Vegyi Ipar, 1930 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-15 / 1. szám

Megjelenik minden hó 15-én és 30-án. ~ Előfizetési ára: egész évre 24.— pengő. ~ Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, VIII. Népszín­­ház­ utca 49. — Hirdetési ár : egy hasáb millimétersoron­­kint 0*24 pengő. Külföldi hirdetéseknél 0*30 pengő. — Magyar postatakarékpénz­tári számlaszám: 48.466. — — Szerkesztőségi és kiadó­hivatali telefon: József431-76VEGYI IPAR A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Felelős szerkesztő: — Verantwort­.Redakteur: LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. ~ Dipl. Ingenieur. Altestes, unabhängiges űrig. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Erscheint am 15. und 30. je­den Monats. ~ Jahresabon­nement : 24.— Pengő. ~ Redaktion und Administra­tion; Budapest, Vili. Népszm­­ház-u. 49. Anzeigegebühren: 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0.24 Pengő. Aus­landsanzeigen 25°/oAufschlag ~ Ungarische Postsparkassa Scheck-Konto Nr. 48.446 — Redaktions- u. Admimstrá­­tionstelefon : József 431-76 Műszaki és kereskedelmi szemle Fach- u. Handelsblatt für die a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs-, cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Lakkiparunk 1929-ben Az általános depresszió a lakkiparban talán még fokozottabb mértékben éreztette hatását, mint más iparágakban, hiszen ez az ipar függő viszonyban áll az építkezési iparral. Az építkezési tevékenységben beállott stagnáció a lakk-, kence- és festékfogyasztást lényegesen visszavetette, amihez még az 1929. év elején uralkodó abnormális időjárás is hozzájárult, aminek következtében január—április havában a fo­gyasztás a normálisnak a felére csökkent és ez a visszaesés a rákövetkező 8 hónapban sem volt be­hozható, úgy hogy gyáraink eladásai kb. 25—30%/o-kal maradtak alul az előző évieknek. A jen olajnak a külföldi piacokon való ár­emelkedése lényegesen megdrágította a gyártást és sajnos, az éles verseny folytán nem volt lehetséges eme legfontosabb nyersanyag áremelkedését a kész lakkok áránál behozni, bár gyáraink a lakkok árát átlagosan 10­2()°/o-kal felemelték. A lakkokat fel­dolgozó iparok foglalkoztatása rendkívül kis keretek között mozgott, az évek óta várt államvasúti be­ruházások az 1929. évben sem váltak valóra és így azok a munkaalkalmak, amelyeket a lakkipar is sóvárogva várt, nem valósultak meg. A beruházások közül jóformán csak a Székesfőváros 100 új autóbu­sza és az új autótaxik beállítása érdemel említést. A szomorú helyzet legeklatánsabb bizonyítéka, hogy egyik legrégibb lakkipari vállalat kénytelen volt üze­mét beszüntetni és hír szerint az ipari átcsoportosulás folytán egy másik vállalat is beszünteti tevékenysé­gét. Az inzolvenciák száma az elmúlt évben lénye­gesen emelkedett és ami a legfontosabb, nemcsak kereskedelmi, hanem ipari vállalatoknál is egyre fo­kozódnak a nehézségek és az elmúlt esztendőben több, évtizedek óta fennálló iparvállalat rendült meg vagy beszüntette tevékenységét. A kilátások az 1930. évre elég szomorúak. A mező­­gazdaság válsága az ország legnagyobb vásárlórétegét bénítja meg és ez természetszerűleg maga után vonja a lakkok és lakkfestékek fogyasztásának nagymérvű lecsökkenését. Ha az államhatalom nem fogja az ál­­lamvasúti és egyéb beruházások terén évek óta hir­detett tervet megvalósítani, úgy a pénzügyileg leg­jobban megalapozón vállalatok is meg fognak ingani és nemcsak a férgese fog elhullani, hanem azok a terebélyes fák is, amelyeknek kifejlesztését évek hosz­­szú sorának kitartó szorgalmas munkája eredmé­nyezte. A magyar lakkipar helyzetén a m. kir. kormány azzal is lendíthetne, hogy az