Bán István: Természetbúvárkodásom - Vadonjárás-biofizika-remote sensing-biomatematika összefoglaló (2017)

Módszerfejlesztésem

Angliában 1954-ben jelent meg SMITH. C.A.B.: Biomathematics, the principles of mathematics for students of biological science, London, 1954, Charles Griffin and Comp. Ltd., amely tudomásom szerint az első biomatematika könyv volt a világon. A forrongó szellemi életben néhány kiemelkedően jól képzett, politikailag félreállított természettudós Balaton gyöngyszemén, Fonyódon talált menhelyet, és szakterületük művelése mellett velünk, gyerekekkel csodákat műveltek az általános iskolában. Dr. Pásztor Miklós az ELTE eltávolított oktatója, matematikából és fizikából külön-külön személyre szabott témákkal foglalkozott velünk 11- 12 éves tanulókkal, amiből időszakonként az iskolai hallgatóság előtt előadást tartottunk. Erdélyi Béla tanár Úr természettannal varázsolt el, és saját megfigyelésekkel bízott meg bennünket. Bacsák György a nemzetközi hírű globális földtörténet -periodicitási elméletéhez gyűjtötte velünk az üledékes geológiai mintákat, miközben játszva tanította nekünk tételeit. Molnár István tanár Úr kezei között 14 évesen a „Szervetlen kémia I." egyetemi jegyzetet nemcsak értettük, de betéve tudtuk is. Anyai nagyapám, Csuja Miklós, a memoriterekkel edzett, és a csillagászatban terelgetett. Reál beállítottságú édesapám a természettudományok gyakorlati alkalmazására nevelt, és bár mindenünket államosították, de nyomorunkban kényszerszobánk sarkában nekem fizika- és kémia „laboratóriumot" varázsolt! - s az összefüggések sokaságára figyelmeztetett, amiben kiemelt szerepe volt a matematikának. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy tanulócsoportunkból szinte mindenki matematikus és mérnök lett. Módszerfejlesztésem Természetbúvár „életfilozófiámat" vicces gyerek emlékem határozta meg, amikor is 5 évesen kisbarátnőmmel elkötöttük vitorláshajójukat s a büntető kukoricán térdelés után nagyapám tanulsági kérdésére azt válaszoltam, hogy „Széllel szemben pisilni és vitorlázni nem lehet!" Későbbiek során több kevesebb sikerrel ehhez tartottam magam. Fiatal koromban feltűnt, hogy az általam megfigyelt természeti jelenségek megjelenési sajátosságai előfordulásuk környezeteinek nagyságától függenek. Ez a felismerés továbbiakban igen fontos szerepet játszott a munkámban. Tizenévesként először egy erdészeti példán keresztül mutattam be előző megfigyelésem gyakorlati alkalmazhatóságát (Bán 1962), amelyet növényi bioelektromos feladaton fejlesztettem tovább (Bán

Next