Görög katholikus szemle, 1903. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

Ungvár, 1903. julius hó 5. 27. szám. Negyedik évfolyam. Xa BIX tjor^"............ ""*13 ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre .... 8 kor. Fél évre................4 kor. Negyedévre .... 2 kor. Kántor-tanítóknak egész évre ... 4 kor. Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetmények s az előfizetési díjak a kiadóhivatal címére küldendők. [Fijl_-------- E) XiH EOX ^ EO-THai-ZI, ÉS T _A. IK S ID IL, 2o£ I HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. X|dl BIX SV ia SZERKESZTŐSÉGI IRODA: Ungvár, Káptalan­ utca 8. sz. KIADÓHIVATAL: Az „Unió Részvénytársaság" könyvnyomdája Ungvárt, (a várban.) a| —- ....—bi­x és ehk GÖRÖG KATHOLIKUS Hegyvidéki akció. Igen sok szó esett már arról, hogyan le­hetne ezt a felvidéki népet abból a nyomorból, a­melyben életét tengeti, kiemelni. Azt mindenki belátja, hogy ennek a népnek iskola kell, mely szétoszlatja tudatlanságát, mely önérzetes törekvést önt bele, a törekvést, prak­tikus törekvést egy jobb lét után, mely fölül­emelkedik a napért való küzdelmen, mely rend­szeres gazdálkodást, józan napi munkabeosztást követel meg tőle. De azt is be kell látnia mindenkinek, hogy hiába­való minden igyekezet arra, hogy ezt a népet szellemileg fölemeljük, mindaddig, míg anyagilag jobb viszonyok közé nem tereljük. E nép közt földéhség uralkodik. Ennek a népnek nincs szántóföldje, nincs rétje, nincs legelője. Vannak községek, hol olyan kicsi birtokon, mely egy családnak is alig adhat megélhetést, 4—5 család élősködik. Vannak családok, melyeknek minden ke­nyeret adó földje egy pár lépésnyi irtás. Természetes, hogy ily községekben mezei napszám-munkáról sem lehet beszélni, pedig ez a nép egyrészt éhségszülte gyengeségénél fogva irtózik minden más munkától, másrészt oda van kötve kis földecskéjével falujához s az aratást kivéve távolabb vidéken nem keres mezei nap­szám-munkát. Tehát ha ezen a népen segíteni akarunk, legelső sorban földet adjunk neki. Szántóföldet, rétet, legelőt. És akkor adtunk neki iskolát is, mert ez a nép akar emelkedni, akar tanulni, akar a tr­in­­dennapiságon fölülemelkedő jobb létet teremteni magának, akar áldozni önmagáért. Múlt számunkban alkalmunk volt megemlé­kezni a klenovai birtokvételről, most a hegyvi­déki kirendeltség ily irányú nemes akciójáról em­lékezhetünk meg. Múlt hó 28-án ugyanis Kis-Almáson felette fontos közgazdasági értekezletet tartott a Hát­vidék, mely értekezleten Kisfalud, Medence, Szo­­batin, Tőkés, Deskófalva, Oláh-Csertész, Fekete- Patak, Hátmeg, Kelemenfalva, Ardánháza, Drága­­bártfalva, Nyiresfalva, Dávidfalva, Maszárfalva, Nagy- és Kis-Almás, Makaria, Pisztraháza, Sztán­­falva, Bábakút, Papfalva, Kerepec, Berezinka, Leányfalva és Bogaras lelkészei, körjegyzői, a népből mintegy 2000-en, Barta Ödön országgyű­lési képviselő s a kirendeltség részéről Takács mint fogalmazó, Szilassy és Fischer gazd. inté­zők a Hátvidéken elterülő Gr. Schönborn-féle urad. birtok és mintegy 5000 hold területű Hát­hegység megvétele felett értekeztek. A községek a megvételt elhatározták és fel­kérték a kirendeltséget, hogy az uradalomnál, ki Buttyán Gyula meghatalmazott által képvisel­tette magát és hajlandónak nyilatkozott ezen bir­tok eladására, a vételt bonyolítsa le. Úgy a kirendeltség, mint az orszá­ggűl, kép­viselő belátva azt, hogy ezen ingatlanokra az illető községeknek föltétlen szüksége van, a községek kérelmét magukévá tették. A­midőn a kirendeltség és Barta Ödön képviselő többször tapasztalt és most ezen