Vegyi Ipar, 1938 (37. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-15 / 1. szám

Di XXXVII. évfolyam A vegyi ipar legrégibb és független magyar szaklapja Közleményeink csakis a forrás teljes megjelölésével vehetők át Budapest, 1938. január 15. Megjelenik minden hó 15-én és 30-án — Előfizetési Ara : egész évre 24.— pengő, — Szerkesztőség és kiadóhiva­tal : Budapest, IX., Mester­edlen 11. sz. — Hirdetési ár: egy Hasáb millimétersoron­­kint 0.30 pengő Külföldi hirdetéseknél 0.40 pengő. — Magyar postatakarékpénztári számlaszám : 48,466 — Szer­kiadóhivatali .VEGYI Felelős szerkesztő: ~ Verantwort!. Redakteur LÁZÁR ALBERT okt. mérnök. — Dipl. Ingenieur. h­om ZS­TZ J 1. szám. Ältestes, unabhängiges ung. Fachorgan der chem. Industrie Nachdruck nur mit Quellenangabe gestattet Mtion: 1—431—76. — Műszaki és kereskedelmi szemle Fach­ u. Handelsblatt für die Erscheint am 15. nnd 30. je­den Monats. — Jahresabon­nement : 24,— Pengő. — Redaktion und Administra­tion : Budapest, IX, Mester­utca 11 Anzeigegebühren- 1 mm Höhe der 85 mm brei­ten Spalte 0'30 Pengő. Aus­landsanzeigen 0 40 Pengő. — Unparische Postsparkasse Scheck-Konto Nr. 48.466. — Redaktions- und Administra­tionstelefon ; 1—431—76. EEr a vegyipar, gyógy vegyészet, erjedésipar, chemische, pharmazeutische, Gärungs­­cukor- és élelmiszeripar számára Zucker- u. Nahrungsmittelindustrie Nitrocellulóz a bőriparban irta: Menesdorfer Kálmán vegyész — A bőrök csínozása A különféle bőrök elsőrendű előállításával a bőr­gyártás még nincs kimerítve. A bőr, mint nyersanyag, a feldolgozó ipar szolgálatában napról-napra újítá­soknak van alávetve, annál­­is inkább, mivel a bőr­iparnak manapság a napról-napra változó divatot is követnie kell. A divat pedig rendszerint nem a nyersanyag tartalmát követeli, hanem elsősorban külső csínját. Nem elég tehát az, ha a technika elő tudja állítani a könnyű és finom bőranyag sok­féle változatát, de eleget kell tennie az utóbbi évek divatja kívánalmainak is, amelyek rendszerint szín vagy színváltozatokra vonatkoznak. A bőrök színeit kétféleképen adják: u. m. fürde­tés, áztatás, bemártás (tauchen) vagy takarás, be­fedés (decken) által. Az első eljárásnak hátrányai vannak. Bemártás alatt a bőr teleszívja magát, megduzzad és eredeti állapotát nem elég gyorsan nyeri vissza. Alsó hú­sos oldala is festékes lesz, a különböző cserző- és zsíranyagok egyenlőtlen tartalma miatt a bőr szí­nén színárnyalatok, esetleg foltok támadnak stb. A második eljárás, olajalapon kidolgozott takaró­­festékkel, könnyű, finom bőröknél egyáltalán nem, nehezebb bőröknél igen hátrányosan alkalmazható. A takarófestékek összetétele ugyanis: kötőanyag, pu­­hító-szárítóanyag és pigment (szintadó festék). Ezek­nek együttvéve oly sűrű masszát kell alkotniok, hogy a tárgyak felszínén megszáradás után, egy teljesen eltakaró réteget képezzenek. A lakkbőrök­nél használt olajfesték azonban lassan száradó anyag és amíg folyékony állapotban van, a festett tárgy anyagába beszívódik, ami a bőrnél annál könyö­nyebben megy­, mivel a bőr legfelsőbb rétege a felhám (epidermis) telve van pórusokkal, a máso­dik rétege pedig­ az irha (cidis) teljesen rost­szerű anyag. Ha feltesszük, hogy egy egyszeri fel­hordás után már megkapnék a bőrnek rendes elérni kívánt felületét, már akkor is annyi fes­tékanyagot vittünk a bőrre, hogy az vastaggá lett. De az egyszeri felhordást a bőr