Bereg, 1883. (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-07 / 1. szám
1. szám. Beregszász, 1883. január 7. Hová az előfizetési és Hetési díjak s reclamátiók intézdek: Nagy Lajos és Sallayula ^ könyvnyomdájaBEREG. j|j Előfizetési dijak 1 Egész évre .... (?) Félévre ..... X Negyed évre . . . X Bereg- és Ugocsa megyei p ^ 1|i tanítóknak s községeknegész Ifi ^ évre, előre beküldve 2 fig kr.] TÁRSADALMI ÉS MLGYEI ÉRDLKŰ HETILAP, XIX-ik évfolyam. Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részllete közlemények küldek: Beregszász, Namény-ut 453. Kiadóhivatal BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. [fi Hivatalos hirdetési díjak: ® $] nyugta bélyeggel s igazolólappal [fi m egyszeri közlésért: [|] r4t 100 szóig . . 1 frt 40 kr. $] ^ 200 szóig . . 2 frt 40 kr. j|j ||j Magánhirdetések'. ® § 50 szóig . . — frt 80 kr. ‚?›· 100 szóig . . 1 frt 30 kr. ›g·200 szóig . . 2 frt 30 kr. ^ Hirdetések s a nyilttérbe $ © szánt közlemények készpénz sd [|! fizetés mellett fogadtatnak el © $ .........— ...... ® -------o--MEGJELENIK MIIDEM V48ÁRNAP REGGEL. Nyilttér sora 20 kr. itli^i Egyes szám 10 kr. ifi ELŐFIZETSZ FELHÍVÁS „BEREG“ 1883-ik évi kilnczedik évfolyamára. —Or&^O^O»-Nyolcz éve már, róta lapunk a közönség igaz igényeinek szolgálatában. E nyolcz év alatt meggyőződhetett olvasóközönségek a felöl, hogy mindenkor s minden tekintetben elfogtság nélkül s pártatlanul igyekeztünk hazánk és különen megyénk s városunk érdekeit előmozdítani s rendetlenül, az egyenes útról soha el nem tántorodva éltükeresztül a kezdetleges évek nehéz küzdelmeit. E kétségbevonhtatlan tényre egyszerűen hivatkozva hívjuk fel olvasóikat előfizetésre egyetlen megyei lapunknak, a ,,Ber©gvnek kilenczedik évfolyamára. Programmunk r égi marad; lapunk dolgozó társai szintén a régiek lesznek uj erőkkel szaporodva. Hangzatos frázisknak, nagy szavú ígéreteknek nem vagyunk barátai; csak anyit mondunk tehát, hogy mindent, mit a közügy érékében hasznosnak s jónak látunk, igyekszünk megtenni s pártolni; a rosszat és helytelent pedig kímélet nélkül idézni fogjuk. Ajánljuk lapunkt a nagyérdemű közönség becses pártfogásába az új év alkalmával. Előfizetések pstautalványnyal legczélszerűbben eszközölhetők. Eőfizetési díj: Egy évre ............................. . 4 frt. Félévre ......................... . 2 frt. Negyedévre ......................... . 1 frt. Néptanítók sereg- és ugocsamegyei községeknek egy évre előre bekültve 2 frt 50 kr. Gyűjtőknek minden 6 előfizető bánynyal szolgálunk Beregszász, 1812. deczember 31. A „BEREG” szerkesztősége és kiadóhivatala után tisztelettel- ALI. Beköszöntött a komor őszi idő. — Minden pusztult, minden hervadott. — A Ladányi park fái is hullatták leveleiket. — Minden el volt fedve, a széles sétautak, a lugasok, a kastély előtti nagy tér, minden, a lehullt sárga levelek alatt. Szomorú takarót ad a természetnek az ősz, megható e lassú haldoklási A Ladányi kastélyban igen szomorú nyár volt, s az ősz méginkább. A gyásznak, siralomnak vége-hossza nem volt. — Az öreg Ladányi Gedeon kevély szivére nagy csapásokat mért egy felsőbb hatalom, mely előtt az ő daczos fejének is meg kellett hajolni. — A családi sírbolt a park szomorú