nagy­­fontosságú lépésnél újból megnyilatkozott, oda­adó törekvését népünk jólétének emelésére igaz hálával fogadjuk, meg kell emlékeznünk még azon akciójukról is, melyet a bereg megyei Hegy­vidéken rendkívül bőven megtermett szilva érté­kesítése ügyében magukra vállaltak. A kisalmási értekezletet megelőzőleg d. e. Dávidfalván a gyümölcsértékesítő szövetkezet ki­küldött bizottsága —­ Ferencsik Miklós, Kessey Elek esperesek és Fischer Ödön gazd. intéző­t tartott értekezletet Barta Ödön orsz. gyűl. kép­viselővel és a vidék szesztermelőivel. A kirendeltség a legnagyobb ügybuzgalom­mal igyekszik a jelenlegi nagy szeszadó által ve­szélyeztetett szilvatermés árcsökkenését megaka­dályozni. Ezen célját az által akarja elérni, hogy a pénzügyminisztériumnál azon esetben, ha a szesz­­termelők magasabb árakat fizetnek a szilváért, adókedvezményt akar részükre kieszközölni, a­mi természetesen népünk szilvatermésének előnyös értékesítését mozdítaná elő. Barta Ödön is magáévá tette ezen köz­érdekű ügyet és ígéretet tett, hogy hatásköré­ben az adó­kedvezmény iránt nemcsak mindent megtesz, de küldöttséget is óhajt vezetni a mi­nisztériumhoz. A Felvidéken a szilva értéke a jelenlegi körülmények között hektoliterenként 80 fillér s ebből látható, mily nagy fontossága van a ki­­rendeltség működésének, mert ha a pénzügymi­nisztérium a szesztermelőknek kedvezményt ad, egy hektoliter szilva 3 kor. 40 fillér értéket ér­het el. Ott, a­hol a nép javával nincs kinek törőd­nie, hol senki sem igyekszik ott adni hasznot a népnek, a­hol lehet, mint pl. II.-Rákóc vidékén, a szesztermeléshez kiválóan alkalmas veres szilva­­fákat a nép már kivágta, hogy rossz nézni, meny­nyire tanúskodnak arról a kopár dombok és víz­mosások, hogy mily óriási pusztítást okozott a nagy szeszadó. De a közelmúlt napoknak Beregm­egyében még egy eseménye van, melyet ismét csak a ki­­rendeltség, a lelkészi és tanítói kar, az állami és megyei tisztviselők együttes, odaadó munkáiko- A GÖRÖG KATH. SZEMLE TÁRCÁJA. a ♦ t : ♦ ♦ t : ♦ ‚ i ♦ ‚- t- -y+ i ♦›ο*:? .♦ : Az egészség. Több nevezetes szakmunka fölhasználásával irta és az ungvári katholikus kör egyik téli fölolvasó estéjén fölolvasta : Roskovics Emmánuel kir. kat.k­. főgymnasiumi hittanár. (Vége.) A test edzését jó a gyermekkorban kezdeni el és pedig különösen a fiúgyermekét, mert az élet terhesebb, nehezebb része az ő vállaira fog nehezedni. Tegyük ké­pessé, hogy minden rossz következmény nélkül tudja elviselni a hideget, meleget, havat, esőt, éhséget, szomjú­ságot, gyalogolást s az élet kisebb-nagyobb nehézségeit anélkül, hogy e miatt búza hajtaná fejét. Az így nevelt gyermek férfi korában nyugodtan száll síkra, ha a haza sz. földét veszély fenyegeti; képes megoltalmazni be­csületét, házi tűzhelyét. Nem rabja sem magának, sem másoknak; sokat nem kiván, mert kevéssel megelég­szik; betegség nem egykönnyen fog ki rajta; a halállal kész megalkudni, ha üt az óra, mert tudja, hogy e föl­dön örökké nem maradhat.­­ Erejének öntudatában az edzett ember nyugodt, bátor­ indulatok, szenvedélyek nem háborgatják. A­mitől a kéjenc ijedve riad vissza, azt ő föl sem veszi Földi élete hosszúra nyúlik, mert sokáig tart, míg az idő vasfoga acélizmait megpuhítja. Előkelő, gazdag patiens kopogtatott be egy jeles német orvoshoz : — Uram ! — nyűge a szerencsétlen — nem bírom tovább! Meguntam az életet, mert terhe el­viselhetetlen. Van-e számomra orvosság a gyógyszer­­tárban ? — Ott ugyan nincs — felesé az orvos, ki betegét régtől ismerte, — de lehet másutt. Ön uram, nagyon, de nagyon beteg. Szerencséjére