Bereg, 1883. (10. évfolyam, 1-54. szám)

1883-01-07 / 1. szám

1. szám. Beregszász, 1883. január 7. Hová az előfizetési és Hetési díjak s reclamátiók intézdek: Nagy Lajos és Sallayula ^ könyvnyomdájaBEREG. j|j Előfizetési dija­k 1 Egész évre .... (?) Félévre ..... X Negyed évre . . . X Bereg- és Ugocsa megyei p­ ^ 1|i tanítóknak s községeknegész Ifi ^ évre, előre beküldve 2 fig kr.­­­] TÁRSADALMI ÉS MLGYEI ÉRDLKŰ HETILAP, X­IX-ik évfolyam. Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részllete közlemények küldek: Beregszász, Namény-ut­ 453. Kiadóhivatal BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. [fi Hivatalos hirdetési díjak: ® $] nyugta bélyeggel s igazolólappal [fi m egyszeri közlésért: [|] r4t 100 szóig . . 1 frt 40 kr. $] ^ 200 szóig . . 2 frt 40 kr. j|j ||j Magán­hirdetések'. ® § 50 szóig . . — frt 80 kr. ‚?›· 100 szóig . . 1 frt 30 kr. ›g·200 szóig . . 2 frt 30 kr. ^ Hirdetések s a nyilttérbe $ © szánt közlemények készpénz sd [|! fizetés mellett fogadtatnak el © $ .........— ...... ® -------o--­MEGJELENIK MIIDEM V48ÁRNAP REGGEL. Nyilttér sora 20 kr. itli^i Egyes szám 10 kr. ifi ELŐFIZETSZ FELHÍVÁS „B­ER­E­G“ 1883-ik évi kilnczedik évfolyamára. —Or&^O^O»-­Nyolcz éve már, róta lapunk a közönség igaz igé­nyeinek szolgálatában­. E nyolcz év alatt meggyőződ­hetett olvasóközönségek a felöl, hogy mindenkor s min­den tekintetben elfogtság nélkül s pártatlanul igyekez­tünk hazánk és különen megyénk s városunk érdekeit előmozdítani s rendetlenül, az egyenes útról soha el nem tántorodva éltük­eresztül a kezdetleges évek nehéz küzdelmeit. E kétségbevonhtatlan tényre egyszerűen hivat­kozva hívjuk fel olvasóikat előfizetésre egyetlen megyei lapunknak, a ,,Ber©gvnek kilenczedik évfolyamára. Programmunk r égi marad; lapunk dolgozó társai szintén a régiek lesznek uj erőkkel szaporodva. Hangzatos frázisknak, nagy szavú ígéreteknek nem vagyunk barátai; csak anyit mondunk tehát, hogy min­dent, mit a közügy érékében hasznosnak s jónak látunk, igyekszünk megtenni s pártolni; a rosszat és helytelent pedig kímélet nélkül idézni fogjuk. Ajánljuk lapunkt a nagyérdemű közönség becses pártfogásába az új év alkalmával. Előfizetések pstautal­ványnyal legczélszerűbben eszközölhetők. Eőfizetési díj: Egy évre ............................. . 4 frt. Félévre ......................... . 2 frt. Negyedévre ......................... . 1 frt. Néptanítók s­ereg- és ugocsamegyei községeknek egy évre előre bekültve 2 frt 50 kr. Gyűjtőknek minden 6 előfizető bánynyal szolgálunk Beregszász, 1812. deczember 31. A „BEREG” szerkesztősége és kiadóhivatala­ után tisztelettel- A­L­I. Beköszöntött a komor őszi idő. — Minden pusz­tult, minden hervadott. — A Ladányi park fái is hul­latták leveleiket. — Minden el volt fedve, a széles sétautak, a lugasok, a kastély előtti nagy tér, minden, a lehullt sárga levelek alatt. Szomorú takarót ad a természetnek az ősz, meg­ható e lassú haldoklási A Ladányi kastélyban igen szomorú nyár volt, s az ősz méginkább. A gyásznak, siralomnak vége-hossza nem volt. — Az öreg Ladányi Gedeon kevély szivére nagy csapásokat mért egy felsőbb hatalom, mely előtt az ő daczos fejének is meg kellett hajolni. — A családi sírbolt a park szomorú füzet alatt, a nyáron két új lakót kapott. — Szelíd, jó lelkű neje és deli fia, a család büszkesége, kerestek nyugalmat egy szebb hazában. Az öreget, fia ravatala előtt ütötte meg a szél! Szegény ember! Mennyi reményt zárt magába e sírbolt!.. Elég is volt azután neki ennyi csapás, tehetet­len rosgatag alak lett! Miért is minden múlandó e világon?