Vegyi Ipar, 1906 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1906-01-10 / 1. szám

/loo/ VEGYI IPAR A vegyi ipar minden ágát felölelő technikai és kereskedelmi folyóirat. A „Magyarországi Szappangyárosok Egyesületeinek, a „Magyar Védőegyesület“ vegyi szakosztályának és az „Országos Világítási s Acetilén Ipartársulat“-nak hivatalos lapja. (CHEMISCHE INDUSTRIE) SO­MZ* (Technische und commercielle Zeitschrift für sämmtliche Zweige der chemischen Industrie) Offlclelles Organ des „Verbandes Ungarländischer Seifenfabrikanfen“, der chemischen Section des .Ungarischen Schutzvereines“, und der „Landes Gewerbecorporation für Beleuchtung und Azetylen.“ SZERKESZTŐSÉG : — KIADÓHIVATAL , Budapest, VII. Kertész­ utca 34. Az olajipar, zsiradékipar és kereskedelem, petroleumipar, szap­pan-és gyertyagyártás, asztali-és kátrányipar szakközlönye. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona. Megjelenik minden hó 10. és 25. napján, Budapesti 1906. január 10. If­j* Felelős szerkesztő LÁZÁR ALBERT okt. gépészmérnök Ötödik évfolyam, 1. szám. Közleményünk csak a forrás teljes megjelölésével nyomhatók le. Olvasóinkhoz. Nemcsak szokásból, de tényleges célokat kö­vetve, az évforduló alkalmával olvasóinkhoz azzal a kérelemmel fordulunk, hogy előfizetéseiket meg­újítsák és bennünket úttörő munkánkban ezzel is támogassanak. Azok pedig, a­kik még nem csat­lakoztak hozzánk, tanúsítsanak velünk szemben jóindulatot és lépjenek előfizetőink sorába. Programmot felesleges adnunk, mert azt vall­juk, hogy minden szónál ékesebben beszél a tett és a mi négy éves múltúnk igazolja, hogy a hazai vegyi ipar érdekeit mindenkor a legnagyobb szor­galommal és buzgósággal szolgáltuk. Erre hivatkozva kérjük olvasóinkat, hogy az előfizetési díjak beküldésével nehéz és nagy anyagi áldozatokat igénylő munkánkban támogassanak. Hazafias tisztelettel VEGYI TEAM szerkesztősége Budapest, VII. Kertész­ utca 34. Mennyiben üdvös és jogos az államsegély a szövetkezeteknél az ipar és kereskedelem szempontjából ? Irta: Dr. Szilassy Cézár. Megmondták már előttem, — én is említettem a múltkor, hogy a jövendő gazdaság alapja a most gyer­mekkorát élő szövetkezeti eszme; konstatálták azt már mások, — elismerem én is, hogy minden ifjú intézmény zsenge teste rászorul az állam gondoskodására, óvó­szabályaira, de sőt segedelmére is; — hivatkoztak már sokan arra, — én is államkötelességet látok abban, hogy a polgárok nagy tömegeinek anyagi és erkölcsi hasz­nát előmozdító eszméket maga az állam portálja, prote­­gálja ; — és mégis, sőt talán épen azért alakult ki a továbbiakban kifejtendő véleményem, és pedig, hogy a szövetkezeti eszme — mint bármely nagy, általános, közhasznú eszméje a világnak, — az akadá­lyokat s a közönyt diadalmasan fogja megküzdeni ; hogy ez eszme zsenge, ifjú teste — már benne rejlő általános értékénél fogva — meg bírja állani a gazda­sági forgalom próbatüzét, és hogy az államnak polgárai egyik érdekköréért nem lehet, de sőt nem szabad egy másik érdekkört, nehéz­ségeknek, rázkódásnak, esetleg talán még romlásnak is kitennie. A szövetkezeti eszme nem lehet az állam fentar­­tásában, nagyságában századokon át érdemes kereskedő és iparos osztály lakója. A szövetkezet az egészséges nemzetgazdasági egyensúly faktora kell hogy legyen, olykép, hogy egyeduralomra ne juthasson, olykép, hogy maga is ki legyen téve a forgalom hullámverésének, a kereslet-kínálat módosító befolyásának. A szövetkezet tulajdonképes, ideális feladatát egye­lőre még abban látom, hogy a szükségletek tömeges beszerzése által a gazdaságosabb élet megteremtőjévé váljék , ami pedig máskép körülírva annyit tesz: a szövetkezet hivatott az egészségtelen