Vegyi Ipar, 1923 (22. évfolyam, 1-22. szám)

1923-01-15 / 1. szám

Huszonkettedik évfolyam. Budapest, 1923. január 15. 1. szám. Megjelenik minden hó 15. és 30-án. Előfizetési ár: egész évre 1500 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VIII., Népszinház­ u. 49.VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue Erscheint am 15. u. 30. jeden Monats Jahres abonnement: 1500 Kronen. Redaktion n. Administration: Budapest, VIII., Népszinliáz-u. 49. A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Felelős szerkesztő: Verantwort­. Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök Ältestes, unabhängiges ung. Factorgan der dhem. Industrie Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át.­­ Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 40—50. Hirdetési ár: Millimétersoronkint — 30 korona. Weiss Manfréd, mint vegyigyáros. Csepeli W­eiss Manfréd báró eltávozott az élők so­rából és vele Magyarország legnagyobb indusztriális férfi­a halt meg. Weiss Manfréd báró a nehézipar, a vasipar reprezentánsa volt, általában mint ilyen volt ismeretes, azonban a mi halottunknak is kell őt te­kinteni, nemcsak azért, mert a régi és a megújuló Magyarország legtehetségesebb és legproduktívabb ve­­zérférfia volt, hanem azért is, mert üzemeit ve­gyészeti üzemeknek is lehet tekinteni. A muníciógyártással kapcsolatban Csepelen nagy kohá­szati üzemek épültek, ahol a legkülönbözőbb fémek kohászatával és ezzel kapcsolatban a különböző fémek és fémsók tisztán kémiai módszerekkel való előállítá­sával is foglalkoztak, így pl. a csepeli nagy telep a réz kohósítása mellett ele­ktrolytikus rézüzemmel is rendelkezett és a rézhulladékoknak feldolgozása r­é­z­­gálic­a már a hábo­rú elején megindult. Az ón­­hu 11 ad ok­oknak feldolgozására, illetve az ónozott leme­zekben foglalt óér visszanyerésére elektrolytikus ón­­­előállító berendezést építtetett, majd akkor, amidőn a háború alatt a rézhiány érezhető volt és kényszerí­tővé vált a sárgarézben foglalt alkatrészeknek, első­sorban a réznek visszanyerése, a sárgarézből sikerült neki a rezet és a cinket visszanyerni. A cink vissza­nyerése Bessem­er-szerű­ konverterben kifuvatással tör­tént, úgy­hogy végeredményben a réz visszanyerése mellett cir­­koxyd termelés is történt. Anélkül tehát, a Csepelen levő összes üzemeket felsorolnánk, kből a példáid' V is i.tiyak, hogy ha Csepelt « 'vasipari üzemnek is tekintik, azt egyúttal itcuila üzemue,.v . tehf­.t .mondani. Különös jelentőséget ad ennek az, hogy a hatalmas t­yuju-tppek és kohók üzemb­entartására gáztüzelésre kell ben­dezkedni és igy Csepelen az idők folyamán nagyobbszobású gene­­rátorte­lep épült és igy ennek alapján Csepel ki­k­r­is­­t­á­l­y­o­s­o­d­ó pontjává és legnagyobb e­l­ő- H­a­r­c­o­s­á­v­á lett nemcsak a m­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­i barnaszén f­e­l­d­o­l­g­o­z­á­s­á­n­a­k h­a­n­e­m egy­úttal a melléktermékek (kátrány, a­m­m­ó­­­niák stb.) értékesítésének is. A csepeli üzemnek testvérüzeme volt a Máriássy­­utcai konzervgyár, amelyet ismét csak kémiai üzemnek tekinthetünk, nemcsak a konzervgyártás szempontjá­­ból, hanem különösen abból a szempontból, hogy a háború tartama alatt a hulladékanyagok értékesítésé­vel a konzervgyár nagymértékben foglalkozott, mely