Vegyi Ipar, 1925 (24. évfolyam, 1-24. szám)
1925-01-16 / 1. szám
Huszonnegyedik évfolyam. OT 1 50, Budapest, 1925 január 16. 1. szám. 100-6-3-" Megjelenik mmt ICTi " MegieTenHc riffhfléh hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 240.000 korona. ~ Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VIII. Népszinház utca 49. ~ Hirdetési ár: egy hasáb millimétersoronkint 2.400 korona. Külföldi hirdetéseknél 3.000 korona. ~ Magyar postatakarékpénztári számlaszám: 48.466. ~ Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: József 131-76VEGYI IPAR Chemische Industrie MŰSZAKI SZEMLE Technische Revue A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: ~ Verantwort!.Redakteur; LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Erscheint am 15. und 30, den Monats. ~ Jahresaoi. nement: 240.000 Kronen. ~ Redaktion und Administration; Budapest, VIILNépszinház-u. 49. ~ Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 2.400 K Auslandsanzeigen 25°/o Aufschlag — Ungarische Fostsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 Redakt ions- u. Administrátionstelefon: József 131-76. Altestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Mily eszközökkel volna a szakcikk-írás előmozdítható? Irta: Dr. Sümegi László, a Fővárosi Gázművek fővegyésze. A magyar technikustársadalomban a betviszony uralkodik, írásra csak alig egy-két tagja szánja rá magát. E tény közismert. Miért nem írnak api technikusaink és vegyészeink? E talány okai részben lélektaniak, részben materiálisak. Lélektani oka egyrészt az a végtelen nagy szerénység, mely a technikustársadalom legtöbb tagját visszatartja attól, hogy a nagy nyilvánosság előtt szerepeljen, másrészt az önbizalom hiánya. Legtöbben, bár a tudományok valamely ágazatának hivatott művelői, be elméleti és tapasztalati tudással rendelkeznek, mégis zavarba jönnek, ha a nyilvánosság, előtt kell valamely tudományos kérdésről nyilatkozniuk. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy csak valamely önálló kutatás eredményét kell a szaklapokban közzétenni, amíg egyszerű megfigyelésen alapuló üzemtechnikai tapasztalatok nem odavalók vagy legalább is sokkal kisebb jelentőséget tulajdonítanak ilyesminek, semhogy azt publikálni eszükbe jutna. Mások viszont attól félnek, hogy esetleg elegendő stilisztikai készséggel nem rendelkezvén, nem tudnak majd oly kerekdedséggel írni, hogy cikkük szakszerűsége mellett is élvezhető lesz. Vannak viszont olyanok is, akik képességük tudatában vagy vélt képességük által okozott önhittségükben úgy gondolkodnak, hogy honi szaklapjaink egyike sem üti meg azt a mértéket, hogy cikkeik közlésére érdemesíthető lenne. Kartársaim legtöbbjét azonban a napi gondok és fáradalmak annyira kifárasztják, hogy bizony nem igen csodálható, ha munkájuk végeztével a cikkiráshoz nem sok kedvet éreznek. A szakcikkírói tevékenykedést gátló materiális ok abban keresendő, hogy szaklapjaink még mindig nem azok a vállalkozások, melyek jól jövedelmező tőkebefektetések szoktak lenni, aminek következtében a közlésre érdemesített cikkekért nem tudnak akkora szerzői tiszteletdíjat fizetni, hogy annak nagysága a cikkírásra csábítólag hatna. A ma szokásban levő szerzői tiszteletdíjak kétségkívül olyan minimálisak, hogy sokan inkább díjtalanul engedik át cikkeiket, semhogy azt a látszatot keltsék, hogy életstandardjuk emelésére ily nevetségesen csekély összegekre is szükségük van. A szerzői tiszteletdíjaknak oly mértékben való felemelése, hogy az az egyes szakcikkek belső értékével, valamint pénzünk nagymértékű értékcsökkenésével kellő arányban álljon, kétségkívül igen előnyösen éreztetné a cikkírói tevékenykedést előmozdító hatását. Nézetem szerint e kérdést, ha már egyszer a szerzői honoráriumoknak kellő mértékű felemelését a mélyen tisztelt kiadó urak zsebei nem engednék meg, a következő módok szerint lehetne a legpraktikusabban megoldani: 1. A szaklapok kiadói indítsanak propagandát a gyáriparosok között aziránt, hogy kisebb-nagyobb időközökben nagyobb összegekkel jutalmazandó pályakérdéseket tűzzenek ki a pályázati feltételeknek oly módon való kibővítésével, hogy a bíráló bizottság felhatalmaztatik, miszerint a szaklapokban megjelent és a tárgyra vonatkozásba hozható közleményeket is kombinációba veheti, habár azok nem közvetlenül küldettek be. Ily módon a titkos pályázók száma jelentékenyen kibővülne, mert hiszen így pályaműveiket a bíráló bizottság döntése nem érinti oly közvetlenül, tehát a rájuk nézve esetleges kedvezőtlen döntés utósze sem lesz annyira kesernyés. E titkos vetélkedés pedig számosabb értékes irodalmi művet is eredményezhetne. 