Vegyi Ipar, 1914 (13. évfolyam, 1-23. szám)
1914-01-15 / 1. szám
Budapest, 1914. január 15. Tizenharmadik évfolyam, 1. szám. LodI VEGYIPAR Chemische Industrie IMŰSZAKII SZEMLE technische Revue fi vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja. fiestes, unabhängiges ung. fachorgan Der chem. Industrie. ^ festékipar, olajipar, zsiradékipar, petroleuraipar, szappan- és gyertyagyártás, aszfalt- és kátrányipar, fűtési-, világítási- és hűtőipar szakközlönye, fachblatt der farben-, §-, fett-, Petroleum-, Seifen-, Kerzen-, Asphalt-, Cheer-, Steizungs-, Eslenchtungs- und Kälteindustrie. Szerkesztség és kiadóhivatal. Redaktion und Administration. BUDAPEST, VIII., Népezinhaza 49. Felelős szerkesztő Verantwort.Redakteur LÁZÁR ALBERT okleveles mérnök dipt. Ingenieur Előfizetési ára: Egész évre 100 korona. Megjelenik minden hó 15. és 30. napján. Erscheint am 15. und 30. jeden Monats. Jahresabonnement 1üt Kronen. Elmélet és gyakorlat. Vegyészhallgatók és gyárosok. Egyik exportra dolgozó vegyészeti gyárunk német üzemvezetőjét a napokban elcsalta versenytársa. Az üzemvezető gyakorlati ismereteire volt a gyár alapítva. Az üzemvezető, akinek különben 10 éves szerződése volt, senkit sem avatott be a gyártás titkaiba. Nélküle a gyár üzemét egyhamar nem is folytathatta volna, ha a szemes kereskedelmi vezető nem vette volna idejében észre az üzemvezető szándékát és már előre nem dolgoztatta volna ki a gyártási eljárásokat, a szükséges recepteket egyik neves műegyetemi vegyésztanárral. A gyakorlat tanította meg az üzemvezetőt elsőrendű áru készítésére, a kész gyártmány vezette rá a tudóst, hogy a gyártás aprólékos és elrejtett fázisait megvilágítsa. Számos hazai vegyészeti üzemünknek idegen a vezetője, akik a magyar vegyészekben csak ellenséget látnak, azokat ki nem oktatják, sőt félrevezetik, hogy annál jobban megerősítsék pozíciójukat. Innen van, hogy a létesülő speciális üzemek előszeretettel alkalmaznak idegen vegyészeket, mivel a magyar vegyészek közül kevés akad, aki a gyártási eljárások csínját-binját alaposan ismerné. Gyakran megesik, hogy a vegyészhallgatók a ári vakációt gyakorlati ismeretek elsajátítására várnák felhasználni. A gyárigazgatók a tudni jó magyar vegyészhallgatókat még fizetésent sem akarják felvenni, nehogy azok valamitszimatoljanak. Ilyen viszonyok mellett azután ,a csoda, hogy fiatal vegyészeink külföldre vándorolnak, gyárigazgatók lesznek és elfelejtik a hármas halom és négy folyó titokzatos országát, tízeknek a bajoknak az enyhítésére alkalmas módszert ajánlhatunk! Azok az üzemek, amelyeknek nincsen külön laboratóriumuk, amelyeknek gyártási eljárásait idegen üzemvezetők őrzik, akik begombolkoznak a magyar vegyészek előtt, bizonyos feladatok kidolgozása céljából forduljanak az egyetemek vegyészeti szakosztályaihoz, az ipariskolákhoz, amelyeknek tanárai alkalmas formában adják fel az utolsó évfolyamot végző hallgatóknak a kérdést és az üzemek honorálják a dolgozatokat, azokat a vegyészhallgatókat pedig, akik bizonyos irányban figyelemreméltó eredményeket értek el, akceptálják üzemük részére. Ily módon az elméleti oktatás párosul a gyakorlattal, a vegyészhallgatók és a gyárosok közötti szorosabb kapcsolat megvilágítja azokat a területeket, amelyeknek megművelésével hasznot hajtó gyümölcsök teremnek, a magyar vegyészeti üzemek és a magyar vegyészek boldogulni fognak, a testükön élő paraziták pedig kipusztulnak! Lázár Albert: Racionális üzemgazdaság és textilgépszijgyártás. Irta: Róna Lipót, az Első magyar pamut- teveszőr- és balátahajtószijgyári cég igazgatója Pozsonyban. Mikor a gazdasági válság kitört, mindenki azt hitte, hogy a magyar ipar a tatárjárás korát fogja élni, hogy gyáraink a gazdasági viharnak csekély kivétellel mind áldozatául fognak esni. Közhiedelem volt, hogy a kritikus idők a