Bereg, 1876. (3. évfolyam, 1-18. szám)

1876-01-01 / 1. szám

Beregszász 1876. Január 2. szám. Harmadik évfolyam. ■ : Z-A.it :■ ■■ i&'&Oro VEGYESTAIlTAOMU HETILAP. Megjelelik minden vasárnap délelőtt. ism^anmmmaKM 7 Az uj évhez. " 'gétkezél, — hozsannával fogadnak A/kémény sepr'”', bakter és drabantok. mán közöttük én miért maradjak? Nosza én is megpendítem a lantot,orhalmán a most eltemetett évnek ■ — Hja! az idő mindünk sírját megássa — merve a legjobbat, arra kérlek: Uj év ne légy a régi folytatása! Icsőtökből mind oly mosolygva keltek, Miként arany szekerén Auróra, S ivünkből tündér légvárat emeltek S mennyi üdvöt igér a pásztoréra!., De a légvárak majd halomra dőlnek, Fényes őröm válik gyász csalódásra, A szenvedések ostrommal ránk törnek ... Uj év ne légy a régi folytatása! S mi bálgán — ah mert oly gyarló az ember — Mindig és mindig csak a jót reméljük.. Elönti szivünket a vágy mint tenger S hiszszük a révet hogy bizton elérjű d iszkón evez reményeink najója, — De az őrszipgyöngy mélyen van elásva, hajónkat a vész zátonyra sodorja. . . . Uj év ne légy a régi folytatása! . . . Nem kérünk Ried kincseket özönnel, Hogy elöulhün a bőségnek szaruja, Csak vallva jöjjön a köny az örömmel, S ha sebet vágtál csak negeszdbe újra... Ha kifent gyilok van egyik kezedben Gyógyító balzsamodat hozd a másba’, Fényt szórj reánk a gyászfátyol ha lebben... Uj év ne légy a régi folytatása! Uj év te is meg vernisz, majd lezugnak Gyors szárnyon napjaid, sírod megássák... Miért hozad ránk töviskoszorudat, Mit el látnod forró vérünk csorgását? Virágot adj: Szivünk hálás lesz érte, S ha el kezéig vád is az utolsó nap, — Mig sziveinkben él múltad emléke — Virágokkkal hintjük be koporsódat! Janka Sándortól, I. 186*-ik év nyarán egészségem helyreállítása végett orvosaim tanácsa folytán fürdőbe utaztam. Betegségem olyan termész etis volt,így inkább szórakozásra, mint gyógyszerre volt szükségem. Aug 2,2. éves voltam. Elinkaida akadálya, con vi-T. ez. Az Ausztria és Magyarország között fővám- és kereskedelmi szerződés 1876 végbontható lévén, a törvény által elszabott zások annak megújítása végett kezdetüket! Hazánkban a közfigyelem e nagy érdő kérdésre van fordítva, mert mindenki meggyőződve, hogy a létező szövetség Magyarok nezve felette káros és hogy a kérdés megoldásmódja nemzeti jövőnk gazdasági és pénzügyi hatására döntő befolyással lesz. Ausztriában e vámkérdés hónapok óta, erős izgalomban tartja a kedélyeket s nyilatkozatokra indítja a kormányt, atörvényhozást, a testületeket és a népet, illő, hogy Magyarország közönsége is tájékozást szerezzen magának az iránt, mit kívánnak érdekei s kifejezést adjon követeléseinek. E szempontból kiindulva nézeteinket e tárgyról a következőkben foglaljuk össze s ajánljuk t. (címed) becses figyelmébe. 1867-ben a kiegyezés megkötése alkalmával Magyarország a vámkérdés tekintetében azon kényszerhelyzetben volt, hogy az absolutistikus kormány épen a megelőző években, többnyire tíz évi időszakra kereskedelmi szerződéseket kötött volt a legtekintélyesebb külállamokkal, Németországgal, Angliával, Francziaországgal, Olaszországgal, melyek az egész monarchiára kötelező modorban köttetvén, a külön vámterület felállítását épugy mint a téri fáknak hazánk érdekeinek megfelelő revisióját vagvant, mint barátaim a tanévek ideje alatt leggyakrabban neveztek. Nem gondoltam úgyszólván semmivel. Azonban kedélyemnek ezen állapota nem a fel sem vevés, a könnyelmüség állapota volt, mint talán sokan gondolhatnák, hanem az ifjú erőteljes léleknek kifolyása, mely minden körülmények közt otthon találja magát, mely egy helyről más helyre röpköd, mint a kis uiék s mindenütt talál magának tárgyat, melyet saját lelke óhajaival egy vagy más tekintetben öszhangzónak talál s melyből tapasztalása tárházát becses kincsekkel gyarapíthatja. Oh boldog kor! Az iskolai évek eltűntével természetem egészen megváltozott. Azelőtt vágyva vágytam a víg társaságokba, s különösen elememben éreztem magam szép nők társaságában. Üditő hatással voltak ezek lelkemre. És most? Csodálva kelle bámulnom a nagymérvű átváltozást. Ha talán néha barátaim szinte erővel kényszerítenek, hogy oly összejövetelekben vegyek részt, melyeknek célja volt szórakoztató és vidító eszközök által az unalmat száműzni: ott is rendesen magamban elvonulva néztem a vigadókat, anélkül, hogy azoknak derültsége reám legkisebb hatással is lett volna; legfeljebb egy két komolyabb elemadott emberrel váltottam néha egy pár szót. A női társaságoktól pedig féltem mint a tűztől. Kis miért?., nem tudtam megmagyarázni magamnak. Szerencsétlenség nem ért, mivel tűrhető állomásom volt fiatal koromhoz képest, veszély nem fenyegethetett, hisz a légynek sem ártottam. Csalódott szerelmes sem voltam, mert életemben egyszer akartam komolyan szerelmes lenni, azonban midőn szerelmem tárgya néhány hét múlva másnak nyujtá kezét, minden utóhatás nélkül kiment fa- Szuny -w\A/lfV A sorelem Mtq,lmaJ í ^ ■, j/ Elboszéiés. 