u. n. lakklenolajat, amelyet hazai gyáraink jelenleg még nem képesek szállítani, előjegyzési eljárás mellett vám­mentesen engedné be lakkgyártási cé­lokra, hasonló módon, amint azt a kínai faolaj behozatalánál már évek óta foganatosítva van. A gyárak készséggel alávetnék magukat az előjegyzési eljárásnak és az azzal járó ellenőrzésnek. A gyárak megbízhatósága feltétlenül garancia arra, hogy vissza­élések nem történhetnek és a vám elengedéséből senkinek kára nem származhatnék. A nitrocellul­óz alakkok elvámolása kö­rül szintén meg kellene változtatni az eddigi eljárást, mivel Németországban, ahol ezeknek a lakkoknak alapanyagait más eljárások szerint készítik, mint nálunk, ezek lényegesen olcsóbbak, minélfogva a 60 aranykorona vám alól az összes cellulózalakkokat ki kellene vonni és azokat magasabb vámtételek alatt kellene elvámolni, mivel csak így vehetné fel lakk­­iparunk a versenyt­árban is a külföldi lakkokkal szemben, mert hiszen minőségben a magyar lakkok teljesen egyenrangúak a külföldi márkákkal. A cellulózalakkok gyártását összes gyáraink forszí­rozzák, mivel használatuk mind jobban téri hódít és a spriccelési eljárás nemcsak az ipari központokban, hanem a vidéki ipartelepeken és műhelyekben is mindjobban elterjed, ámbár egyes iparágak még nem tértek át a cellulózelakkok használatára. Auer Hébert: Anílinfestékek kimutatása Írta: Dvorisák József, vegyész, a Strobentz-gyár volt gyárvezetője A festéklakkokban és szépített festékekben levő anílinfestékek kimutatására szolgáló eljárást magyar nyelven ezideig nem publikáltak és ezért alábbiakban egy megfelelő analitikai módszert kiváltok ismertetni. Szükséges kémszerek: Desztillált víz, éter, alkohol, konc. ecetsav, kénsav 66° Hé. NaOH 12" Bé= 1.091 i's=8.071e. XaOH. 10" Fenti táblázat szerint 8 csoport képzelhető el és pedig a festékből kioldható az anilin. csoport meleg vizben alkoholban ecal­avban I. oldható oldható oldható ii. nem oldható vi. nem oldható oldható IV.„ nem oldható V. nem oldható oldható oldható VI.„ nem oldható VII. ”. ..„111 oldható oldható Vili. ■ Vv 1 »­­ nem oldható Vizzel a reakciót 60--70 C foknál végezzük, mig alko­hollal és ecetsavval hidegen. A száraz porfestékből 12—5 gr-ot kémcsőbe teszünk, a kémszerrel jól összerázzuk és azután állni hagyjuk, m­ig leülepedik, megfigyelvén, hogy a feltisztult folyadék színes lett-e és ha igen, milyen szinű, negatív eredmény is fel­jegyzendő. Ezután kikeressük a táblázatból azokat a festékeket, amelyekre a kapott reakció utal. Az eljárás azért sem túl nehéz, mert már az anyag színe is bizonyos útmutatást ad. Egy kék festéket nem fogunk pl. a pirosak között keresni. Ezután áttérünk a koncentrált kénsavval való vizs­gálatra: 1­2—5 gr anyagot kémcsőben 5—6 cm3 konc. kénsavval leöntünk, jól összekeverjük és megfigyel­jük a beálló színváltozást. A színváltozás kivétel nélkül beáll majdnem minden anilinfestékkel készült f­estéklakknál és ez igen jellemző, dacára annak, hogy kevés kivétellel magát a szubsztratumot is elron­csolja a kénsav. (Szubsztratum az alapanyag, amelyre vagy amellyel az anilinfestéket kicsaptuk. Ez sulypát, könnyűpát, kaolin, egyéb szilikátok: gráci zöldföld, német fehérföld, tufa stb. lehet.) A vizsgálat három részre oszlik: 1. a kénsavas oldatból 1—2 cseppet főzőpohárban lévő 50 cm3 vízbe cseppentünk és megfigyeljük, hogy megkeverés után 1. visszatér-e az eredeti színe az anyagnak és pedig maradandóan, vagy rövidebb-hosszabb idő múlva újból eltűnve, 2. más szín áll-e elő, és az maradandó-e, vagy pedig bizonyos idő múlva elszintelenedik, 3. azonnal színeződés keletkezik-e és pedig mara­dandóan, vagy állás után igen halvány, az eredeti­hez hasonló szín tér vissza, 4. csapadék