anyagok természetesen más vegyészeti üzemeknek nyersanyagul szolgáltak, továbbá hogy a frissen nyert csontokban foglalt, még élvezetre alkalmas zsír kitermelésére is nagyarányú berendezkedéseket építet­tek és ezzel katonai teljesítőképességünket nagy mér­tékben sikerült fokozni. E rövid felsorolás megvilágítja Weiss Manfréd kiváló érdemeit, amelyek még fokozódnak azáltal, hogy mind­ezeket az üzemeket, az alapvető vasipari üzemekkel együtt, Weiss Manfréd a semmiből teremtette. A há­ború befejezése után a békegazdálkodásra való áttérés legelsősorban és legnagyobb mértékben Csepelen in­dult meg és ez ismét Weiss Manfréd személyes ér­deme volt, ki nagy tudásával, nagy erélyével és orga­nizációs képességével Európa egyik legnagyobb üze­mét tudta kézben tartani és egyedül vezetni. Weiss Manfréd halála nagy vesztesége a magyar iparnak és ha a vasipar egyik legnagyobb emberét gyászolja benne, halála különös gyász a vegyészeti iparnak, mert ha a vasipar Weiss Manfrédban a múltat és a jelent vesztette el, a vegyészeti ipar benne a jövőt temette el. Csepel nagy generátor telepénél, nagy­arányú építkezésénél, a Duna mellett való fekvésénél, a kikötőhöz való közelségénél fogva a legideálisabb település a kémiai ipar céljaira és Csepel egyik leg­fontosabb fejlődési iránya a kémiai üzemek továbbfej­lesztése lett volna, amely irányban Weiss Manfréd is igyekezett Csepelt fejleszteni. Reméljük, hogy ez a nagy eréllyel megindult és nagy tudással és organi­zációval fejlesztett gazdasági fejlődés halálával nem fog megsemmisülni, mert szobornál is maradandóbb emléket állítanak az utódok neki akkor, hogy ha az általa megkezdett ösvényen őt követni fogják, és a művet to­vább építik f Új eljárás aceton termelésére. A vegyészeti iparban különleges helyet foglal el a szeszipar, amennyiben úgy a nyersanyagának m­i­­­lyenségét, mint készáru termelésének mennyi­ségét hatósági úton állapítják meg és ellenőrzik. E zárt gazdálkodási rendszeren rést ütött az 1913. évi XXIV. t.-c. 1. §-át módosító törvényjavaslat, (mely­ letárgyaltatván, törvénnyé is vált), amely szerint »fel­­­hatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a kereske­delemügyi és földművelésü­gyi miniszterekkel egyetértve, az országban eddig nem alkalmazott eljárással, a köz­­érdek szempontjából fontos vegyitermékeket előállító ipari vállalat létesítését és üzembehelye­­zését az esetben is engedélyezhesse, ha e vegyi ter­mék előállításával kapcsolatban szesz is termeltetik.­ A törvény célja, eltekintve attól, hogy a vegyészeti ipar szempontjából nagy horderejű elvi jelentősége is van, elsősorban az, hogy lehetővé tegye erjedéses után aceton előállítását. A trianoni békeszerzőz­­d­es, mely Magyarország határait megcsonkította, le­szakította Magyarország testéről mindazokat a terü­leteket, melyek a fa lepárlásával, a fa száraz desztil­­láci­ójával foglalkoztak lg-1 ip­aa­nk egyik legfontosabb nyersanyagát, az acetont is import útján kell besze­­­­rezni. Az aceton az ee. As­avval összefüggő vegyület lévén, pótlása kémiai szempontból nem okoz különö­sebb nehézséget, minthogy alkoholból, illetve ecetsav­ból oxyd­álással könnyen előállítható. Az aceton előállí­tását e törvény alapján nem az alkoholból, illetve ecetsavból való előállítással