2. Az igen tisztelt szerkesztő urak vessenek fel lapjaikban időközönként valamely közérdekű problémát és hozzászólásra hívják fel a technikus és vegyészi kar tagjait. Mindig fog akadni egy-két hozzászóló, ily módon egész nívós irodalmi vitát provokálhatnának, mely lapjaik részére néhány értékes cikket eredményezne. Válasz a „Felelet.. .“-re.*) »Szokatlan dolog könyvkritikára válaszolni, főképpen érdekelt embernek«, írja a »Felelet«. Hát kérem, ez nem szokatlan, hanem illendő dolog és egyúttal kötelessége is, különösen az általam szóvátett esetben. A »Feleletének azonban nem a Vegyi Iparnak beküldött stílustalan stílusgyakorlatnak kellett volna lennie, hanem szerény véleményem szerint így kellett volna szólnia: „Elismerem, hogy a könyvben tényleg szamárságok vannak, köszönöm a figyelmeztetést és közlöm, hogy intézkedtünk a kiadónál, miszerint a könyvek kellő érdemű elbánás céljából őrlőmalomba küldesssenek.“ Nevezetesen a könyvet még sajttakarónak sem szószabadna használni, mert akadhat szegény könyvmoly, ki tudományos és technikai ismereteinek bővítésére még a sajttakarót is felhasználja. Mindennek ellenére én nem számítottam arra, hogy a »szerző« vagy neves és névtelen társai az ismeretlenség homályából kilépnek és megvédik Doby professzort! »Izürür, kervan gécer«, a kutya ugat, a karaván halad: ez a török közmondás régóta vezérelt Magyarországon, tudom én azt, hogy hiába kifogásolunk mi itt jelentős hibákat, komoly orvoslásra nem lehet számítani. A bírálatban tévedések vannak? Micsoda tévedések? Hogy Doby úr nem hibás a könyv szamárságaiért? De hát ki mondta, hogy Doby úr a hibás? Hogy a szig. vegyészmérnök úr nem hibás? Hiszen én a fiatalkorúakra való tekintettel (a szig. vegyészmérnökök rendszerint fiatalkorúak szoktak lenni) még a nevét sem említettem! »A jegyzet maga egyébként nem fedi a professzor úr előadásait«, no meg csak az kellene, hogy fedje! De kérem szeretettel, ez került nyilvánosságra, ezt tanulták meg a közgazdászok, ezt tűrte Doby úr vagy helyettese, ezt tűrte az egyetemi tanács! Egyébként a »Felelet« olyan lesújtó kritika önönmagáról és az egészkönyvről, amilyen lesújtó kritikát én nem írtam. Én csak szemelvényeket ollóztam ki a könyvből és az olvasóra bíztam a kritikát. Kacagott is rajta a város! Ezek után most már én is kiváncsi vagyok, aki felelős az ilyen szörnyűségért? A »hallgató« és a szig. vm .ur semmiesetre sem! A szig. vegyészmérnök úr ne tekintse, kérem, ezt válasznak, — neki majd Doby tanár úr bizonyára ad választ, hanem tanulja meg (ez is az »Aruismereti chemia és technológiá«-hoz tartozik), hogy a természetben vannak dolgok, amelyeket nem érdemes piszkálni, mert még illatosabbak lesznek! Remélem, azóta szigorlatát is letette és így vizsgázott lelkiismerettel foghat bele a III . még teljesebben átdolgozott kiadás korrektúrájába. Doby professzor úr nem nézte át a könyvet? Ez kérem baj! De engedtessék meg a kérdés, a II. teljesen átdolgozott kiadás előtt (én a II. kiadást láttam) volt egy I. teljesen át nem dolgozott kiadás is, ha van egy csöpp kis logika a világon, hát ezt sem volt idő átnézni? Ekkor is Amerikában volt a professzor úr? Vagy nem helyettesíti őt senki, nincs neki helytartója? Kritikám megírása után hozták tudomásomra, hogy Doby tanár úr amerikai tanulmányúton van. Engem ez sem érint, mert Doby tanár úr csak a szerzőknek adhat választ,, nekem bizonyára nincs mondanivalója, hacsak köszönetet nem mond, hogy akadályt állítottam nevének és egyetemi tanárságának bemocskolása elé. A megszállt területek egyetemein még tudnak magyarul és nagyon hamar ezen az utón nemzetközi hírnévre lehet szert tenni, igaz, hogy ez is módszer! Ezt nem azért mondom, hogy én fogadatlan prókátor akarnék lenni de anélkül,, hogy őt személyesen ismerném, ennyiveltartoztam, úgy hittem, a magyar tudományos közéletnek. ^ Györki József *) „Vegyi Ipar” 1924. évi 21-24. sz. Felelet Györki József vegyészmérnök könyvkritikájára. ' 886 