­­ Fiatal, alig tizenhét éves leányán kívül nem ma­radt senkije. — A nemrég még vigy­zatos Ladányi kas­télyban a bánat ütött állandó tanyát. — Emma nevelő­jén kivel senkivel nem érintkezett, anyja halála óta nem hagyta el a kastélyt. — A ház régi jó barátai, a víg czimborák is elkerülték a vén Ladányit; fájt nekik rá dózot arra a keserű arczra, melyre a sors nagyon is látható vonásokkal jegyezte fel csapásait. Egy nagy zsölyeszékben ült egész nap, folytonosan mereven maga elé bámulva. — Vén komornyikja őgyelgett mindig kö­rülte, lesve kívánságait. Hej, nagyon csöndes ember lett a gőgös Ladányi Gede­onból ; meglátszott egész valóján, hogy bizony jobb volna már neki is a szomorú füzek alatt, lezárva a nehéz igát, pihenni a többiekkel, csendben, békén! Emmára megint szomorú napok jöttek. — Úgyis oly elhagyatott volt, most meg már nevelője is búcsúzni készült. Külföldre akart menni tanulmányai bevégzése végett Jövője kívánta. — Fel akarta magát küzdeni, hogy elérje azt a még most elérhetetlen csillagot, mely de­rült fényt vetett bús napjaira, s a sugarak oly vigasz­talók . A hosszas együttlét, a kölcsönös rokonszenv, le­döntő a rang, az előítéletek korlátait, a szerelem össze­fűzte őket, nem képezhettek kivételt a szív örök törvé­nyei alól. Őszintén, a lélek, a szív első hevével szerették egymást, élve a jelen perczeinek, örömeinek, nem gon­dolva arra, hogy a jövőnek fájdalmai is vannak! — És el­jött a válás nehéz érája is. Barna Elek kedvencz fája alatt ült egy kis padon. Alkonyodott. A kastélyból messze kihallatszott a zongora hang­ja, egy-egy accord fájdalmasan zendült végig a fák közt, olyan könnyet facsaró hangok, melynek hallattára összeszorul a kebel, a szívet elfojtja valami, az ember egy ismeretlen fájdalmat érez, melynek okát nem tudja adni; előjön a múlt, a jelen minden keserűsége, minden bánata, előtűnik az élet sötét oldalaival, küzdelmeivel, nyomorúságával, el fog bennünket az életmegvetés, vágyó­dás egy szebb világba, hol a remény nem marad puszta remény, a hol a küzdelemnek jutalma van, a szerelemnek csak édessége, s az életnek örök gyönyörei A nevelő lelkén átvonult mindez egy pár pilla­nat alatt. A dal elhangzott. Emma sebesen haladt végig a széles utakon, arcra égett, s a szívverése még gyorsabb menésre ösztönözte.­­ — Tudta, hogy ő ott lesz, ott várja őt. — És ez az Megyei hivatalos közlemény. BSH555555S5555AB5BS555Sa5S5S55SÄ55ä55SS5—5Ä—E55S* Beregmegye főispánjától. 