azonban az orvosság is kéznél van és egyedül öntől függ, hogy melyik percben vegye be és meggyógyuljon. — Kész vagyok mindenkor és mindenre , hisz van, a miből kitelik, válaszolt a beteg. — Erszényére nem igen lesz szükség, — mondá az orvos, —­ az áldozatot önnek kell meghoznia. Ön uram most elmegy haza, va­gyona kezelését hű kezekre bízza, maga pedig munkás­öltönyben a hegyek közé megy, beáll munkásnak egy kőfejtőhöz. Megosztja vele életét és napi munkáját; üres óráiban nem olvas egyebet, mint vagy a természet nagy könyvében lapozgat, vagy Kempis Tamás munkáját for­gatja. Legföljebb három év múlva ön oly egészséges lesz, mint a makk, arról fejemmel kezeskedem. — A beteg szó szerint megfogadta a bölcs tanácsot és hetven éves korában is áldva emlegette az orvost, mint jó­tevőjét. Áldott emlékű Kneipp páter is így szokta gyógyí­tani betegeit. Egy szemtanú beszélte nekem : Egy vézna előkelő hölgy állított be Wörishofenben Kneipphoz, el­­panaszolta, hogy gyomra rossz, utálattal van minden étel iránt, főfájás kínozza, álmatlanul tölti az éjeket, ne­héz légzése és fuldoklásai vannak, szóval kétségbe van esve, segítsen rajta, ha tud. Kneipp megnézte a beteget s azt mondta neki: »Lányom látom, hogy nagy beteg vagy — Kneipp patriarchális módon mindenkit tegezett, — de az orvosság nagyon könnyű, legelőször is leve­ted a fűzőt, aztán jársz mezítláb, majd a vizöntésekről gondoskodom«. A hölgy előbb vonakodott, hogy meg­hűli magát, de aztán mégis csak engedelmeskedett s né­hány heti ottlét után mint egészséges, piros pozsgás nő nagy hálálkodással vett búcsút a jó öregtől és bizonyára sok mással áldva emlegeti a jó páter emlékét. Íme e két példából is látjuk, hogy a legegyszerűbb eszközök a test edzésénél a legjobb eredményre vezet­nek. Kneipp a maga híres munkájában, »Vizkurám«, — melyet megvenni és komolyan tanulmányozni minden­kinek ajánlom, — különösen a következő edzőszereket ajánlja : 1. A mezítláb járást; 2. Mezítláb járást nedves fűben ; 3. » » nedves köveken ; 4. » » frissen esett hóban ; 5. » » hideg vízben; 6. A karok és lábak fürösztését hideg vízben ; 7. A térdöntést. Lássuk ezen edző módokat egyenként: 1. A legegyszerűbb és legtermészetesebb edzőszer a mezítláb járás. Ezt a különféle állás- és életkornak megfelelőleg sokfélekép gyakorolhatjuk. Az egészen kis gyermekeknek, kik még pólyában vannak, sohase adjunk lábtakarót. Vajha ezt minden anya, mint áthág­hatatlan törvényt megtartaná. Ha nagyobbacska lett, járni tud, ne kapjon azonnal harisnyát, cipőt, járjon előbb a szobában, aztán kint mezítláb. Hisz a gyerme­kek ezt ösztönszerüleg maguk is szívesen megteszik s ha szüleik nem látják, ledobják a cifra cipőket s vígan ugrálnak mezítláb a fűben. — A felnőttek szintén meg­tehetik azt, hogy naponkint legalább reggel és este V*—-Vz óráig mezítláb járjanak a szobában, folyosón, udvaron. Eleinte, hogy az elkényeztetett lábak na­gyon ne érezzék, tegyék e sétát harisnyában, később mezítláb és még később a szobában járkálás előtt lá­baikat egy percre hideg vízbe áztassák, aztán lassan ki­mehetnek a folyosóra és az udvarra. Ha az első kísér­letnél egy kis náthát kapnak, az ne riassza el őket a to­vábbi gyakorlattól. 2. A mezítláb való járásnak fölötte hathatós módja a nedves főben való járás. Mindegy, ha a fű harmat, eső vagy leöntés által van megnedvesítve. Ezen edzési mód fiatalok és öregeknek, egészségesek és betegeknek egyátalán ajánlható. Minél nedvesebb a fű, minél tovább lehet gyakorolni és minél többször ismételni, annál ki­­tűnőbb lesz az eredmény. A kezdetnél elegendő V*—Va

Next