Legújabb vívmányok a vegyipar terén. Dr. A u s t e r we i r Géza vegyész, Boulogne. Eljárás timolnak p rimolból való előállítására Nitrorimolt a nitrogénen kivül még oxigént is tartalmazó termékké redukálunk, a termékeket savakkal p. oxiszármazékokká helyettesítjük át, és a nitrogént ismeretes módon kiküszöböljük. C. F.Boehringer & Söhne G. m. b. H., Mannheim-Waldhof. Eljárás niárium-tritiszmutiltartarát előállítására. Biszmuthidroxidot dinátriumtartarátra hagyunk hatni Gömöry László magánmérnök, Chicago. Eljárás és berendezés nehéz szénhidrogének és szénhidrogénmaradékok felbontására. A hevítési zónán ismert módon a bontási hőmérsékletre felhevített, de cseppfolyós állapotát megtartó nyersanyagot akként vezetjük a bontózónán keresztül, hogy az a bontózónának legalább is egy részében előmelegített nyersanyagon áramlik keresztül. Kábelgyár r.-t., Bratislava. Eljárás szigetelőtestek előállítására. Rostanyagok először fenolformaldehid kondenzációs termékekkel kevertetnek, préselés nélkül keményittetnek és aprítás után újból műgyantával kezeltetnek, ami után meleg vagy hideg préselés alkalmazása mellett a végleges forma áll be. E. Merck, Darmstadt, Eljárás kodeinon előállítására. A cég azt találta, hogy a kodeinon előállítása aránylag jó termelési hányaddal sikerül, ha kodeint gyenge savak jelenlétében oxidálunk. E. Merck, Darmstadt: Eljárás oxikodein előállítására. Kodeinont közvetlenül vagy előbb kodeint kodeinonná alakítva és ez utóbbit izolálás nélkül gyenge savak, pl. ecetsav jelenlétében krómsavval oxikoctermnonná oxidálunk. Martel Lajos mérnök, Alais. Eljárás ásványi és egyéb tüzelőanyagoknak aggtomerálására. A szurok és az aggiomerálandó anyag keverékébe vagy keverékére finoman elosztott rollarrotban szénhidriclleket s kendőzünk vagy porlasztunk vagy magukban vagy kátrányban feloldva. Műszaki és vegyes jegyzetek. Halálozás. is.: Brázay Kálmán, a vaskoronarend lovagja,volt országgyűlési képviselő, a Brázay-vállalat hat évtized előtti alapítója e hó 6.-án 86 éves korában elhutátt. Nagymagyarország egyik vasjellemű, markáns egyénisége szállott vele sírba. Egyike volt a legelsőknek, akik a magyar kéz munkájának külföldön is megbecsülést és hírnevet szereztek. Férfikora delén visszavonult az ipari tevékenységtől, visszavonult a magyar röghöz, amely soha sem élt vissza a beléje helyezett bizalommal. Puritán, nagy akaraterejű egyénisége mintája marad az ideális magyar kereskedőnek, aki hazafiságát munkával eltöltött életével bizonyította be. Kitüntetés. A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a kormányzó Erdős Dezsnnek, a »Laboratorium Védoltóanyagok Termelésére rt..« ügyvezető igazgatójának az állategészségügy terén kifejtett tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kományfőtanácsosi cigiét kormányzó Erdős Dezsőnek, a »Laboratórium Védnagyobb szérumgyárunk élén, melynek nagyszabású kifejlődése főleg Erdős Dezső fáradhatatlan munkájának az eredménye. Mátyásfalvi Matyasovszky Jakab: A magyar tudományos és ipari életnek súlyos vesztesége van: egyik előkelő reprezentánsa, mátyásfalvi Matyasovszky Jakab, a Zsolnay -félekerámiai gyárak seniorfőnöke távozott el az élők sorából e hó 5.-én Pécsett. Elsősorban geológus volt, de mint a Zsolnay-család tagja, évtizedeken keresztül részt vett a gyárak vezetésében. Mint Zsolnay Vilmos in M1 E 11 S TER szín és házi SZA P P A VIL IIIII I LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEK, TANSZEREK ES PREC. MERLEGEK GYÁRA . a FABRIK FÜR LABORATEINRICHTUNGEN, LEHRMITTEL UND ANALYTISCHE WAAGEN! ■■ * Mechanikai-, üvegtechnikai- és asztalosműhely. Mechanische-, glastechnische- u. Tischlerwerkstätte. a I ■ JÓZSEFL23MAI 1 ERDÉLY ÉS SZABÓ, BUDAPESTX. LILIOM UTCA 46 GALANTRI NAGYKERESKEDÉSE, m Bippii. Telefon: J. 110-66 és J. 144-59. * »lYr IU Sürgönyeim : Galantar Budapest. BUDAPEST, Vili., NÉPSZÍNHÁZ UTCA 19. SZ. T-T--------& 1 j - • i Terpentin. Sellak. Gyanta. Ammoniákszóda. Marónátron, I Közvetlen impon. Sósav. Hangyasav. Oxálsav. Szalmiákszesz. Benzol, Borax. 1 r Sárgavérlugsó. Szalmiáksó 98°,o os. Szalmiáksó subl. darabos. Bleibergi ólompir, ólomgelé, ólomfehér, kremsi fehér. Montánviasz. Cerezin. Paraffin, zöld- szépített, vegyi festékek. Kátránytermékek. Olajok. Vegyszerek. Nyersanyagok üzemi célokra. |