Vegyi Ipar, 1938 (37. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-15 / 1. szám
Di XXXVII. évfolyam A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Budapest, 1938. január 15. Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési Ara : egész évre 24.— pengő, — Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, IX., Mesteredlen 11. sz. — Hirdetési ár: egy Hasáb millimétersoronkint 0.30 pengő Külföldi hirdetéseknél 0.40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám : 48,466 — Szerkiadóhivatali .VEGYI Felelős szerkesztő: ~ Verantwort!. Redakteur LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. hom ZSTZ J 1. szám. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Mtion: 1—431—76. — Műszaki és kereskedelmi szemle Fach u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. nnd 30. jeden Monats. — Jahresabonnement : 24,— Pengő. — Redaktion und Administration : Budapest, IX, Mesterutca 11 Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm breiten Spalte 0'30 Pengő. Auslandsanzeigen 0 40 Pengő. — Unparische Postsparkasse Scheck-Konto Nr. 48.466. — Redaktions- und Administrationstelefon ; 1—431—76. EEr a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungscukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Nitrocellulóz a bőriparban irta: Menesdorfer Kálmán vegyész — A bőrök csínozása A különféle bőrök elsőrendű előállításával a bőrgyártás még nincs kimerítve. A bőr, mint nyersanyag, a feldolgozó ipar szolgálatában napról-napra újításoknak van alávetve, annális inkább, mivel a bőriparnak manapság a napról-napra változó divatot is követnie kell. A divat pedig rendszerint nem a nyersanyag tartalmát követeli, hanem elsősorban külső csínját. Nem elég tehát az, ha a technika elő tudja állítani a könnyű és finom bőranyag sokféle változatát, de eleget kell tennie az utóbbi évek divatja kívánalmainak is, amelyek rendszerint szín vagy színváltozatokra vonatkoznak. A bőrök színeit kétféleképen adják: u. m. fürdetés, áztatás, bemártás (tauchen) vagy takarás, befedés (decken) által. Az első eljárásnak hátrányai vannak. Bemártás alatt a bőr teleszívja magát, megduzzad és eredeti állapotát nem elég gyorsan nyeri vissza. Alsó húsos oldala is festékes lesz, a különböző cserző- és zsíranyagok egyenlőtlen tartalma miatt a bőr színén színárnyalatok, esetleg foltok támadnak stb. A második eljárás, olajalapon kidolgozott takarófestékkel, könnyű, finom bőröknél egyáltalán nem, nehezebb bőröknél igen hátrányosan alkalmazható. A takarófestékek összetétele ugyanis: kötőanyag, puhító-szárítóanyag és pigment (szintadó festék). Ezeknek együttvéve oly sűrű masszát kell alkotniok, hogy a tárgyak felszínén megszáradás után, egy teljesen eltakaró réteget képezzenek. A lakkbőröknél használt olajfesték azonban lassan száradó anyag és amíg folyékony állapotban van, a festett tárgy anyagába beszívódik, ami a bőrnél annál könyönyebben megy, mivel a bőr legfelsőbb rétege a felhám (epidermis) telve van pórusokkal, a második rétege pedig az irha (cidis) teljesen rostszerű anyag. Ha feltesszük, hogy egy egyszeri felhordás után már megkapnék a bőrnek rendes elérni kívánt felületét, már akkor is annyi festékanyagot vittünk a bőrre, hogy az vastaggá lett. De az egyszeri felhordást a bőr elszívja és hogy az elszívódás megálljon, többszöri felhordásra van szükség. Mikor az ecset helyett a pisztollyal való felhordással próbálkoztak, az eredmény ugyanaz maradt. A legutóbbi időben azonban segítségre jött egy újabb festékanyag feltalálása, amit műszaki téren nitrocellulóz-festéknek neveznek. Ennek a festéknek elsőrendű sajátsága az, hogy gyorsan szárad, annyira gyorsan, hogy ecsettel csak abban az esetben hordható fel a tárgyakra, ha közvetlen ilyen célra állítják össze. Második sajátsága e festéknek, hogy igen-igen vékony réteget képez (és ez a vékony réteg igen rugalmas és bizonyos mértékig nyújtható is. Azért nevezzük különben festéklakknak is, mert teljesen takaróképes festék és mechanikai behatásra fényes felületű. A modern bőrgyártás eme tulajdonságai miatt megjelenése örömmel szolgálatába állította és finom, mint a nehezebb ipari majdnem teljes egészében nitroután azonnal és ma már úgy a bőrök színezése cellulóz (kollódium) festék útján történik. E festék lényege a következő: kötőanyaga nem olaj, hanem nitrocellulózból készült kollódium, amelybe színezés céljából pigmenteket, a rugalmasattság, hajlékonyság és nyújthatóság céljából pedig puhítóanyagokat keverek. Száradás után filmszerű felülete van, mely film víz-, elég tekintélyes fokig hő-, sav- és sugálló. A kötőanyag helyes megválasztása esetén a legfinomabb bőrök legkönnyebb festékanyaga, egyben a hasított bőröknek oly erős és dús festékanyagú felületet ad, hogy az barkázható, sőt mintázhatóvá válik. E nitrocellulóz-festék elkészítéséhez szükséges összes anyagok 956/o-ban hazai termékek. Eme sokoldalú és különleges igényeket, szolgáló festékek elkészítését és helyes alkalmazását ismertetni fogjuk a Vegyi Ipar következő