elszívja és hogy az elszívódás megálljon, többszöri felhordásra van szükség. Mikor az ecset helyett a pisztollyal való felhordással próbálkoztak, az eredmény ugyanaz ma­radt. A legutóbbi időben azonban segítségre jött egy újabb festékanyag feltalálása, amit műszaki téren nitrocelluló­z-festéknek neveznek. Ennek a festéknek elsőrendű sajátsága az, hogy gyorsan szárad, annyira gyorsan, hogy ecsettel csak abban az esetben hordható fel a tárgyakra, ha közvetlen ilyen célra állítják össze. Második sajátsága e festéknek, hogy igen-igen vékony réteget képez (és ez a vékony réteg igen rugalmas és bizonyos mér­tékig nyújtható is. Azért nevezzük különben fes­­téklakknak is, mert teljesen takaróképes festék és mechanikai behatásra fényes felületű. A modern bőrgyártás eme tulajdonságai miatt megjelenése örömmel szolgálatába állította és finom, mint a nehezebb ipari majdnem teljes egészében nitro­után azonnal és ma már úgy a bőrök színezése cellulóz (kollódium) festék útján történik. E festék lényege a következő: kötőanyaga nem olaj, hanem nitrocellulózból készült kollódium, amelybe színezés céljából pigmenteket, a rugalmasa­tt­­ság, hajlékonyság és nyújthatóság céljából pedig pu­hítóanyagokat keverek. Száradás után filmszerű fe­lülete van, mely film víz-, elég tekintélyes fokig hő-, sav- és sugálló. A kötőanyag helyes megválasztása esetén a leg­finomabb bőrök legkönnyebb festékanyaga, egyben a hasított bőröknek oly erős és dús festékanyagú felületet ad, hogy az barkázható, sőt mintázhatóvá válik. E nitrocellulóz-festék elkészítéséhez szükséges összes anyagok 956/o-ban hazai termékek. Eme sokoldalú és különleges igényeket, szolgáló festékek elkészítését és helyes alkalmazását ismer­tetni fogjuk a Vegyi Ipar következő számában. VEGYI IPARI KÉSZÜLÉKEK vasból, fémből, alumíniumból V 2 A. MAGYAR VEGYIIPARI GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GŐZÖLÖK, AUTOKLÁVOK KEVERÉK, VACUUMOK, PRÉSEK STB. ■lapítva 1807 ALLE APPA­RATE FÜR DIE GE­SAMTE CHEMISCHE INDUSTRIE BUDAPEST, X., Noszlopl-u. 1. Hozzászólás „A közönség és a fé­reg­érta ipar“ című közleményhez — Írta : Horváth István okr. vegyészmérnök, m. kir. törvényszéki szakértő — A Vegyi Ipar előző számában a fenti címen meg­jelent közlemény sajnálatos körülményként álla­pítja meg, hogy a közönség által alsóbbrendű mun­kának tekintett féregírtó ipar a fővárosi közönség­­körében általában bizalmatlanságnak örvend. Mivel hosszabb ideig űztem ezt az ipart, némileg hivatottnak érzem magam, hogy ehhez a tárgyhoz hozzászóljak és fényt derítsek azokra a kérdésekre, amiket megváltoztatva, a féregírtó ipar is teljes egyenrangúságot nyer a legtiszteltebb foglalkozással. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy­ a nagy­­közönség általában, mint olyan, laikus ebben a kér­désben is, amikor panaszával a féregírtóhoz for­dul, ugyan­olyan elbánásba részesíti azt, akár az orvost, hiszen végeredményben egy testi kényelmet­lenségen, sőt lehet mondani beteg állapotán akár változtatni. Ezek után teljesen az illető féregírtón múlik, hogy tiszteletet parancsol-e maga és ez­által az egész szakma iránt vagy pedig olyan be­nyomásokat hagy maga után, amik nem hízelgők az egész iparra. Itt kezdődik tehát tulajdonképpen a féregírtó ipar alacsonyabbrendűségének megítélése. A féregírtó­­ipar magába fogadott számos olyan existenciát, akik felkészültség és kellő lelkiismeretesség