen Section des .Ungarischen Schutzvereines“, und der „Landes Gewerbecorporation für Beleuchtung und Al Az olajipar, zsiradékipar és kereskedelem, petroleumipar, szappan- és gyertyagyártás, asztali- és kátrányipar szakközlönye. Előfizetési ára: Egész évre 10 Megjelenik minden hó 10. és 25. napja. Budapest, 1905. január 10. Felelős szerkesztő LÁZÁR ALBERT okt. gépészmérnök Negyedik évfolyam, 1. szám. SZERKESZTŐSÉG : — KIADÓHIVATAL , Budapest, VII. Kertész utca 43. .. A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. A «Magyarországi Szappangyárosok Egyesületeinek, a „Magyar Védőegyesület“ vegyi szakosztályának és az „Országos Világítási s'Acetilen Ipartarsulat“-nak hivatalos lai (CHEMISCHE INDUSTRIE) l 'íH /Qjdo I Közleményeink csak a forrás teljes megjelölésedéig nyomhatók le. A szabadalmi törvény reformja a vegyi ipar szempontjából.*) Irta : Dr. Fazekas Oszkár budapesti ügyvéd. A jogéletnek nincsen ága, amelyben az érdekeltek elégületlensége a fennálló jogrenddel oly nagymérvű lenne, mint az ipari szellemi tulajdon oltalmára szolgáló jogszabályokkal szemben. Különösen a szabadalmi jog az, amely nemcsak minálunk, hanem a legelőrehaladottabb iparállamokban is a leghevesebb támadásokban részesül. Kétségtelen, hogy a szabadalmi oltalom mind e mai napig még igen tökéletlen és kiforratlan intézmény, mert távolról sem képes minden esetben és teljes mértékben feladatának megfelelni, sőt gyakran szemünk láttára evidens kudarcot vall. De ha jogosult a panasz és indokolt az elégületlenség, akkor kétszeresen az a vegyi ipar részéről. Ha már a szerkezeti találmány definícióját is nehéz megadni, úgy csaknem lehetetlenség az eljárási találmányt helyesen definiálni; ha a legsubtibilisebb feladatok egyike oly igénypontot szövegezni egy szerkezeti találmány számára, amely annak lényegét feltétlen biztossággal kimeríti, anélkül, hogy túlságosan tág fogalmi kört ölelne fel, akkor egy-egy vegyészeti eljárásra nyert szabadalmat a kijátszás és megkerülés ellen biztosítani a rendes emberi tehetséget meghaladó művészet ; ha nehéz egy szabadalmazott berendezésnek vagy készüléknek zárt ajtók mögött történő bitorlását ellenőrizni, a vegyi processusok tekintetében ez gyakran lehetetlen. És így tovább. A szabadalmi oltalom gyakran megbízhatat*) Előző közleményt 1. a m. é. 24. számban. Van, nem ritkán válik illuzóriussá, de a szabadalmi jognak az Achilles-sarka mégis csak az eljárási találmányoknak oltalma. Nagy és súlyos kérdés, hogy törvényhozási úton lehet-e ezeken a nehézségeken segíteni ? Avagy nem az elméletre és a bírói gyakorlat útján fejlesztett jogelvek tisztázódására kell-e azt bíznunk? Az elméleti tudomány feladatává tenni a jogrendszer érezhető tökéletlenségének a korrigálását, mindenesetre kényelmes, de legalább is problematikus értékű jogpolitikai módszer. Küönösen a hazai viszonyaink között. A hazai szabadalmi jogi irodalom oly terméketlen, hogy egy-egy kérdés monografikus feldolgozására alig van példa; önámítás volna tehát erről az oldalról remélni a javulást. A hazai elmélettől még impulzust sem várhatunk. A külföldi elmélet mindenesetre gazdagabb forrásokból buzog, de irányító hatással még sincsen szabadalmi hatóságaink judicaturájára. A szabadalmi hivatal bírái ugyan elismerést érdemlő szorgalommal forgatják a külföldi — főleg német — szakfolyóiratokat és a „Reichspatentamt,“ meg a „Re *gericht döntéseit és felfogásukban gyakran fel is csillan olvasmányaiknak a hatása; azonban a szakhivatal a találmányi jelleg kérdésében nem a legfelsőbb fórum. ítéletei a megsemmisítési és a megállapítási ügyekben a szabadalmi tanácshoz fzeebbvihetők. Ámde a szabadalmi tanács bírái, bármily kitűnő jogászok és technikusok legyenek is — az egy elnököt kivéve — nem hivatásos szabadalmi szakbírák és szaktevékenységük egy egy ügy elreferálásából, egy-egy ülés tanácskozásában való részvéttel kimerül. Az elnök pedig szakképzettségét alig érvényesítheti, mert nem referál, a tanácskozást csupán vezeti, nem befolyásolja és rendszerint nem is szavaz. Arról, hogy a bírói gyakorlat által alkotott sius consuetudinarium legfőbb forrása elméleti kutatás és tanulmány révén fejlessze és gazdagítsa szabjogunkat, tehát szó sem lehet. A legfelsőbb magyar szabadalmi bíróságnak tudtunkkal még egy elnöke sem gyarapította egyetlenegy rövid cikkecskével sem szakirodalmunkat. Ilyen körülmények között pedig annak a szokásjognak is, amelyet a szakhivatal alkot, az értéke legalább is problematikus; felette lebeg a Damokles kardja, az a lehetőség t. i., hogy azokat a jogelveket, amelyeket a bejelentési és felszólalási eljárásban a hivatal kifejezésre juttat és állandó gyakorlatával szentesít, a tanács a megsemmisítési vagy megállapítási eljárásban egyszerűen elveti. Jogfejlesztésről, bizonyos jogelvek szilárd kijpgecesedéséről csak akkor lehetne szó, ha a szabadalmi tanács is hivatásos szakbírákból volna szervezve, akik élethivatásuknak tekintenék a jogélet ez ágának művelését és akkor, ha az instanciák szervezése rendszeresen meg volna valósítva, úgy, hogy ugyanabban a kérdésben a legfelsőbb elvi állásfoglalás mindig ugyanazt a fórumot illeti meg akár felszólalási, akár megsemmisítési, vagy más természetű eljárás keretében vetődik is fel az a kérdés. A vegyi iparnak, amelynek különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a bírák mély elméleti tudásán és a praxis által kiélesített gyakorlati érzékén felépülő judikatúra képezze ki e speciális iparág életbevágó érdekeinek megfelelően a vegyi találmány fogalmát és a vegyi eljárást oltalmazó szabadalom terjedelmét, nyomatékosan kell követelnie, hogy a legfelsőbb szabadalmi bíróság kizárólag hivatásos szabadalmi szakbírákból szerveztessék és az eljárások minden nemében, mint felebbviteli fórum működjék. SCHRAMM KRISTÓFÉ: Lakkot, kencét és lakkfestéket minden ipari célra, , hintók, hajók, lokomotivok, gépek, automobilok, berendezések, buto- S/á TTI rok, épületek, kö- és könyvnyomdászat * -- ---- Alapítva 1837. Kitüntetve Londonban 1862. reszere. 00 ma d „ «s. «e-Jír ELSŐRENDŰ CYAN KÁLIUM ,.r 1 crm x/7T~wESTBAH^IR^le ----------------------------------------------- NICKELSÓK ----------GÄLYÄNIKUS FÜRDŐK Műszerek, parcellán- és üvegedények Budapest, VII. Károly körút 3. Telefon 42—45. ik Saját üvegfuvászati intézet. I