Vegyi Ipar és Kereskedelem, 1939 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1939-08-25 / 1. szám
Chemische Industrie und Handel — Chemical Industry and Trade Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllillllllilllllllllllllll» A fejlődés ideig-óráig megakasztott szekerét előbbre vinni, a haladást, a világosságot általánosítani — ez a feladata a sajtónak. A vegyi ipar és kereskedelem terén hű képet adni minden egyes mozzanatról, mely a szakmában hullámokat ver fel, ismertetni ez iparág terén fellépő újításokat, hogy azokat hasznunkra fordíthassuk, hozzászólni a vegyi ipar szempontjából az összipart érdeklő fontosabb kérdésekhez, megvilágítani a magyar vegyészeti ipar egyes ágainak érdekeit a vámügy, kivitel, közlekedésügy, közszállítás és munkásügy terén, ellenőrizni a verseny tisztességét, bátran megtorolni a visszaéléseket és rámutatni azokra az irányelvekre, melyek szerint az állam iparfejlesztési politikájának a vegyi ipar terén haladnia kell — ez lesz a mi feladatunk: a „VEGYI IPAR és KERESKEDELEM“ feladata. Bontott zászlóval indulunk megjelölt utunkon, hogy a hazai vegyészeti iparnak és kereskedelemnek hasznára, segítségére legyünk! Vegyész a Vegyészeink alig vettek részt a fórumon folyó munkában, mert azt vélték, hogy annak nyilvánosságátnem tűri meg a laboratóriumi stúdiumok elvonultságát kereső és követelő természete. Nálunk nem igen ismerték a nemzet hű, érdemes napszámosait, a vegyészeket és így nem ment át a köztudatba, hogy azok a gyártási fórumon előírások és egyenletek, melyek verejtékes munkával a laboratóriumból kikerülnek, az emberi szellem legkimagaslóbb termékei, melyek a természetada anyagok tökéletes kihasználását teszik lehetővé és az értéktelen anyagot értékes javakká varázsolják. És ime, az ipari politika irányítását Magyarországon most első ízben vegyészre bízták, akinek kivételes tudományos felkészültségét az ország határain kívül is elismerik. Varga József, az új iparügyi miniszter, a kémiai technológia rendes tanára a budapesti műegyetem már első megnyilatkozásában is közmegnyugvásra megállapította, hogy a magyar ipar arra való, hogy a széles magyar néprétegek elesettségén segítsen, a mezőgazdaságban tehetünk bármilyen előrehaladó lépést, ez mindig csak lassú átmenetet jelent. A fokozottabb, gyorsabb jólétet az ipar útján kell megteremteni. Mikor mi büszke örömmel üdvözöljük Varga József iparügyi miniszternek azt az elhatározását, hogy a változott idők újszerű követeléseihez alkalmazkodó szociális törekvéseket életrevaló intézkedésekkel kívánja valóra váltani, hivatásszerű kötelességnek tartjuk, tiszteletteljesen rámutatni azokra az irányelvekre, amelyek alkalmasnak látszanak arra, hogy vegyészeti iparunkat továbbfejlesszük. A magyar földből sarjadt ki a történelmi Magyarország vegyészeti ipara. A magyar föld ércei, sótelepei, erdőségei, ásványai, vizierői és földgázforrásai kínálták a különféle vegyészeti iparágak megteremtésének kedvező természeti feltételeit, egyidejűleg pedig a mezőgazdaság komoly piacot jelentett a vegyészeti iparnak. A megcsonkított ország vegyészeti iparának célkitűzései és fejlesztésének útjai sem lehetnek mások, mint a békebeli Magyarországon voltak. A célok elérésének lehetőségei azonban a csonka országban sokkal korlátozottabbak. Legbecsesebb természeti kincseinktől megfosztottak és a trianoni szűk fogyasztóterület abroncsai közé szorítva, megakadályozták, hogy fejlődő vegyészeti iparunk az elszegő-