Bereg, 1877. (4. évfolyam, 1-31. szám)

1877-01-07 / 1. szám

Beregszász 1877. Január 7. l.­szám. Negyedik évfolyam. VEGYEST­ART­ALMU HETILAP. Megjelenik minden vasárnap délelőtt.­­ «»­ Bérmentetlen levelek csak ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetési dijak: Előfizetési díj: Szeptember—December 4 hóra . . 2 fz. Szerkesztői helyiség hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszászban A r­d­ó-u­t e­z a 233-ik szám. Az előfizetési és hirdetés dijak Székely József pénztár­nok,­­ a reclamátiók pedig Papp Károly lapkiadó úrhoz intézendők a megyeháznál. Bélyeg dij minden egyszeri hirdetésnél 30 kr. Hirdetési dij: minden 50 szónál kisebb hirdetésnél 50 kr., 100 szóig 1 ft. Előfizetési felhívás „BEREG ■“ 1877. évi folyamára. Lapunkat jelen évben is fentartandjuk s arra ezennel előfizetést nyitunk. Néptanítók részére azon kedvezményt nyújtjuk, hogy a lapot kiállítási áron megrendelhetik. Előfizetési feltételek: Vidéken, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre 1377. (Jan. -Decz.) 6 frt. Félévre [Jan. Jan.J.....................3 frt. Néptanítóknak egész évre . . 3 ft. Félévre....................1 ft. 50 kr. Az előfizetési összegeket kérjük Szé­kely József pénztárnok úrhoz [Beregszá­szi hiteintézet] mielőbb beküldeni. Meghívás. A beregmegyei Cassinó t. tagjait f. hó 14 délutáni 5 órára az egylet olvasó ter­mében tartandó rendes évi közgyűlésre van szerencsém meghivni. Tárgyak: 1. tisztujjitás. 2. pénztári számadás vizsgálata feletti intézkedés. Gulácsy Dezső elnök. Tán­Ciik Uj évre. 1877. Légy üdvözölve szép uj év, A múltból vártunk reád rég . . . Hogy időd vig jövetele, Lelkünk’ vágyit mind töltse be . Uh! hozz’ sok öröm virágot, Hozzál nékünk boldogságot. Tudjuk időd gyorsan pereg, Mint óriás malomkerék . . . Nincs egy perce nyugalomra, Bem tétlenség unalomra; Sőt mulandó éltünkre iut Érünk-e uj évet megint­! Ki tudná a jövő titkát , A próféták ma már ritkák, Csak azt látjuk minden lépten, Áldás van a munkás népen; S a ki szorgalommal halad, Bohse fél, hogy hátra marad. Édes hazám drága népe, Új év jött a múlt helyébe, h­a azt várod, hogy boldogulj . . Oh! úgy rajta munkához nyúlj. A magyarnak ma jel­szava; Ipartól virul a huzal Ébredjünk hát mély álmunkból, Megtanulván azt a múltból, Hogy az idő aranybánya Ha az ember jól használja; De számítva kell ám élni ! És igy bajtól nincs mit félni! Végre azt ne feledjük el, Hogy önzetlen szeretettel — S áldozattal karoljuk át, Mindenkor az édes hazát; Mert e kettős erény tehet Csak boldoggá nép s nemzetet. Hoffman Márton. FELELET a m. évi 19-ik számban megjelent „a magyar ifjúság“ című közleményre. (m.) Előre kijelentem, hogy a fent kö­rülírt közleménynek főképen azon részére akarok válaszolni, mely a „vagyontalanabb“ ifjúság életmódjáról szól s hogy ezen min­den esetre kárhoztatandó életmódnak csak enyhitő okaira akarok figyelmeztetni, menteni azonban nem igyekszem, mert mentő okok hiányzanak, enyhítők azonban — nem ugyan megnyugtatásunk­ra, mert megnyugodnunk teljes lehetetlen­ség, de legalább némi vigasztalásunkra — nagy számmal vannak! A szóban forgó cikk első­sorban a spártai és római ifjúságot emeli ki, mint olyat, a mely a nemzet jövőjének sőt nagy­ságának századokon át erős biztosíté­kot nyújtott. — „Mi pedig t. i. a magyar ifjúság erre nézve legkevesebb biztosítékot sem nyújtunk.