Belügyi Közlöny, 1920

1920-08-01 / 31. szám

1704 BKLOpti .Ja.10.1. 31. sz. 17. §. A főtárgyalás azzal kezdődik, hogy a királyi ügyész felolvassa a vádindítványt. A terhelthez a biróság tagjai, valamint a vádló és a védő közvetlenül intézhetnek kérdéseket. Ha a bűnvádi eljárást a terhelt halála vagy más ok miatt megindítani vagy foly­tatni nem lehet, az elkobzás (1920 : XV. t.-c. 5. §. 3. bekezdése), valamint a vagyoni elégtétel megállapítása tekintetében az uzsorabiróság a bűnvádi perrendtartás 447. §-ának megfelelő alkalmazásával jár el. 18. §. Tettenkapás esetében (Bp. 142. §.) a terhelt vádindítvány mellőzésével közvetlenül a bíróság elé állítható. Ily esetben a tárgyalás menetére a Bp. 541. §-ának rendelkezései irányadók. 19. §. Az uzsorabíróság elsőfokon hozott ítélete ellen csupán semmisségi panasznak van helye: 1. azon az alapon, hogy az uzsorabíróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt; 2. a Bp. 385. §-ában érintett okok alapján; 3. bűntett miatt elitélés esetében a büntetés és a vagyoni elégtétel súlyosítása, vagy enyhítése végett. A semmisségi panaszt a kir. Kúria bírálja el.­­ Az ügyet a kir. Kúria soronkivül, legkésőbb a felterjesztéstől számított harminc napon belül elintézni köteles. Az uzsorabiróságnak az ítélet kihirdetése után hozott azt a végzését, amely a vádlottnak előzetes letartóztatásba helyezése vagy szabadlábra helyezése felől rendelkezik, ha ez ellen felfolyamodással éltek, a kir. Kúria vizsgálja felül. 20. §. Ha a semmisségi panasz a 19. §. 1. pontjára van alapítva és a kir. Kúria úgy találja, hogy az uzsorabiróság ténymegállapítása az iratok tartalmával ellentétben áll vagy helytelen ténybeli következtetéssel történt és a tényállás az iratok alapján helyesen meg­állapítható, a kir. Kúria a ténymegállapítást helyesbíti és a Bp. 387. §-ában foglalt rendel­kezések szem előtt tartásával a törvénynek megfelelő határozatot hoz. Ha az iratok alapján a tényállás helyesen megállapítható nem volna és csupán egyes ténybeli megállapítások helyességére nézve merül fel kétség, vagy csupán egyes bizonyítékoknak felvétele, illetőleg megszerzése vált­ szükségessé, a kir. Kúria az ítélet megsemmisítése nélkül a bizonyítás kiegészítését rendeli el és a bizonyítás felvételére saját bíráját vagy annak a bíróságnak a bíráját küldi ki, amelynek területén a bizonyítás­­ felvétele a legcélszerűbben megtörténhetik. Ilyenkor a bizonyítás felvételére nézve a Bp. 406. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. Ha pedig az előbbi bekezdésben érintett bizonyításkiegészítés nem mutatkozik­ célravezetőnek, a kir. Kúria az ítéletet megsemmisíti, új eljárást rendel el és ezt akár az eljárt, akár más uzsorabíróságra bízza.

Next