magyar iparban fogják a legnagyobb kárt tenni. Általános volt a vélemény, hogy a magyar ipar (amelyet csak támogatnak, de meg nem védenek) rrjeg oly gyenge lábon áll, hogy a legelső zökkenés, ma a világkonjunkttúrák rázúdíthatnak, életerejében évtizedekre szóló visszaesést fog okozni. Akik a magyar iparról ilyen véleményen voltak és rávonatkozólag ezt a diagnózist állapították meg, alaposan tévedtek. Iparunk a krízisen átesvén, beigazolta, hogy életképessége nem ad aggodalomra okot és létalapjai nem oly gyengék, mint amilyeneknek látszottak. És várjon mi az, ami a tőkeszegény magyar ipart a válságokon átsegíti?! Mi az, ami oly erőssé teszi, hogy még a háborúk rémétől sem ijed meg?! Mi az, ami a gazdasági önállóság hiánya dacára már a világpiacon is faktorrá emeli a magyar ipart?! Ez a valami egy jellemző sajátsága a magyar iparnak: ez a racionalizmus az üzemgazdaságban. Még a legprimitívebb kis műhelyben is feltűnik az észszerű üzemi gazdálkodás felé való állandó törekvés, ami annyira megy, hogy egyesek, kik a családi élet szükségleteinél némi bőkezűségre, sőt relatíve fényűzésre is mutatnak hajlandóságot, az üzemi gazdálkodásban a legnagyobb okszerűséggel járnak el és élesen figyelnek meg minden oly műszaki újítást, mely az üzemi rezsi apasztásához vezethet. A magyar iparnak ez az erénye kétszeresen megbecsülendő. Nálunk a munkaerő a megélhetési viszonyoknál fogva drágább, mint a nyugaton, az energia is költségesebb, mint a szénben gazdagabb államokban, a közterhek is magasabbak, mint egyebütt és a gyárosok reprezentatív kiadásai is aránylagosan magasabbak. A magyar iparos tehát ösztönszerűleg törekszik a racionális üzemgazdaság felé, hogy legalább némileg paralizálhassa boldogulásának mostohább körülményeit. A textilgéphajtószijak gyártása bő alkalmat ad mindezek megfigyelésére. A textilszijak pronouszírozott üzemgazdasági cikket képeznek. A trónt a jó gazda tudja, hogy az igába mit kell befognia, akkor az iparos is ma már tisztában igyekezik lenni azzal, hogy hova alkalmazzon bőr- és hova textilgéphajtószíjakat. Pedig ez a kérdés az általános üzemgazdaságnak csak egy parányi hányada, de a magyar iparos okszerűsége a gazdálkodásban már tized fillérekkel is kombinál. Amint kihasználni igyekszik a tüzeléstechnika vívmányait, amint a kenőanyagok felhasználásában a szakszerűséget keresi, amint a hajtóerőnél precíz számításokat végez vagy végeztet, azonképen már a géphajtószíjak helyes alkalmazására is gondot fordít, elannyira, hogy még a primítívebb gyári cégek is iskolázottak a tekintetben, hogy hol és mikor gazdaságosabb a textilszíj a bőrszíjaknál és fordítva. A szíjaknál már nem csak a beszerzési árakat nézik, hanem a szíjak élettartamával is számolnak és legtöbbnyire nem is a silányabb commerce-árut keresik, hanem a garantált jó minőségű védjegygyel ellátott árukat. A helyes üzemgazdasági politika követése a magyar iparnak örvendetes erénye, mely mutatja, hogy nálunk a technikai haladás iránti fogékonyság Olaj, zsiradék és vegyigyár Schwarz Rudolf és Társa ALAPITTATOTT 1874. Központi iroda: V., Hold-utca 25. Telefon 13—32. Központi raktár: V., Kálmán-utca 13. : „ 110—92. Gyártelep: X., Szentmihályi-út 1—3. „ 47—63. KRA.YEI? KisTÁRSA CSÁSZ.ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓK FESTEK-KENCE-LAKK-GYÁR BKDAPESTOIRAYF A FESTÉKUDVAR) évig állottak ellent az időjárás viszontagság, amiről hatósági bizonyítvány tanúskodik. Az állami hidak mázolásához évtizedek óta menynyel alkalmazzák, hol a vele végzett mázolások az előírt hat év helyett tizenegy Pipere és háziszappan gyári berendezéseket ésgépeket. Festékipari tölcséres és hengergépeket legobban szállít Kecskeméti Árpád Bpest, VII., Kertész u. 16. Telefon Tl-05. Lehmann J. M. Dresden cég kizárólagos kepv. -----------Tessék ajánlatot kérni. "