gazdasági for­galom kárait kiküszöbölni. Megjegyeztem, hogy ez a feladat, egyelőre, a szövetkezet sokkal ifjabb, gyen­gébb s ismeretlenebb eszme ez idő szerint, mintsem hogy a nemzetközi gazdasági forgalom a vállára nyu­godhatnék ; a helyi forgalom lebonyolítására alkalmas (az első vonat is Szolnok—Pest között járt csak). A helyi forgalmat le is bírja bonyolítani , megfelelőn, tökéletesen, — arra pedig kétségtelenül legalkalmasabb, hogy visszás forgalmi viszonyokat gyógyítson, rendezzen. A szövetkezeti eszme ily gyakorlatban megerősödik majd, megterebélyesedik és általánosul,­­ és akkor, ha hivatottságának megfelelő nagy tehetsége lesz, akkor lép majd helyébe a forgalom eddigi faktorainak, akkor fogja a világgazdasági élet eddigi hiányait betöltő működését megkezdhetni. De csak akkor ! Mesterségesen, túlhajtott állami gondoskodással ezt a célt elérni, vagy az e célhoz szükséges időt túlságosan, megrövidíteni nem lehet; — üvegházi virág, ha erős is a törzse, ha [rl jg o Jq♦ ■*'*.*-< ';**} «» *|S1 • ryjgjs­terségesen növelt szövetkezet — még ha rettál is, még ha hasznot is hajt, — összeroppan a nagyforgalom őrlő gépezetében. Az eddig mondottakból, úgy hiszem, világosan következik, hogy az államnak igenis kötelessége a szö­vetkezet ifjú eszméjét támogatni, segíteni,­­ de eleve kerülje azt, hogy segélyezésével akár a szövetkezeti eszmének egészséges fejlődését, akár pedig más érdekű polgárainak jó helyzetét veszélyeztesse. A szövetkezetek szervezete, eszméjének sarkalatos elvei, megalakulásának alapja, fennállásának eszközei annyi természetes előnyt rejtenek, hogy azok páncél­zatában a gazdasági forgalom küzdelmét könnyen meg­­vihatják. A szövetkezet rendelkezik az iparos és keres­kedő minden előnyével anélkül, hogy ha csak tisztes­séges nyerészkedésre is lenne utalva, a szövetkezet — élén leírva az érdekeltség intelligenciáját, — rendíthetlen bizalmat nyer alapul az érdekeltség részéről; a szövet­kezet a reális alap, az erkölcsös irány kétségtelen színében tűnik fel a nagyközönség előtt. Az eszmének, célnak teljesen megfelelő, egészséges szövetkezet ily óriási társadalmi s anyagi előnyöket élvez már azzal, hogy szövetkezet. Ezzel szemben a tisztességes kereskedő és iparos osztálynak a létfentartásához szükséges polgári hasznot meg kell szereznie, az érdekeltség bizalmát s a reális alap és erkölcsös kereskedelmi elv tudatát talán sok éves keserves munka, kínzó szűkölködés árán kell ki­érdemelnie. És tegyük fel, hogy kiérdemelte a bizal­mat, sok éven becsülettel szolgálta érdekeltségét és megélt családjával együtt tisztességesen. Erkölcsös és az állam eszményi hivatásának megfelelő-e ezt a be­csületes kereskedőt, vagy iparost valamely mesterségesen nevelt, szükségtelenül odaállított szövetkezettel kenyeré­től, szerencséjétől megfosztani ? Erre nem nehéz a felelet ! Mennyiben üdvös és jogos tehát az államsegély a szövetkezet­­nél az ipar és kereskedelem szempontjából ? Az állam polgárai érdekében — ez csak közvetve felel a felvetett kérdésre — első­sorban a szövetkezetek törvényi szabályozása fontos, oly szabályozás, mely mindennemű visszaélést kizár, mely kétségtelen meg­szabja a határokat, célokat, mely egyben óvja a for­galom két nagy osztályát: az adást s a vételt és mely lehetővé teszi, hogy a szövetkezet minden vadhajtás nélkül csak az ideális eszmét szolgálja. Mennyiben felel meg erre a mi törvényünk és hol hiányos? — itt fejtegetni nem fogom. Most a törvény meghatározta szövetkezeti alakzatokra vonatkozólag fejtem ki az államsegélyről alkotott véleményemet. A szövetkezetek legegyszerűbb formája, a fogyasz­tási szövetkezet, mely a kiskereskedőt s a kisiparost veszélyes versenybe