füzet alatt, a nyáron két új lakót kapott. — Szelíd, jó lelkű neje és deli fia, a család büszkesége, kerestek nyugalmat egy szebb hazában. Az öreget, fia ravatala előtt ütötte meg a szél! Szegény ember! Mennyi reményt zárt magába e sírbolt!.. Elég is volt azután neki ennyi csapás, tehetetlen rosgatag alak lett! Miért is minden múlandó e világon? Fiatal, alig tizenhét éves leányán kívül nem maradt senkije. — A nemrég még vigyzatos Ladányi kastélyban a bánat ütött állandó tanyát. — Emma nevelőjén kivel senkivel nem érintkezett, anyja halála óta nem hagyta el a kastélyt. — A ház régi jó barátai, a víg czimborák is elkerülték a vén Ladányit; fájt nekik rá dózot arra a keserű arczra, melyre a sors nagyon is látható vonásokkal jegyezte fel csapásait. Egy nagy zsölyeszékben ült egész nap, folytonosan mereven maga elé bámulva. — Vén komornyikja őgyelgett mindig körülte, lesve kívánságait. Hej, nagyon csöndes ember lett a gőgös Ladányi Gedeonból ; meglátszott egész valóján, hogy bizony jobb volna már neki is a szomorú füzek alatt, lezárva a nehéz igát, pihenni a többiekkel, csendben, békén! Emmára megint szomorú napok jöttek. — Úgyis oly elhagyatott volt, most meg már nevelője is búcsúzni készült. Külföldre akart menni tanulmányai bevégzése végett Jövője kívánta. — Fel akarta magát küzdeni, hogy elérje azt a még most elérhetetlen csillagot, mely derült fényt vetett bús napjaira, s a sugarak oly vigasztalók . A hosszas együttlét, a kölcsönös rokonszenv, ledöntő a rang, az előítéletek korlátait, a szerelem összefűzte őket, nem képezhettek kivételt a szív örök törvényei alól. Őszintén, a lélek, a szív első hevével szerették egymást, élve a jelen perczeinek, örömeinek, nem gondolva arra, hogy a jövőnek fájdalmai is vannak! — És eljött a válás nehéz érája is. Barna Elek kedvencz fája alatt ült egy kis padon. Alkonyodott. A kastélyból messze kihallatszott a zongora hangja, egy-egy accord fájdalmasan zendült végig a fák közt, olyan könnyet facsaró hangok, melynek hallattára összeszorul a kebel, a szívet elfojtja valami, az ember egy ismeretlen fájdalmat érez, melynek okát nem tudja adni; előjön a múlt, a jelen minden keserűsége, minden bánata, előtűnik az élet sötét oldalaival, küzdelmeivel, nyomorúságával, el fog bennünket az életmegvetés, vágyódás egy szebb világba, hol a remény nem marad puszta remény, a hol a küzdelemnek jutalma van, a szerelemnek csak édessége, s az életnek örök gyönyörei A nevelő lelkén átvonult mindez egy pár pillanat alatt. A dal elhangzott. Emma sebesen haladt végig a széles utakon, arcra égett, s a szívverése még gyorsabb menésre ösztönözte. — Tudta, hogy ő ott lesz, ott várja őt. — És ez az Megyei hivatalos közlemény. BSH555555S5555AB5BS555Sa5S5S55SÄ55ä55SS5—5Ä—E55S* Beregmegye főispánjától. 