Viz és Világitás, 1933 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-01 / 1-2. szám

Megjelenik minden hó 1-én és 15-én K. évfolyam 1.—2, szám A y , i y Budapest 1933 január hó a gáz, víz, fűtés és villamosság szaklapja A BUDAPESTI BÁDOGOS ÉS SZERELŐ IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Állandó melléklet: FÉMIPAROSOK LAPJA Felelős szerkesztő ; Főmunkatársak : Szerkesztőség és kiadóhivatal: LAKATOS MIHÁLY BECSEY ANTAL, BERNAUER IZIDOR VI, PODMANICZKY UCCA 27. Szerkesztő : DEMBITZ GYULA, DR. POGÁNY BÉLA Telefon : Aut. 120-69, 249-92 HEGEDŰS MÁRTON WILLHEIM GUSZTÁV Postatakarékpénztári számla : 29.072 Negyedévre ELŐFIZETÉSI DÍJAK: ™éey-e 6.— P 11.— p 20.— P HIRDETÉSI DÍJAK: Hasábmilli ti. éteren­ként 25 fi lér. Hatósági üzemek • • • Lapunknak ugyanezen rovatában több alka­lommal foglalkoztunk az üzemi kérdéssel. Igye­keztünk az érvek meggyőző erejével rávilágítani e rendkívül nagyjelentőségű probléma minden részletére, megpróbáltuk igazolni, hogy a terme­lés ilyen rendszere teljesen ellentétes eredményt hoz ki, mint aminek érdekében az üzemeket életre hívták. Belemélyedtünk a dolog részleteibe és bizonyítottuk, hogy a gyakorlat és a való élet messze túlhaladta azokat a kereteket, amelyeket azoknak eredeti rendeltetésük idejében szántak. Ismertettük a gazdasági események kihatásait és visszahatásait, amelyek a hatósági üzemek túliéj- lesztése következtében előállottak. Számtalan sta­tisztikai adatot sorakoztattunk fel állításaink iga­zolására, annak reményében, hogy ezzel válságos gazdasági és pénzügyi helyzetünket sikerül meg­javítani. De, amint múlik az idő, úgy változik a han­gulat. Amint változott a hangulat, úgy változott „illetékeseink“ véleménye, álláspontja e kérdés­ben, az ország és főváros iparának és kereskedel­mének kárára. És ugyanezt csinálta a budapesti kereske­delmi és iparkamara, a többi kamarával karöltve, az ipartestületek egyenként és összesen, a keres­kedelem érdekklépviseletéi, a főváros törvényha­tóságának tekintélyes része, feliratok, demonstrá­ciók. gyűlések, tanulmányok, stb., stb. . . és min­den hiába,... így megy ez már köztél egy évtizede és ennek a nagy küzdelemnek, amelyet az ipar és kereske­delem folytat a közüzemek és hatósági műhe­lyek ellen, semmi foganáta vagy eredménye nin­csen . .. Mi sem természetesebb, minthogy ez az ak­ció nem irányul a víz-, gáz- és elektromos-üze­mek ellen, melyeknek monopolisztikus jellege sok tekintetben szükséges és helyes, sőt például a fő­városi gázművek eddigi gyakorlata szinte példa­képpen szolgál a közüzemek helyes iparpolitiká­ját illetőleg — mindezeken túl azonban áll a harc, mely immár az egész ország iparos és ke­reskedő társadalmában nagy elkeseredést vált ki. És mintha minden megmozdulással, minden nyugodt érveléssel szemben a hatóságok teljesen érzéketlenek volnának, semmi sem változik, ma­rad minden a régiben. Folyton arra hivatkoznak, hogy a hatóságoknak és egyes közületeknek ha­talmas tőkéi nyertek elhelyezést ez üzemeknél, azok megszüntetése súlyos veszteséget jelentene a közre nézve. Ezzel az érvvel szemben azonban van egy szerény kérdésünk: az ország három- százezer iparosának és körülbelül ugyanennyi ke­reskedőjének tőkéje és üzleti beruházásai nem százszorosán múlják-e felül ezeket a tőkéket? nem is szólva e két társadalmi réteg jelentőségé­ről, melyet a nemzeti jövedelem számbavételénél reprezentál! Nincs sem szociális érv — értve alatta a fog­lalkoztatott ipari és szellemi munkásokat, nincs semmiféle közgazdasági vagy egyéb argumentum, amely ne a válságban levő ipar és kereskedelem igazát bizonyítaná és mégis nincs sehol olyan mértékadó kormányzati hatalom, amely e jogos kérést az érdekeltek kívánságának megfelelően és megnyugtatóan megoldaná. Csak ígéretet hallunk, már több mint egy évtizede, de semmiféle komoly eredményt ebben a küzdelemben nem ért el az iparosság és kereskedők társadalma. Közben azonban, minden politikai konstel­láció alkalmával felvetődik e kérdés és legjobb esetben elhangzik egy újabb ígéret is.

Next

/
Thumbnails
Contents