számában. VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V 2 A. MAGYAR VEGYIIPARI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GŐZÖLÖK, AUTOKLÁVOK KEVERÉK, VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapítva 1807 ALLE APPARATE FÜR DIE GESAMTE CHEMISCHE INDUSTRIE BUDAPEST, X., Noszlopl-u. 1. Hozzászólás „A közönség és a féregérta ipar“ című közleményhez — Írta : Horváth István okr. vegyészmérnök, m. kir. törvényszéki szakértő — A Vegyi Ipar előző számában a fenti címen megjelent közlemény sajnálatos körülményként állapítja meg, hogy a közönség által alsóbbrendű munkának tekintett féregírtó ipar a fővárosi közönségkörében általában bizalmatlanságnak örvend. Mivel hosszabb ideig űztem ezt az ipart, némileg hivatottnak érzem magam, hogy ehhez a tárgyhoz hozzászóljak és fényt derítsek azokra a kérdésekre, amiket megváltoztatva, a féregírtó ipar is teljes egyenrangúságot nyer a legtiszteltebb foglalkozással. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a nagyközönség általában, mint olyan, laikus ebben a kérdésben is, amikor panaszával a féregírtóhoz fordul, ugyanolyan elbánásba részesíti azt, akár az orvost, hiszen végeredményben egy testi kényelmetlenségen, sőt lehet mondani beteg állapotán akár változtatni. Ezek után teljesen az illető féregírtón múlik, hogy tiszteletet parancsol-e maga és ezáltal az egész szakma iránt vagy pedig olyan benyomásokat hagy maga után, amik nem hízelgők az egész iparra. Itt kezdődik tehát tulajdonképpen a féregírtó ipar alacsonyabbrendűségének megítélése. A féregírtóipar magába fogadott számos olyan existenciát, akik felkészültség és kellő lelkiismeretesség hiányában a fenti vélemény kialakulását idézték elő a nagyközönségben. Ha egy szakképzett, okleveles ember jelent meg a munka felvételére, rendszerint a legelőzékeny elbánásban részesült és többnyire előnyösebb árat is ért el. Viszont rendes gyakorlat, hogy amikor több vállalathoz vagy magános iparosokhoz fordultak a munka kiadásánál, azok emberei rendszerint egymásnak adták a kilincset és egymás munkáit kölcsönösen lecsepülték, nem gondolva arra, hogy ezzel maguknak is éppen annyit ártanak, amennyit a konkurrenciának véltek ártani. Ehhez hozzávéve még, hogy a legkülönbözőbb árakat közölték az érdekelttel, el lehet gondolni, milyen vegyes érzelmekkel gondolt vissza az illető az egész féregirtásra, amikor lakását erre a célra kiszolgáltatta. További fontos kérdés az ipar iránt tanúsított nagyfokú bizalmatlanság. Bár ez részben érthető már a fentiek után is, de mégis további megvilágítást igényel. Ennek első és legfontosabb oka a túlságba hajszolt üzleti szellem, ami alatt azt kell érteni, hogy lehetőleg akármilyen áron is minden munkát meg kell szerezni, ami a legtöbb esetben az elvégzendő munka rovására megy. Pedig azt a jóleső érzést és azt a vele szemben megnyilvánuló tiszteletet csak az érti meg, aki már átélte, amikor a megjelent féregírtó a megadott limit ár esetében kijelenti, hogy ezért nem áll módjában lelkiismeretes munkát nyújtani és forduljon a "és máshoz. Tr" -n" kívül lehetőleg szabott áron kell dolgozni és alkuba nem szabad bocsátkozni. Az alku már maga bizalmatlanság. Ugyancsak ezt a bizalmatlanságot fokozza a végzett féregirtások mind gyakrabban előforduló sikertelensége. A sikertelenség okai pedig részben a hiányos szakképzettség, az alacsony áron történt vállalás esetében az elégtelen anyagfelhasználás, vagy nem utolsó sorban a minél nagyobb haszon elérése. Ismeretes, hogy összesen alig néhány anyag használatos féregírtásra és azok közül is elsősorban az elgázosíthatók legelterjedtebbek. Ezek közül mint legismertebbet a ciánt, illetve a ciánhidrogént kell említeni. A német katonaság a háború alatt kísérletezett vele, hogy a hadseregben elterjedt elősdiek irtására az addig használatos magasnyomású vízgőzt a ruhanemű kímélése céljából kiküszöbölje. Megállapította, hogy 5 g/m3 ciánhidrogén használata mellett a legtöbb élősdi petéje elpusztul, kivétel a moly. A zárt terekben alig létesíthető légcirkuláció és a falakon történő átdiffundálás miatt mégis sokszor előfordult, hogy a ruhákban és a kórházak helyiségeiben életképes ruhatetű- és potoskapeték maradtak és ezáltal az egész féregírtás illuzórikussá vált. Végül is a kísérletek alapján mint a még teljes biztonságot nyújtó gázkoncentrációt 1 o/o-ban állapították meg, vagyis 1 kg levegőre 10 g ciánhidrogén. Ez egy m3 űrtartalomnál 12 g ciánhidrogén, ciánnátriumban kifejezve kb. 23 g. Kérdés, hány főváros féregírtó használ ciánozás alkalmával 100 m3 űrtartalomra 2,3 kg ciánnátriumot? Egészen biztosan megállapítható, hogy egyik sem. Ebből kifolyólag mindegyik munkája illuzórikus és tisztán szerencse LlítSoESII TECHNIKAI VEGYIANYAGOK Sürgönyeim : LINDACID Laboratóriumi felszereléseket Analitikai mérlegeket Elsőrendű platina eladás és vétel. ALAPÍTÁSI ÉV: 1889 ERDÉLY és SZÁ laboratóriumi fölszerelések, tanszerek és preciz./ Budapest, IX., Liliom utca 46. Tel. : 1-3' («és »KÜHLDAUM« vr vegytiszta minőr