2. szám. 1. i. 1883. Felhívás Beregmegye közigazgatási bizottságának külömben a folyó hó 11-én tartandott rendes havi ülését, fontos okokból az 1876. évi VI. tez. 18. §-a alapján elhalasztom és egyszersmind az e havi ülés határidejéül a folyó hó 18-ik napjának d. e. 9 óráját tűzöm ki, a mikorra a közigazgatási bizottság tisztelt tagjait megjelenésre ezennel felkérem. Kelt Beregszász, 1882. január 2-án. A k. i. bizottság elnöke B. Perényi Zsigmond, főispán. A megyei közéletből. A megyei közélet terén egy idő óta lábra kapni készülő irányzat ellen lehetetlen tiltakozóig föl nem szólalni, mivel ha ezen irányzat erősbödni talál, megyei közéletünknek egy oly káros elfajulása és kinövésévé válhat, hogy az a közügyek iránti érdekeltséget nem csak hogy teljesen kiöli, hanem ezen felül lehetetlen lesz a köztörvényhatóság eddigi erkölcsi színvonalát s a közgyűlések méltóságát is föntartani. Nem szólunk itt arról a sajnálatos tényről, melynek fenforgása oly roppant kártékonyan hat egész megyei közéletünkre, t. i. hogy megyei közéletünk teréről, a zöld asztal mellől az a közügyek iránt érdeklődő és senkitől sem függő elem teljesen hiányzik, hanem arról akarunk röviden beszélni, amit megyei közéletünk terén csak most a legújabb időben kezdtünk tapasztalni. Vannak ugyanis oly közigazgatási útra tartozó ügyek, ahol egyik, vagy másik bizottsági tag arnak üzleti érdekéről, vagy más szóval zsebéről van szó s ezen üzleti érdekekek megmentése és sikerre juttatása a köztörvényhatósági jóváhagyástól függ, ahová ez ügyek részint a törvény rendelkezése, részint apellátás folytán kerülnek. Már a községi képviselő testületeknél, hol ez ügyeket első fokúlag tárgyalják, megkezdődik a nagy hajsza. Gondosan feljáratnak az érdekeltek és ügynökeik által a képviselőtestületnek minden kapacitálható tagjai és az aljas korteskedés minden eszköze kimeríttetik, hogy a zseb és üzleti érdek diadalra jusson. Ezerszer sajnos és szomorú, hogy a legközelebbi múltban az egyes képviseleti közgyűlések előtt sikerült az illetőknek ilyen üzleti ügyeket, a világos törvények ellenére sikerre juttatni. Világosan akarunk beszélni és nyíltan kimondjuk, hogy az ösmeretes faeladási és kaszárnya építési s más ehez hasonló ügyekre czélozunk, melyek bőven és eléggé ösmeretesek a megyei közönség előtt s melyek annak idején a hazai sajtókban is szellőztetve voltak. Ezen ügyek aztán a drága, de kedvező képviselőtestületi határozatok kapcsában, részint fellebbezések, részint a törvény rendelkezései folytán a megyei közgyűlés elé kerülnek s a közgyűlés jóváhagyásától függ aztán azoknak érvényben maradása és jogerőre emelkedése. Ekkor kezdődik aztán a második hajsza, t. i. a megyei bizottsági tagoknak egyénenkénti megostromlása. Azon bizottsági tagokra, a kik az illető érdekelttel üzleti összeköttetésben vannak, üzleti szempontból gyakoroltatik a pressio s kiadatik nekik a parancs a közgyűléseni megjelenés és szavazásra; a megyei tisztviselőkre azon pressiót gyakorolják, hogy ha kedvezőtlenül mernek fölszólalni, vagy szavazni, a legközelebbi tisztújításnál megbuktatják, mert hisz az érdekelt bizottsági tag és vállalkozó úr hatalmas ember, 30 bis, 40 vokssal rendelkezik. A jó barátok és hitsorsosok hangadó tagjai gondosan felkéretnek, hogy szólaljanak fel a kérdéses ügy mellett; a nem hangadók pedig támogassák azt szavazataikkal, s a közgyűlésen okvetlenül megjelenjenek, így csinálódik aztán a részrehajlatlan közvélemény ! Mikor aztán a megyei közgyűlés napja eljön, akkor már az ügy el van döntve, csupán csak szavazni kell. Már a közgyűlés arczulatja MT Lapunk mai számához egy féliv melléklet van pontolva.