“ — E bizony úgy van, a magyar ifjúság — fájdalom! — nem olyan, mint a spártai és római fiatalság volt; de a­ki ezt észre veszi és miatta aggódik az vegye észre azt is, hogy Spárta és Róma mint állam és mint társadalom egé­szen másképen kezelte ifjúságát, mint a magyar állam és magyar társadalom! S Spárta 7 éves korukban kiragadta a gyermekeket a szülei karokból és ettől kezdve állami céljainak megfelelőleg ma­ga nevelte azokat. Rómában az állami élet gyúpontja a forum volt, és ez sen­ki előtt sem volt elzárva, sőt a közvélemény mindenkitől, ki tehetsége­it nagyobb mértékben akarta érvényesíteni volt legyen akár patritius akár plebejus, gazdag vagy szegény — egyenesen meg­követelte, hogy pályáját a nép előtt a fórumon kezdje. — A tehetségesebb fia­tal ember tehát tanulmányai bevégeztével a fórumra sietett és a remény, mely őt oda vezette, úgy szólván soha meg nem csalta, mert a fenséges populus romanus mely egész idejét a fórumon töltve onnan a felvilág felett uralkodott — a kezdő fia­tal embereket a különös érdekeltségnek és pártoló jó akaratnak mindig bizonyos ne­mével hallgatta, és minden percben kész volt őket hatalmas pártfogása alá venni és magasra emelni.­­ És a nép ezen pártoló előszeretete annyira ment, hogy kezdő fia­tal emberekkel szemben még a legkörmön­­fontabb vén prókátor is az aggodalom bi­zonyos nemével nézett a megkezdett vita kimenetele elé, és egy fiatal embernek, kit az előtt a fórumon soha nem láttak és így senki sem ismerte, első bátor fellépése gyakran azt eredményezte, hogy hatalma­sok, kiket a római nép évek óta tisztelet­tel és hódolattal környezett, egy ismeretlen fiatal ember által leálcáztatván, futni kény­szerültek az örök városból. Spárta ifjúságát tehát közvetlenül az Beregszász város biráinak névsora. 1337. Eberhard fia Péter. 1363. György. 1368. Hermann. 1369. Jakab 1400. Meyerber Péter. 1419. Miehkey Imre. 1507. Deák (Literatus) János. 1524. Fosztó Egyed. 1548. Szabó Ferencz és Literati Lukács. 1552. Ádám Márton és Tóth Antal. 1570. Király Lőrincz. 1612. Kamnncsi János. 1649. Nyerges Demeter. 1665. Borbély János 1698. Paumann József. 1714. Bagi János. 1728. Berzétei Márton városi jegyző is volt. 1720. Kis Kaszoni János, 1735. Erdélyi Ist­án. 1736— 37 ... s István. 1­39. Seres Mihály, 1743. Lucza Sámuel. 1745. Seres Mihály. 1746—47. Kis Kaszoui János. 1748. Filep István és Kis Kaszoui János. 1749—50. Kis Kaszoui János. 1751. Pethes András. 1751 — 57. Filep István. 1738—62. Sárközy István. 1763. Fejér András, helyettes bíró 1764—66 Sárközi István. 1767. Erdélyi N. István. 1768. Gruber Pál. 1769. Hetei Márton. 1770. Erdélyi N. István. 1771. Hirlinger Vendelin. 1772. Filep István. 1773 — 74. Erdélyi N. István. 1775. Kun András. 1776—77. Gáthy János. A biró fizetés* 60 ft, 1778. Erdélyi István. 1779—70. Gáthy János. 1781 — 85. Pruman Antal. 1786—87. Martonell János. 1788. Hungréder János. A biró fizetése 100. fr­.ra emeltetik. 1789—90. Bak András. 1791. Kumpel György. Kajdy fószolgabiró ál­­tal meghunezutoltatván, leköszönt. 1791. Szeles András, helyettes biró. 1792 — 94. Hungréder János. 1795 — 1800. Lang György. 1800 — 1801. Bak István. 180­­a — 180­3/3. Hézser András. 1803—1806. Lang György. 1806 — 1808. Papp Ferencz. 1806-tól a bírák az uradalmi tisztek befolyása nélkül választattak.. 1808—1809. Hézser András 1809 —1810. Papp Ferencz. Nagyobb terjedelmű többszöri hirdetéseknél 10°/o levonatik. Nyilt tér sora 20 kr. Egyes szám­ára 12 kr Hirdetések s nyilttérbe szánt közlemények késsz pénz fizetés mellett fogadtatnak el.

Next