Viz és Világitás, 1932 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 1-2. szám

6 ^77 IX. évfolyam, 1—2. sz. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én ENÖRI7VE Budapest 1932 január 15 V T a gáz, víz, fűtés és villamos SZAKLAPJA A BUDAPESTI BÁDOGOS ÉS SZERELŐ IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Állandó melléklet: FÉMIPAROSOK LAPJA Feielős szerkesztő ; Főmunkatársak ; Szerkesztőség és kiadóhivatal : LAKATOS MIHÁLY BECSEY ANTAL, BERNAUER IZIDOR VI., Podmaniczky ucca 27 Szerkesztő : DEMBITZ GYULA, Dp. POGÁNY BÉLA Telefon : Aut. 120-69, 249-92 HEGEDŰS MÁRTON WILLHEIM GUSZTÁV Postatakarékpénztári számla; 29.072 ELŐFIZETÉSI DÍJAK ( Negyedévre .....................................6 — P BELFÖLDRE > Félévre .............................................II— P I Egy évre .........................................20.— P ( Negyedévre ........................................7.50 P KÜLFÖLDRE Félévre ............................................14 - P | Egy évre .....................................25— P Mit várhatunk. ?... Az uj esztendő küszöbén önként vetődik fel mindannyiunk előtt a kérdés: »mit várhatunk?« Az elmúlt esztendő gazdasági grafikonja erős sülyedést — talán mély pontot mutat a görbe, legalább mind­annyian igy hisszük. És mégis, ha talán soha, most vagyunk legközelebb, hogy a kibontakozás tényleg be­következzék. Mindenki úgy érzi, hogy a nagy vész és vihar elomlóban van — el kell múlnia, mert igy már tovább nem mehet. A termelő munka frontján halálos csend ül és éppen ez a végtelen depresszió hat kényszerítőén... Lehetetlennek túrijuk és érezzük a további tétlenséget, gazdaságilag is lehetetlen ez a kényszer nyugalom. Hazánk nemzeti jövedelme 1929-ben kereken 5 milliárd pengő volt, ezzel szemben 1931-ben már csak 3.5 milliárd. Vagyis 30°/o-kal kevesebb. Ez az ered­mény azonban még nem mutatja hü tükörképét az ország közgazdasági helyzetének, mert a elmúlt év első és második felében nem zártunk külön félévi jelentést, úgyhogy ha azt kell mondanunk, hogy az 1931. év második fele csak mintegy egy-egynegyed milliárdot reprezentál. És éppen ez a szinte válságos eredmény szól amellett, ha talán paradoxnak is hallatszik, hogy el kell jönni a kibontakozásnak. Ugyanis, hogy a reális számok mellett marad­junk, azt kell megállapítanunk, hogy a mostani ter­melési adottságok — amelyek teljesen egyenlőek az elmúlt év második felének gazdasági körülményeivel, a gyors helyzetjavulás nélkül tarthatatlanok. Hogy számszerűen beszéljünk ez annyit jelentene, hogy a fentemlitett helyzet fentartásával a csonkaország nem­zeti jövedelme 1932-ben alig érné el a 2.5 milliárdot. Ezzel szemben az állami költségvetés ez évre 860 millió körül mozog. Ez más szóval annyit is mond, hogy nemzeti jövedelmünknek egyharmadát kellene be­szolgáltafnuk az államnak, azért, hogy a büdzsékölt­ségek fedezve legyenek. Az ország lakosságának száma 8.5 millió. Ha most tovább fűzve gondolatainkat, azt akarjuk meg tudni, hogy a nemzeti jövedelem fenmaradó hányadé ból mennyi esik egy személyre, úgy könnyen kiszámit hatjuk ezt. Tételezzük fel — az egyszerűség kedvéért —, hogy kereken 500 ezer köztisztviselőnk van ezek pedig az államkincstártól kapják javadalmazásukat,' amely a fentemlitett 860 millióból nyer kielégítést, akkor a fenmaradó 8 millió népességre csak már 1.6 milliárd jut, ami viszont csak 200 mondd és írd 200 pengőnyi kvótát jelentene fejenként. És itt értünk el, bevezetőnkben is hangozta­tott megállapításunkhoz, hogy igenis lehetetlenségnek tartjuk ennek az állapotnak további fentartását. Fi­zikai képtelenség az, hogy fejenként 200 pengős átlag­jövedelemmel ekszisztálhassunk. És éppen ezért, mert ez tényleg fizikai képtelenség, kell, hogy megtalál­juk a kibontakozás útját. Önként vetődik föl most a kérdés hol és ho gyan találjuk meg a kibontakozást? E kérdésre pedig csak egy lehet a felelet: a termelő munka megindításával. De hogyan termeljünk, ha nincs tőkénk, ha nincs hitelünk, ha a környező államok körülbástyázzák ma­gukat a nagy védvámos politikájukkal? Ha pedig eset­leg volna is valamelyes mód a termelési tempó fo kozására, hogyan szerezzük meg a szükséges és hiányzó nyersanyagokat — hiszen valutánk sincs és transzfermoratórium van — mondják. Nos ez a kérdés sem egészen megoldhatatlan. Mert az állami Statisztikai Hivatal legújabb kimuta­tása szerint a külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt évben aktiv volt. Tekintettel pedig arra, hogy nálunk

Next

/
Thumbnails
Contents