tervezik, hanem olyan mó­don, hogy közvetlen keményítőtartalmú anyagok eler­­jesztésénél nyerjenek acetont. Normálisan vezetett er­jedésnél is keletkezik mindig acetaldehyd, melyet az előpárlatban találunk meg, ennél az új eljárásnál az erjedést azonban oly módon vezetik, hogy jelentékeny mennyiségű acetaldehyd, illetve aceton keletkezzék. Az eljárás gazdaságosságára, illetve karakterizálására elég felemlítenünk azt, hogy minden liter aceton termelése mellett körülbelül 3 liter alkohol keletkezik, tehát vég­eredményben mégis nem annyira aceton, mint inkább egy speciálisan vezetettt szeszgyártásról van szó. Ezért helyesen az ilyen gyárat az említett uj törvény is szeszgyárnak minősíti, melynek felállítása az 1913. évi XXIV. t.-c.-be ütközik. Az ilyképpen termelt szesz mennyisége beleillesztődik az 1921. évben megállapított termelési keretbe, végeredményképpen azonban, ha a szesztermelés mennyisége nem is fokozódik, a szesz­­termelésre felhasznált keményítő tartalmú anyagokat, tehát egyébként állati takarmányozásra és táplálkozásra alkalmas anyagokat von el a közhasználattól. Könnyen kiszámítható, hogy az ilyképpen felhasznált anyag al­kohol egyenértéke 1500 hektolitert tesz ki. Mi a magunk részéről nem emelhetünk kifogást, sőt örömmel kell vennünk az ilyen ipar engedélyezését is, mert nagy jelentőségűnek tartjuk azt az elvi engedményt, mely ennek a törvénynek az elfogadásával a vegyé­szeti ipar érdekében történt. Fel kell azonban emlí­tenünk azt, hogy az aceton termelésének ez az eljárás nem az egyedüli lehetősége és más kémiai eljárások már tért is hódítottak a háború tartama alatt Német­országban. Köztudomású, hogy ha a kálciumkarbidra víz hat, acetylén keletkezik. Az acetylén viszont katali­zátorok alkalmazásával könnyen vesz fel vizet, mikor is a C2H2 H2O - C2H1 O egyenlet értelmében acet­aldehyd keletkezik. Az acetaldehyd oxidálással könnyen ecetsavvá alakítható, mely viszont szénsav leszakításá­*­val acetonná vihető át. Ennek az eljárásnak az alkal­mazásával gyártották Németországban a mesterséges kaucsuk előállításához szükséges acetont a háború alatt, úgy hogy havonta 150.000 kg metylkaucsukot voltak képesek előállítani. Ennek az eljárásnak Magyarorszá­gon való alkalmazására módot nyújthat az, hogy Csonka­­magyarország két karbidgyárral rendelkezik, nem szá­mítván azt, hogy legnagyobb karbidgyárunkat, a di­­csőszentmártonit, elvették tőlünk. Az acetonnak fale­párlás útján való előállítása, tehát a régen bevált és kidolgozott eljárás szerint való előállítása sem olyan, amelyet a megcsonkított Magyarországon elhanyagol­hatunk, mert hiszen erdeink, valamint a fahulladékok feldolgozásával is könnyen elő lehetne állítani azt az acetonmennyiséget, melyre gazdasági függetlenségünk szempontjából feltétlenül szükségünk van. Széltében­­hosszában elterjedt az országban a bogsókban való szenesítés. Eltiltandó volna a fának ily primitív módon való szenesítés és kötelezni kellene a faszenesítőket melléktermékek nyerésére. A vidéki gázgyárak egy része üzemét nemcsak az elmúlt rosszabb gazdasági években, de jelenleg is fával tartja fenn, tehát itt is alkalom kí­nálkozna az aceton termelésére. Ha bizonyos konstellációk esetén feltétlenül szüksé­günk van, hogy saját impériumunk területén