hiányában a fenti vélemény kialakulását idézték elő a nagyközön­ségben. Ha egy szakképzett, okleveles ember jelent meg a munka felvételére, rendszerint a legelőzékeny el­bánásban részesült és többnyire előnyösebb árat is ért el. Viszont rendes gyakorlat, hogy amikor több vállalathoz vagy magános iparosokhoz fordultak a munka kiadásánál, azok emberei rendszerint egy­másnak adták a kilincset és egymás munkáit köl­csönösen lecsepülték, nem gondolva arra, hogy ez­zel maguknak is éppen annyit ártanak, amennyit a konkurrenciának véltek ártani. Ehhez hozzávéve még, hogy a legkülönbözőbb árakat közölték az érdekelttel, el lehet gondolni, milyen vegyes érzelmekkel gon­dolt vissza az illető az egész féregirtásra, amikor lakását erre a célra kiszolgáltatta. További fontos kérdés az ipar iránt tanúsított nagy­fokú bizalmatlanság. Bár ez részben érthető már a fentiek után is, de mégis további megvilágítást igényel. Ennek első és legfontosabb oka a túl­­ságba hajszolt üzleti szellem, ami alatt azt kell ér­teni, hogy lehetőleg akármilyen áron is minden munkát meg kell szerezni, ami a legtöbb esetben az elvégzendő munka rovására megy. Pedig azt a jóleső érzést és azt a vele szemben megnyilvánuló tiszteletet csak az érti meg, aki már átélte, amikor a megjelent féregírtó a megadott limit ár esetében kijelenti, hogy ezért nem áll módjában lelkiismeretes munkát nyújtani és forduljon a "és máshoz. Tr" -n" kívül lehetőleg szabott áron kell dolgozni és alkuba nem szabad bocsátkozni. Az alku már maga bizal­matlanság. Ugyancsak ezt a bizalmatlanságot fo­kozza a végzett féregirtások mind gyakrabban elő­forduló sikertelensége. A sikertelenség okai pedig részben a hiányos szakképzettség, az alacsony áron történt vállalás esetében az elégtelen anyagfelhasz­nálás, vagy nem utolsó sorban a minél nagyobb haszon elérése. Ismeretes, hogy összesen alig néhány anyag használatos féregírtásra és azok közül is elsősorban az elgázosíthatók legelterjedtebbek. Ezek közül mint legismertebbet a ciánt, illetve a ciánhidrogént kell említeni. A német katonaság a háború alatt kísér­letezett vele, hogy a hadseregben elterjedt elősdiek irtására az addig használatos magasnyomású víz­gőzt a ruhanemű kímélése céljából kiküszöbölje. Megállapította, hogy 5 g/m3 ciánhidrogén használata mellett a legtöbb élősdi petéje elpusztul, kivétel a moly. A zárt terekben alig létesíthető légcirkuláció és a falakon történő átdiffundálás miatt mégis sok­szor előfordult, hogy a ruhákban és a kórházak helyiségeiben életképes ruhatetű- és potoskapeték maradtak és ezáltal az egész féregírtás illuzórikussá vált. Végül is a kísérletek alapján mint a még teljes biztonságot nyújtó gázkoncentrációt 1 o/o-ban állapí­tották meg, vagyis 1 kg levegőre 10 g ciánhidrogén. Ez egy m3 űrtartalomnál 12 g ciánhidrogén, cián­nátriumban kifejezve kb. 23 g. Kérdés, hány fő­város féregírtó használ ciánozás alkalmával 100 m3­ űrtartalomra 2,3 kg ciánnátriumot? Egészen biztosan megállapítható, hogy egyik sem. Ebből kifolyólag mindegyik munkája illuzórikus és tisztán szerencse LlítSo­ESII TECHNIKAI VEGYIANYAGOK Sürgönyeim : LINDACID Laboratóriumi felszereléseket Analitikai mérlegeket Elsőrendű platina eladás és vétel. ALAPÍTÁSI ÉV: 1889 ERDÉLY és SZÁ laboratóriumi fölszerelések, tanszerek és preciz./ Budapest, IX., Liliom­ utca 46. Tel. : 1-3' («és »KÜHLDAUM« vr vegytiszta minő­r

Next