Bereg, 1901. (28. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-01 / 1. szám

1. szám. — XXVII. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1901. január 1. BE BEREGVÁRMEGYE, A BEREGVÁRMEGYEI MAGYAR KÖZMŰVELŐDÉSI­ ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKŰ HETI LAP SZERKESZTŐSÉG: Beregszászban Bajza-utcza 5. sz. KIADÓHIVATAL: Beregszász, Árpád-utcza 14. szám, hol az előfizetés, hirdetés és nyílttéri díjak fizetendők. Hirdetések és nyílttéri közlemények előre fizetés mellett közöltétnek. Felelős szerkesztő : JANKA SÁNDOR. Főmunkatárs: KOSÁRI ISTVÁN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor, félévre 4 kor, negyedévre 2 kor. Tanítóknak és községeknek egész évre 5 kor. — Egyes szám 20 fillér. HIRDETÉSI DIJAK: 60 szóig 2 kor, 100 szóig 3 kor, 200 szóig 5 korona. Nyilttér petit sora 4 piillér. JANKA SÁNDOR:" A vidéki hírlapirodalomnak alig van az országban kitartóbb és lelkesebb művelője, mint Janka Sándor, ki az ország észak­keleti részében, a történeti érdekességekben bővelkedő Bereg­­vármegyében már huszonnyolczadik éve hintegeti a műveltség áldásos magvait. A hetvenes évek elején Beregvármegyének még nem volt hírlapja, bár a mértékadó körök egyre hangoztatták egy lap szükségességét. Ezen óhaj megvalósítására erős lökést adott egy országos intézkedés: a vármegyék területének új beosztása. E szerint Beregvármegyét Ung vármegyébe akarták beleolvasz­tani. Nagy felháborodást keltett ez a terv Beregvármegye közön­ségében, mely most már minden áron lap után vágyott, hogy az méltó tolmácsolója legyen a vármegyei közönség közhan­gulatának. Így született a „Bereg“ czimű heti­lap, melyet Janka Sándor a saját rizikójára indított meg 1874. január 1-én. Most egy éve ülte a lap fennállásának 25 éves jubileumát s a folyó évben már a XXVII. évfolyamot jelzi homlokán. E huszonhét évfolyam legnagyobb része, majdnem huszonöt, és pedig a legküzdelme­sebb évek, Janka Sándor szerkesztésébe esik, a­ki, tehát megérdemli, hogy negyedszáza­dos szerkesztői működésének méltánylása al­kalmából neki, mint a vidéki hírlapirodalom egyik fáradhatatlan és buzgó művelőjének, teljes elismeréssel adózzunk. Janka Sándor, 1847 ik évi márczius 16-án született Somban, Bereg vármegyében. A középiskolát Sárospatakon végezte, a­hol 1864-től 1867-ig hittudományt is tanult. A theologiai kurzus bevégzése után segédtanár­­nak ment a sárospataki ev. ref. főgymnasiumhoz. 1871-ben Debreczenben letette az ev. ref. rendes lelkészi vizsgálatot. Mind­azonáltal a körülmények őt állandóan a tanári pályán való mara­dásra bírták. Még lelkészi vizsgálatai előtt 1869-ben a beregszászi ev. ref. algymnasiumhoz került tanárnak, mely az utóbbi évek­ben állami főgymnasiummá alakult s a melynek Janka Sándor ma is egyik buzgó tanára. Tanári teendői mellett állandó művelője maradt az iroda­lomnak. Két könyve került ki a sajtó alól. Az egyik „Vértanú Beregszász, 1901. január 5. és szent“ cz. 4 felvonásos, jambusokban irt színmű; a másik­ban elbeszélések leírások és költemények foglaltatnak. Szerkesz­tői minőségében a „Bereg“-et oly magas színvonalra emelte, hogy az ma lépést tart a vidék legtekintélyesebb lapjaival. Tárczai közé ügyesen tudja megválogatni az olyan műveket, melyek valami­ szépet, vagy józan erkölcsi motívumokat tartal­maznak. Szelíd, békeszerető hajlamával temérdek kényes sze­mélyi ügyet elsimított, melyek kellő tapintat nélkül kiélesedtek volna. A műveltségnek, az erkölcsiségnek terjesztése: ez ké­pezte mindig az ő egyedüli ideális czélját. Ha valamely czik­­kelyt más lap a forrás megnevezése nélkül átvett az ő lapjából, azon egy cseppet sem bosszankodott; „nem baj az, — szokta volt mondani, — hadd terjedjen a műveltség!“ És mindezek hegyébe van még Janka Sándornak egy elévülhetetlen érdeme : a milleniumi ünnepség megindítása. A 80-as években, sőt már előbb is emelkedtek ugyan egyes hangok, hogy a nemzet a honfoglalásnak ezredik évét vala­mely nagyobb szabású ünnepséggel ülte meg a nélkül azonban, hogy valaki a cselekvés terére lépett volna. A milleniumi mozgalmakat Janka Sán­dor indította meg ténylegesen. 1889. már­­czius havában Beregvármegye tavaszi köz­gyűléséhez, mint akkori megyei bizottsági egy általa szerkesztett írásbeli indítványt nyújtott be, melyben ajánlotta, hogy Bereg­vármegye átiratot intézzen az ország összes törvényhatóságaihoz a végből, hogy Magyar­­ország összes lakói a honfoglalás ezredéves évfordulóját méltóképpen ünnepeljék meg. Az indítványt lelkesedéssel fogadták. Így indult, ki Beregvár­megyéből a honfoglalás ezer év előtt s annak meg­ünneplése ezer év után. Méltó viszhangja volt ez az indítvány annak a kürtszónak, mely a magyarok bejövetelekor a Kár­pátok erdeiben először felhangzott. S mindezen és egyéb társadalmi érdemei mellett Janka Sándor a szerénység mintája. De mások érdemeit szívesen hangoztatja, mint általában az újságírók tenni szokták, hason­­óan a reflektorvetítőhöz, ki másokat fénybe vet, magát pedig nem láttatja. K. N. JANKA­ SÁNDOR

Next