tudjunk acetont produkálni, ugyanezen konstelláció esetén arra is szükségünk van, hogy cukor- és keményítőtartalmú anyagokat ne vonjunk el a közélelmezéstől és az állati takar­­ányozástól. Györki József, Vámügyi szakbizottság. Értesülésünk szerint tervbe vették, hogy a Magyar­­országba behozott minden cikkből, tehát olyanokból is, amelyeknek ára a velük egyenlő súlyú aránynak értékét is meghaladja, a vámvizsgáló laboratóriumnak mintát kell adni. Távol áll tőlünk, hogy kritika tárgyává tegyük azokat az intézkedéseket, amelyek a vámüzérkedés megakadályozására szolgálnak, de hivatásunkhoz mérten határozottan rá kell mutatnunk azokra a visszás­ságokra, amelyek jelenlegi vámvizs­gálati berendezésünk mellett m­utatkoz­nak és amelyek vegyészeti iparunk er­kölcsi és anyagi érdekeit mélyen sért­ik. Tudjuk, hogy a különböző anyagok felismerése és megítélése általában analytikai módszerekkel történik, de mégsem lehet azt állítani, hogy maguk az analytikai adatok elégségesek volnának a kereskedelmi áruk felismerésére. Ehhez technológiai és áruismereti adatok és a gyártás menetének ismeretére van szükség, így pl. a növényolajok felismerésére és megítélésére hasz­nálatos adatok egyáltalában nem elegendők a gyakor­lat számára, hiszen nem kerülnek mindig tiszta olajok forgalomba és az indexszámok mesterséges eltolásá­val tetszés szerinti olajokhoz juthatunk, jó példa erre a zsírok hidrogénezése, amely esetben a jódszámot tetszésszerinti értékben lehet beállítani, viszont az el­­ szappanosítási számban lévő különbség teljesen elha­ughzant vegyiáru-kereskedelmi r.-i­­ Budapest, iv., Piarista­ u. 6. Állandó Szappan-, lakk-, cipőkrém-, témám-, bőr-, textil. „ Telefonszám: 27 -33, raktárt tart, stb. iparok részére szükségelt vegyitermékekben. Darvas József és Korányi Budapest, V. Váczi­ út 30.­­ Telefon: 99-43 Ammóniák Kénessav Hydrogén Nitrogén Carbid­osztály Elsőrendű eredeti svéd és német precíziós •ELl­IOOT011 és vágóberendezések e versenyen kívüli minőségben 51P05 JENŐ Budapest, VII., Wesselényi­ u. 24. Telefon József 105-45. Schellack T­h. Orange (C. W. Waters Ltd. London — Kalkutta lerakata.) Japán-, Carnauba- és bontan-viasz (Schickum Werke lerakata) P araffin (Scottisch Oil Agency Glasgow, képviselete) G­yanta és egyéb vegyicik­­kek állandó raktára Budapest I. Verpelési-út 15 Tel.: J. 2-46.Dobozgyártás minden mennyiségben.L\\\'óárafla PiNTAI ÁPPÁfo Telefon: József 110-66. V| i i LR! 1 B Isi M i\1 *10 Sürgönyeim: Galantar Budapest. NAGYKERESKEDÉSE, BUDAPEST, Vili., NÉPSZÍNHÁZ­ UTCA 19. SZ. N­“__» 11 ■......... _ - i , Terpentin. Sellak. Gyanta. Ammoniákszóda. Szódabicarbona. K­özvetlen import. Kristályszóda. Sósav. Kénsav. Szalmiákszesz. Naftalin Benzol. ___________Borax. Sárga vérlugsó,^ Szalmiáksó 98°/6-os. Szalmiáksó 1 1 subi. darabos. Ólompir. Óloingelet. Föld-, szépített-, vegyi festékek. Kátránytermékek. Olajok. Vegyszerek. Nyersanyagok üzemi célokra. rnrvpi y pc C7A rq laboratóriumi felszerelések, tanszerek és prec. mérlegek gyára ^ C. L- T nL^D OLMDU - ~ ~ Fabrik für Laborat-Einrichtungen, Lehrmittel und analytische Waagen. Budapest, IX.., Liliom-utca 40. Telefon : József 23—b,r • Mechanikai-, üvegtechnikai- és asztalosmühely. ~ Mechanische-, glastechnische- und Tiscblerwerkstfttte.

Next