kényszeríti, az állam részéről anyagi segélyt nem, legfeljebb, ha idegenkedést kell legyőznie, erkölcsi támogatást nyerhet. Ez állításom bizonyítására elég felhoznom, hogy a fogyasztási szövetkezet egy­szerű és közvetlen úgy az eszméjében, mint a kivitel­ben : az árut a termelőtől szerzi be s annyival olcsób­ban adja tagjainak, amennyit a forgalmi közvetítők az árun szereztek volna ; mellettem bizonyít még az is, hogy a fogyasztási szövetkezet üzeme tagjai számához s a fogyasztáshoz arányul, annak növekedésével bővül, kereskedésével csökken s igy a kockázat veszteségei­nek alig vetve alá. A termelési, nyers­anyag beszerző vagy közös raktárt tartó szövetkezeteknél, valamint a laképítő társa­ságoknál az állam kezdetben az első próba hídján át támogathatja az egyéni kezdeményezést, előnyöket is biztosíthat, ha ezzel lelkiismeretlenség okozta gazdasági hátrányokat szüntethet meg. És most áttérek a „ Vegyi Ipar“ szempontjából legfontosabb szövetkezeti fajra: a hitelszövetkezetre s a kölcsönös biztosító társaságra. E két társasági alak­nak nagy alaptőkéjű, fényes múltú részvénytársaságok­kal szemben kell felvennie a keztyüt és ezért — érde­keltségének megfelelően — hatalmas, illetve hatalmasabb alap- és forgalmi tőkére van szüksége. A self help (segíts magadon) gyakorlati elve érvényesül ugyan itt is, de az üzem kezdetéhez a szövetkezetnek önereje rendesen csekély (nagyon egyszerű s könnyen belátható, hogy a szövetkezet tőkepénzesek takarékpénztára nem lehet). Itt, a hitelszövetkezetnél s a kölcsönös biztosító társaságoknál talál legtöbb jogosultságot az államsegély, de tényleges tutorává a szövetkezetnek nem válhatik. Helyes intézmény itt a központi szövetkezet, a kamat nélküli üzemi államkölcsön, a biztosítási tőke egy részé­nek állami letétele. Helyes az adó és illetékmentesség is, de szigorú ellenőrzés mellett adózzék a tőkekamat, az osztalék. Helyes az alakulásnak hatósági, illetve köz­ponti ellenőrzése. De ezek az intézmények a részvény­­társaságok előnyeit már­is paralizálták, ha az állam ekkor még évi összeggel hozzájárul az üzemi költségek fedezéséhez, úgy evvel egyrészt veszélyezteti a szövet­kezet erőteljes fejlődését, másrészt pedig mostohán bánik azon részvénytársaságokkal, melyek adójukkal az államgazdaság működésében fontos szerepet visznek. Schramm Budapest, IX. ker., Soroksári­ út 98. szám. • Lakkot, kencét és lakkfestéket minden ipari * • célra, vasúti kocsik, hintók, hajók, lokomotivok, gépek, automobilok, berendezések, bútorok, épületek, kő- és könyvnyomdászat részére. Alapítva 1837. ------------------------------------------ Kitüntetve Londonban 1862. C7|ir\chr$f\QrZ$atnt stassfurti kainitot OZvUjJCl­lUoZlCllUl = stassfurti kálitrágyasót = 40° a káli tartalommal, továbbá mindennemű egyébb műtrágyafélét azonkívül rézgálicoz (98—99%) elismert kitűnő minőségben legolcsóbban szállít a „HUNGÁRIA“ műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapest, V. Fü­rdő­ utcza 8. Aszfalt Aszfalt-Bit­ume­n Aszfalt-fedlemez Kátrány fedéllemez Aszfaltelszigetelő lemez Carbolineum Facement Hővédőanyag, Parafakő, LUKÁCS És MEITNER Aszfaltmű­- és vegyészeti termékek gyára, tetőfedő aszfalt és hézagmentes padozat burkolati vállalata. Elvállal: Aszfalt-járda és kocsiút készítését, természetes aszfalttal. — Belső helyiségek, folyosók, udvarok, légudvarok, piacok, raktárak, gazdasági épületek stb. aszfaltozását, nedves falak szárazzá tételét, úgymint: vízmentes lefedéseket. Tetőfedést kátránylemez, aszfalt fedlemezzel és facementtel több évi jótállás mellett. Telefon 65-85. G­-yár: Telefon 65-85. V. Váci­ út 118. szám. EKözponti iroda: VII Damjanich utcza 47. szám. Költségvetések ingyen

Next