keletkezik, amely az eredetihez ha­sonló vagy eltérő szinű, továbbá a csapadék meg­marad vagy egy idő múlva újból feloldódik. A csa­padék leülepedése után a felette lévő folyadék tiszta, átlátszó, zavaros, színes vagy színtelen lett-e. Bé=1.383 fs=35",o, SnCl2, oldat: 95 gr. SnCl24-20 g konc. HCl-1-500 g H2O. Az elemzés szempontjából a desztillált víz, alkohol és ecetsav segítségével éppen úgy csoportokra oszt­­hatók a festéklakkok, mint a fémek vagy savak és pedig az alábbi beosztás lehetséges: Ezek a megfigyelések pontosan jellemzőek lehet­nek egyik vagy másik kátrányfestékre és ezért fel­ismerésükhöz biztos támpontot nyújtanak. II. Az eredeti tömény kénsavas oldatot hig 12° Be nalriumhidroxiddal neutralizáljuk. Megfigyel­jük, hogy 1. tiszta átlátszó folyadék keletkezett-e vagy csapa­dék válott-e ki és pedig az eredeti szil­ben vagy el­térő szil­ben, 2 ha van csapadék, a felette álló folyadék színes vagy színtelen. III. A munka harmadik része abból áll, hogy megvizsgáljuk, vájjon a kérdéses anilinfesték oldó­dik-e éterben, vagy nem. E célra a II. eljárásnál kapott folyadékot használjuk fel, csapadékkal vagy anélkül, ahogyan van; kellő lehűlés után 3­5 cm.­ éterrel erősen összerázzuk és egy idei állás után megfigyeljük, hogy a folyadék­­elején összegyűlő éter színes-e. Igen f­ontos még, hogyan viselkedik a lestek en­­kloridoldattal szemben. Ezt legjobban egy példa bizonyíthatja. Az alábbi négy sárga anilinfesték: sulfonsárga bec. (F. Bayer & Co., Elberfeld . walk­gelb 00 (E. Casella, Frankfurt a. M. . citronin A. (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co., München . mi­­kadósárga 8 G (Farbwerk vorm. I.eonhardt & Co., München) báriumkloriddal kicsapva, súly­páton, ugyan­olyan koncentrációban ugyanolyan szinű lakkot ad­hatnak, de megkülönböztetésük a szokásos analytikai segédeszközökkel nagy nehézségekbe ütköznék. Azon­ban e négy anilinfestékből készült festéklakk en­­kloridoldattal leöntve, oly eltérően viselkedik és ez az elváltozás oly jellemző, hogy jelenlétük biztosan kimutatható és pedig: . SnCl2 oldallal a szulfonsárgából készült lakk észre­vehetően vörösebb lesz és 3 óra múlva teljesen el­színtelenedik. a walkgelb 00 először piszkos rózsa­színű lesz, majd barnavörös és 4 óra múlva telje­sen színtelen, a citronin A nem változtatja meg szí­nét, de 48 óra múlva színtelen lesz, a mikádósárga 8 G sokkal barnásabb és 21 nap múlva színtele­­nedik el. Ezenkívül a szulfonsárga és walkgelbnél a maradék fehér és a felette álló folyadék színtelen, a mikádósárgánál a maradék világos okkerszínű és a felette álló folyadék halvány borsárgaszínű. Példa: vizsgálandó egy kékszinű tapétafesték. A mintából keveset 3 kémcsőbe téve, azokat meleg vízzel, alkohollal és ecetsavval öntjük le: vízben és alkoholban csak nyomok oldódnak, ecetsavban meg­­lehetősen oldódik. Eszerint a VII. csoportba tar­tozik. E csoportban a következő anilinekből készült festékek találhatók: neptunblau B, neptungrün S, és meleg vizben kioldhatók alkoholban nem oldhatók ki es* tU alkoholban I kioldhatók ecetsavban I­I kioldh. — nem oldhatók ki nem oldhatók ki ecetsavban kioldhatók ecetsavban kioldh. — nem oldhatók ki kioldh. — nem oldhatók ki V4 * nem oh V— r~ ■ÍV’ ecetsavban I I kioldh — nem oldhatók ki LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET ÉS A KI A I VT I \jf A I IV/I CT O I CT ET \X JUT *• rendű kivitelben gyárt saját mechanikai, M l\l /A L­ I II r\/“\ I M­­ L. I\I__L_ O HL I\ I—­ I üvegtechnikai és asztalos üzemeiben ALAPÍTÁSI ÉV: 1899. E­­R­D­É­L­Y ÉS SZABÓ BUDAPEST, IX., TELEFON: 1. 335-74 és 323-95. laboratóriumi felszerelések, tanszerek és precíziós mérlegek gyára LILIONYI­ UTCA 46.

Next