Viz és Világitás, 1913 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-06 / 1. szám

III. évfolyam. Budapest, 1913. január 1.­1. szám. V­ILÁGÍTÁS AZ ÖSSZES SZERELÉSI IPARÁGAK LEGELTERJEDTEBB SZAKLAPJA. LAPUNK FELVÁLTVA ÁLLANDÓAN JÁR E SZAKMÁK VÉTELKÉPES CÉGEINEK, — HATÓSÁGOKNAK,­­ GÁZGYÁRAKNAK, VÍZMŰVEKNEK, — VILLAMTELEPEKNEK MAGYARORSZÁG, AUSZTRIA ÉS A BALKÁN ÁLLAMOKBAN. Gfiz, - gáz, — villany, — acetylén, — zrfi, — fűtés, — hűtés, — szellőztetés, — vízszükséglet, — sűrített levegői, — felszerelések, — vezetékek, — vízlevezetés, — heggesztés, — kiszárítás, — porszivás, — légnedvesítés, — fertőtlenítés, — csatornázás, — szigetelés, — villámhárító, — telefon, — .................... tűzjelzők, — tűzoltás, — száraztó, — biztonsági, — egészségügyi, — mosdó-, fürdő-, konyha- és mosókonyha-berendezések. .................. Előfizetési éra Szerkeszti­­ FAZEKAS JÓZSEF. MEGJELENIK MINDEN HÓ, 1-ÉN ÉS 15-ÉN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VII., ELEMÉR­ UTCA 38 SZÁM a „Beleuchtung und Wasserversorgung“ című német melléklettel együtt egész évre 6 korona. Központi melegvízellátás. Irta: Jaszovsky János a kassai légszeszgyár üzemmérnöke. Valamint a központi fűtésnek meg van a célszerű­sége adott körülmények mellett, ugyanolyan mértékben a központi melegvízellátás is előnyös a nagyobb be­rendezéseknél. Kórházak, gyógyintézetek, szállodák ren­delkeznek leginkább ilyen telepekkel, ahol egy Souter­rain helyiségben elhelyezett kazán szolgáltatja a meleg­vizet rendeltetése helyére. Ennek a kazánnak fűtésére alkalmazást találhat a világítógáz különösen a tüzelés kényelmességénél és célszerűségénél fogva. Bérházak­ban ezen melegvízszolgáltatási mód a gázfogyasztás aránylagos elszámolásának nehézkessége miatt, nem igen volt kivihető, amiért is minden egyes lakó külön gázkályhát kapott függetlenül a másiktól és kiki fizeti a saját gázfogyasztását mérőjének leolvasása szerint. Megoldható azonban a kérdés az esetben is központosított elren­dezéssel az ábrán látható kivitel­ben, amikor minden lakó a me­­legvízfog­yasztásnak megfelelő gáz­mennyiséget fizeti. A megoldás a következő: A közös felszálló gázvezeték­ből kap minden lakás külön el­ágazást külön gázmérővel, az el­ágazásba a mérő után bekapcso­lunk egy kombinált gáz- és víz­csapot, amit összekötünk a kály­hához haladó közös gázvezeték­kel. A mérő után, de a kombi­nált csap előtt ezzel párhuzamo­san egy kitérő vezetéket alkal­mazunk, melynek célja az, hogy a csap zárása esetén, tehát hasz­nálaton kívül is az automatával ellátott gázkályha kis gyújtó lángzóját folyton táplálhassa. A kályhából eltávozó melegvízve­­zetéket a kombinált csapokba be­kötjük és ezzel az elrendezés kész anélkül, hogy minden lakás külön fürdőkályhájának költsége merülne föl; takarékoskodunk így helyben is, ami szintén tekintélyes előny. Külön költséget jelent a gázkályhához visszavezető közös gázvezeték és meleg­víz vezeték. Mint elrendezési célszerűséget megemlítjük, hogy a kályhát lehetőleg a távolságok közepe táján helyez­zük el, amikor is rövid melegvízvezetékeket kapunk s igy a falbaépítés és távolravezetés folytán fellépő me­legveszteségek csökkenek. Természetesen csak a cső­ben lévő lehűlt víz eltávozása után kapunk melegvizet a kombinált csap nyitása esetén, ezt is elkerülhetjük azonban olyformán, hogy a kályha után a szokásos temperáló készüléket iktatjuk a melegvízvezetékbe s akkor azonnal kapunk oly meleg vizet, amilyen hőfokra a készüléket beállítjuk a szerelésnél. A gázvezetéket illetőleg a gázmérő előtti főcsapon kivül kap minden kitérő kis gázvezeték külön csapot a kályha folytonégésének beszabályozására, továbbá az eltávozó vezeték is külön egy csapot a közös vezetékbe való beömlés előtt. A kombinált csap gázcsapja lehető­leg kapjon egy kevés előnyitást a beszabályozásnál, hogy mire a vízcsap nyitáshoz ér és a vízáram követ­keztében az automata nyitja a kályha gázszelepjét, gáz már rendelkezésre álljon. Tanácsos azonos típusú és nagyságú gázmérőket alkalmazni, amikor is egyenlő nagyságú nyomásveszteségek tételezhetők fel, eltekintve a szintbeli, magassági eltérések nyomásbefolyásától.sz A központi melegvízellátásnak ilyen formában való kivitele feltétlenül egyszerű, kompakt, s hogy mennyire gazdaságos, azt az egyes adott esetekben már könnyű kalkulálni. Mindenestre fontos a kályha nagy­ságának megválasztása s itt nem szabad a teljesítő­képesség rovására takarékoskodnunk, hanem a kályha a bizonyos számú lakás maximális melegvízszükségleté­­nek legalább felét szolgáltassa; például egy négy lakás céljait szolgáló kályha akkora legyen, hogy egy és ugyanazon időben két, esetleg három lakás kaphasson fürdőt. Mint minden berendezésnél, úgy itt is­­ jelentős szerepe van annak, hogy a gázvezeték kellően legyen méretezve. Hiszen éppen Budapesten mutatkoztak erő­sen azok a mizériák, melyek a gázvezetékek gyenge

Next