7/i'iv?6^ SsSBKWstóSöBRK«ryW’K Előfizetési dij: Egész évre........................................ G ft. — Fél évre...............................13 — Negyed évre .......................... 150 kr. Szerkesztői hivatal, hova a lap szellető részét illető közlemények küldendők : Beregszászba) Arok utcz a 43-ik szám. Az előfizetési és hirdetési dijak Oroszy Géza lapkiadó- társulati pénztárnak, -- a reclamációk pedg Papp Károly lapkiadó úrhoz intézendők a megyeháznál. Hirdetési dij: minden 50 szónál kisebb hirdetésnél 50 » Bérmentetlen levelek csak ismert kezekből fogadtatnak el. ‘ XT . .... . , „ & » Nagyobb tjedelmű s többszöri hirdetéseknél A kéziratok nem adatnak vissza. 1 10°/o levonatik. Hirdetési dijak: Bélyeg dij minden egy sori hirdetésnél 30 kr. Nyilttér sora és egyes szám ára 20 kr. Hirdetések s nyilttérbe szánt közlemények kész-Rt. 100 ásáig 1 ft. pénzfizetés mellett fogadtatnak el. Ismét egy új év küszöbén állunk. Szájmot kell vetnünk a mula s tanúságot meríteni belőle, mert az idők tanuságainak kellő figyelembevétele a legjobb tanítómes-ter a jövőre. Ott látjuk a múltban sokan összetörve, romba döntve legszebb reményeink sarjadzó fáját s fájdalmat érzünk , mert egy balsejtelem azt súgja, hogy az elkezdődött új év is egyike lehet azon ellenséges lányzatu időszakoknak, melyek még megmaradt örömeink nyíló virágait vannak hivatal porba tiporni! De ott van a vigasztaló tanúság is a múltban, midőn tapasztaljuk, hogy sok nemes törekvés, sok jó igyekezet megtermette a kívánt gyümölcsöket; sok szülendő eszme, mely kezdetben csak mint igénytelen mag jelentkezett, diadalának napját ünnepelte s a jók lelki örömére áldásdúsan hatott az emberiségi érdekek előmozdítása végett. A múit tanúságai tehát általában ré-szint leverők, részint lelkünket emeld hi-vatottak. De ott áll mindegyik esetben a mélyebben gondolkozó ész előtt — mint f őrangyal — egy a világ sorsát intéző ha- talombani hit, mely azon tudattal vigasztal folyvást, hogy a fájdalmasan érintő körülmények is leggyakrabban s talán mindig is magasabb czélokból történnek s a leg- s kisebb eseménynek is szerepe van a világtörténelem folyamában,; más oldalról pedig figyelmeztetve mi, ho a szerencsés múlt is csak még inkáb szoktasson bennünket a sorsban való megnyugvásra, és arra, hogy a tűrhető vagy épen szerencsés körülmények nem büszkeségünknek s elbizakodottságunknak képezzék alapját, hanem intsenek bennünket a folytonos előhaladásra s szorgalomra mindabban, a mi, szép, igaz, jó és nemes De az uj év általában véve a remények korszaka. Mit reméljünk hát ez uj évben. Reméljük, mindenek előtt a köztársadalmi szellem oly mérvű javulását, mely számtalan kellemetlen emberiségi visszás viszonyok teljes megszüntetését s az általános emberiségi érdekek összhangzó és általános felkarolását s előbbre vitelét tartamtja fő feladatának. Reméljük nemzeti érdekeink szempontjából a hnárik- síp. • Ó és anyag? felvirágzása tekintetében kifejtendő legnemesebb buzgalmat, melynek előmozdítására mind az ország ügyeit intézni Hivatott közegek, mind a legcsekélyebb befolyással bíró tagjai e nemzetnek a legjótékonyabban hathatnak közre. Reméljük, hogy kisebb társadalmi köreinket a legnagyobb mértékben az egyetértés, szeretet és békesség szelleme fogja átlengeni, hogy a közérdekek hátrányára szolgáló félreértések, viszálkodások és netalaut ellenséges viszonyok végleg megszüntettetnek vagy legalább a közügyek rovására előtérbe nem lépnek. Reméljük a családi és jóczélú magánérdekek teljes virágozását; reméljük mindazt, ami a hazára, a társadalomra, a családi és magánéletre a leghasznosabb s legüdvösebb s e reményeinkre a teljesülés koronáját óhajtva kívánunk ez uj év megnyíltával lapunk minden olvasójának Boldog új évet! Az Önálló magyar vámterület inveinez!