Villamfelszerelők, Műszerészek és Látszerészek Lapja, 1938 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
XXVIII. évfolyam 1. szám. ЯЯЩч Budapest, 1938. január: RADIOTECHNIKA MELLÉKLETTEL Szerkesztőség: Szerkesztésért felelős: DEMBITZ GYULA Kiadóhivatal: V., Tátra-ucca 20/a. VI. Vilmos császár út 45. Szerkeszti: Dr. BOROS ANDRÁS Telefon: 119—864. ^Telefon: 120 260. Előfizetési ár egész évre P. 15 Hirdetés hasábminként 40 f. Az újév kezdetén! írta: Dembitz Gyula ipartestületi elnök. Néhány hét múlva véget ér az a 3 éves ciklus, amelyre az ipartestület elnöksége és elöljárósága a közgyűlés bizalmából megbízatását nyerte. Időszerűnek mutatkozik tehát, hogy még mielőtt az elöljáróság szokásos jelentése a közgyűlés elé kerülne, a jövő felé szegezett tekintettel pillantsunk vissza a múltra és foglalkozzunk a jelen fontos problémáival. Mindnyájan tudjuk, hogy az építőmunka mindig mily nagy nehézségekkel jár, mennyi céltudatosság, rendszeresség és erős akarás kell ahhoz, hogy egy intézmény valamely célkitűzést megvalósíthasson. Ebből következik, hogy a nemzetépítő polgári építőmunka is csak fokozatosan haladhat előre és számolnia kell a helyzeti adottságokkal és a rendelkezésre álló erőkkel, ha az építőmunka elé tornyosuló nehézségeket és akadályokat sikeresen kívánja leküzdeni. Értékeket megsemmisíteni, meglevő javakat lerombolni, az elért eredményeket lekicsinyelni sokak szemében mindig hálás feladatnak bizonyult, mert csak az építés jár nagy fáradtsággal és áldozatokkal, a rombolás mindig könnyen vihető végbe. Büszke vagyok arra, hogy az ipartestület elöljárósága az elnökséggel egyetemben mindig felül tudott emelkedni a hétköznapi kicsinyességeken, a személyes önző érdekeken és hogy az a tisztult felfogás irányította mindig tanácskozásainkat, amely az eredményes termelő munka előfeltétele. Vallottuk és valljuk, hogy ipartestületünknek elsőrendű fontosságú érdeke mindennemű belviszály kerülése, a különböző erők tömörítése és a teremtő munka megbecsülése. Tomboljon bár az egész világon mindenütt a világnézetek és fajok harca és küzdelme egymás ellen, lángoljanak a gyűlölség pusztító tüzei, mi akkor is békét, szeretetet és megértést hirdetünk kifelé és befelé egyaránt. Amiként az az ideálunk, hogy hazánk miként eddig, úgy továbbra is a törvénytisztelet, a rend és nyugalom szigete legyen a világok harca közepette, ugyanúgy kötelességünknek tartjuk megakadályozni azt, hogy az ipartestület falai közé oly eszmék és téveszmék férkőzhessenek be, amelyek alkalmasak arra, hogy a belbékét megbontva, iparost az iparossal szembeállítsák. Azt hiszem, hogy az ipartestület minden komolyan gondolkodó, jóérzésű és jóakaró tagja egyetért velem abban, hogy ha törekvéseink iránt bizalommal és megértéssel, kötelességeinkkel szemben hűséggel és egymás iránt szerető érzésekkel viseltetünk, akkor lehetnek egyes kérdésekben felfogásbeli különbségek közöttünk, kialakulhatnak ellentétes vélemények, de nem teremtődhet olyan helyzet, amely a közösség érdekeinek mellőzésével az egyéni érvényesülési célok szolgálatában az ipartestület szolidáris egységének veszélyeztetésére lehet alkalmas. Most, az újév kezdetén, amikor visszatekintünk a megtett útra, amelyen sok akadály és gát emelkedett napról-napra elénk, elmondhatjuk, hogy őszinte igyekezettel, akarással és hittel törekedtünk mindig és mindenhol eredményesen képviselni a gondozásunkra bízott iparok érdekeit. A mai súlyos gazdasági viszonyok közepette,, amelyet nagymértékben a nemzetközi bizalmatlanság és gazdasági elzárkózás idézett elő, a gazdasági élet egyensúlyának fenntartása és biztosítása a kormányzatot igen nagy és felelősségteljes feladatok elé állítja, s ezen egyetemes nemzeti feladatok szolgálatában csak úgy érhet el eredményeket, ha a szerteágazó érdekeket egybehangolni, s az érdekellentéteket kiegyenlíteni igyekszik. Ebből következik, hogy a kézműves