2. szám. 1. i. 1883. Felhívás­ Beregmegye közigazgatási bizottságának külöm­­ben a folyó hó 11-én tartandott rendes havi ülését, fon­tos okokból az 1876. évi VI. t­­ez. 18. §-a alapján elha­lasztom és egyszersmind az e havi ülés határidejéül a folyó hó 18-ik napjának d. e. 9 óráját tűzöm ki, a mikorra a közigazgatási bizottság tisztelt tagjait megjelenésre ezennel felkérem. Kelt Beregszász, 1882. január 2-án. A k. i. bizott­ság elnöke B. Perényi Zsigmond, főispán. A megyei közéletből. A megyei közélet terén egy idő óta lábra kapni készülő irányzat ellen lehetetlen tiltako­zóig föl nem szólalni, mivel ha ezen irányzat erősbödni talál, megyei közéletünknek egy oly káros elfajulása és kinövésévé válhat, hogy az a közügyek iránti érdekeltséget nem csak hogy teljesen kiöli, hanem ezen felül lehetetlen lesz a köztörvényhatóság eddigi erkölcsi színvonalát s a közgyűlések méltóságát is föntartani. Nem szólunk itt arról a sajnálatos tényről, melynek fenforgása oly roppant kártékonyan hat egész megyei közéletünkre, t. i. hogy megyei közéletünk teréről, a zöld asztal mellől az a közügyek iránt érdeklődő és senkitől sem függő elem teljesen hiányzik, hanem arról akarunk röviden beszélni, amit megyei közéletünk terén csak most a legújabb időben kezdtünk tapasz­talni. Vannak ugyanis oly közigazgatási útra tartozó ügyek,­­ a­hol egyik, vagy másik bizott­sági tag arnak üzleti érdekéről, vagy más szó­val zsebéről van szó s ezen üzleti érdekekek megmentése és sikerre juttatása a köztörvény­hatósági jóváhagyástól függ, a­hová ez ügyek részint a törvény rendelkezése, részint apellátás folytán kerülnek. Már a községi képviselő testületeknél, hol ez ügyeket első fokúlag tárgyalják, megkezdődik a nagy hajsza. Gondosan feljáratnak az érde­keltek és ügynökeik által a képviselőtestületnek minden kapac­itálható tagjai és az aljas kortes­kedés minden eszköze kimeríttetik, hogy a zseb és üzleti érdek diadalra jusson. Ezerszer sajnos és szomorú, hogy a legközelebbi múltban az egyes képviseleti közgyűlések előtt sikerült az illetőknek ilyen üzleti ügyeket, a világos tör­vények ellenére sikerre juttatni. Világosan akarunk beszélni és nyíltan ki­mondjuk, hogy az ösmeretes faeladási és kaszár­nya építési s más ehez hasonló ügyekre czélo­­zunk, melyek bőven és eléggé ösmeretesek a megyei közönség előtt s melyek annak idején a hazai sajtókban is szellőztetve voltak. Ezen ügyek aztán a drága, de kedvező képviselőtestületi határozatok kapcsában, részint fellebbezések, részint a törvény rendelkezései folytán a megyei közgyűlés elé kerülnek s a közgyűlés jóváhagyásától függ aztán azoknak érvényben maradása és jogerőre emelkedése. Ekkor kezdődik aztán a második hajsza, t. i. a megyei bizottsági tagoknak egyénenkénti meg­ostromlás­a. Azon bizottsági tagokra, a kik az illető érdekelttel üzleti összeköttetésben van­nak, üzleti szempontból gyakoroltatik a pressio s kiadatik nekik a parancs a közgyűléseni meg­jelenés és szavazásra; a megyei tisztviselőkre azon pressiót gyakorolják, hogy ha kedvezőt­lenül mernek fölszólalni, vagy szavazni, a leg­közelebbi tisztújításnál megbuktatják, mert hisz az érdekelt bizottsági tag és vállalkozó úr ha­talmas ember, 30 bis, 40 vokssal rendelkezik. A jó barátok és hitsorsosok hangadó tagjai gondosan felkéretnek, hogy szólaljanak fel a kérdéses ügy mellett; a nem hangadók pedig támogassák azt szavazataikkal, s a közgyűlésen okvetlenül megjelenjenek, így csinálódik aztán a részrehajlatlan köz­vélemény ! Mikor aztán a megyei közgyűlés napja eljön, akkor már az ügy el van döntve, csupán csak szavazni kell. Már a közgyűlés arczulatja MT Lapunk mai számához egy féliv melléklet van pontolva.

Next