Határszéli Ujság, 1912. július-december (5. évfolyam, 31-57. szám)
1912-07-01 / 31. szám
V. évfolyam. Ungvár, 1912. julius 1. 31. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR helyben házhoz szállítva, vidékre postán küldve: Egész évre.............. 8 K Negyedévre............ 2 K. Félévre .................... 4 K Egyes szám .... 10 f. Külföldi előfizetéseknél a postabér megtérítését kérjük Hirdetések díjszabás szerint. — Nyílttér soronkint 40 fillér A nyílttéri és hirdetési díjak előre fizetendők. POLITIKAI HETILAP MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN DÉLUTÁN 5 ÓRAKOR. FELELŐS SZERKESZTŐ : ZOMBORY DEZSŐ dr. FÖLDESI GYULA. TELEFON 37. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: TELEKY UTCA 2. SZ. telefon 37 LAPKIADÓTULAJDONOS: SZILÁNKOK. A HIPOKRITÁK. Az országnak mai súlyos helyzetében bátor emberekre volna szüksége, igazi hazafiakra, akik lelkük minden idealizmusát, hitük és meggyőződésük lángoló erejét vinnék bele a küzdelembe, mely egy letiport és megbecstelenített nemzet örök igazáért folyik. De az emberek gyávák és meghunyászkodók és még arra is képtelenek, hogy szint valljanak. Alázatosak, kislelkűek és férfiatlanok. A hallgatás mezébe burkolóznak és a komédiások álarcos szomorúságával csüggesztik le fejüket, hogy azt a látszatot keltsék, mintha a haza gondja és szerencsétlensége bántaná őket. Micsoda lelket izgató és vért felkorbácsoló kétszínűség ez! Óh, hipokrita kisvárosi nagyságok! Egy beteg közszellem korcs hajtásai. Íme tükröt tárunk elétek, ismerjétek meg az elvtelen alkalmazkodás, a silány opportunizmus szégyenét, mely a nemzet gyalázata. Anatol France, ez az emberi bölcsességben elmélyült francia elme, a nagy gondolkozó és lángeszű iró aláz meg titeket ravasz kis emberkék, tyúkeszü politikusok, mikor „A pingvinek szigete“ c. művében véres szatírával ostorozza nemzetének bűneit: „Ó, pingvinek, hagyjátok abba a testvérgyilkos harcot, ne szaggassátok anyátok keblét — kiáltanak föl a képmutatók, a megveretéstől félve. Mintha az emberek vitatkozás és veszekedés nélkül tudnának élni és mintha a polgári egyenetlenkedések nem a nemzeti élet és erkölcsök haladásának szükséges feltételei lennének, a gyáva hipokriták alkut ajánlottak fel az igazság és az igazságtalanság között, megsértvén így az igazságot jogaiban és az igazságtalanságot bátorságában!“ Mintha a magyar nemzet igazságában rejlő jogairól és az alkotmánytipró császári cselédek bátorságáról volna szó ! * EGY VENDÉGSZEREPLÉS KÖRÜL. Utóbbi napokban sok szó esett Márffy Károly úrnak és színtársulatának itteni vendégszereplése felől. Általában tájékozatlanságot tapasztaltunk a vendégszereplés tényének megítélésében, mely különösen abban nyilvánult meg, hogy egyesek messzemenő konzekvenciákat vontak le egy alapjában véve jelentéktelen ügyből. Voltak olyanok is, akik megállapították, hogy illegalitás Márffy dr. részéről, Krémer Sándort az ungvári—munkácsi szinikerület igazgatóját egy pár új darabbal megelőzni s akadtak néhányan, kik Márffyban, vendégszereplésével kapcsolatban, a jövő színigazgatóját látják. Mi, akik a dolgokat lényegükben ismerjük, felvilágosíthatunk mindenkit, hogy itt csak egy egyszerű művészi vállalkozásról van szó, melynek főleg anyagi oldala érinti a színigazgatót. Hogy erkölcsi eredményei is lehetnek Márffy háromnapi ittlétének, nincs kizárva, de minek célzatosságot keresni szándékaiban és utópisztikus dolgok fölött vitatkozni ? Az ungvári munkácsi szinikerület igazgatója , Krémer Sándor. Márffy Károly dr. is csak mint nyári állomásra pályázott annak idején Ungvárra és elállott a pályázattól, amint megtudta, hogy itt egy téli szinikerület sorsáról van szó. Vájjon vannak-e céljai a jövőre nézve, lehetséges, de csak hízelgő reánk nézve ha színigazgatók vetekednek a kerületért és nem sajnálnak ezért költséget és fáradtságot, hogy bemutathassák társulatukat. Ami a Krémer szempontját illeti, az ő érdekei sincsenek megsértve a 3 napi vendégszereplés által. Hol van még október? És két új darabnak egyszeri előadása anyagilag valóban meg nem károsíthatja őt. Hisz ha jók a darabok, szinte kerülhetnek azok többször is, telt házak mellett, az ősz folyamán, új erőkkel és új kiállítással. És utóvégre itt a közönség érdeke esik döntő súllyal a mérlegbe. A közönség pedig, amint a hangulatot ismerjük, szívesen látta az imént lefolyt három színvonalas előadást: szórakozott. S ha így ítéljük meg a kérdést, aminthogy helyesen csak így ítélhető meg, nincs oka panaszra senkinek. Kapuzárás után. A „Határszéli Újság“ számára írta: Gábor Mózes dr. Bezárultak már a képviselőház kapui. A munkapárt nem gyülekezik immár többé össze benne, hogy ezernyi ezer katonaság, csendőrség, rendőrség és detektívsereg szuronyainak és puskáinak fedezete alatt a törvények és alkotmány egyenes arculcsapásával „Törvényeket“ hozzon. Egyelőre vége azoknak a botrányos jeleneteknek, amelyeknek a parlamenti kötelességüket híven teljesíteni akaró ellenzéki képviselők szenvedő részesei voltak. A meleg nyári napokban, — úgy remélik a kormánypárti tájakon — elenyhül az ország felzúdulása, amely a munkapárt alkotmánysértéseit szerte ez országban mindenütt követte és mire ősszel újból összegyűlnek, minden vétkük meg lesz nekik bocsátva. Csakhogy ez egyetlen esetben csalódni fognak, mert az ország mai elkeseredése nem hasonlatos azokhoz a szalmalángszerű fellobbanásokhoz, amelyeket a hazai történelemből oly jól ismerünk. Ma már a nemzetet át, meg áthatotta az a tudat, hogy a mai parlamenti állapot tovább egy percre sem tartható fenn; hogy mai alkotmányunk nem egyéb az abszolutizmusnak többé-kevésbbé sikerült elpalástolásánál, hogy azon mielőbb okvetlenül változtatni kell, hacsak nem akarjuk magunkat az osztrák császári vagy talán inkább katonai hatalomnak teljesen kiszolgáltatni. Június 4-ike megmutatta, hogy a mai magyar parlamentben minden törvénytelenségre nemcsak egyes cinkosok és segítők, de sőt egész pártok kaphatók; megmutatta, hogy a magyar alkotmány legszentebb szabályainak felrúgására, sőt az erész alkotmánynak elkobzására nem kell a hatalomnak pusztán katonai erejére támaszkodnia, mert ha segítőtársat tud ő teremteni magának magában a parlamentben is. Jól tudjuk ugyan, hogy hogyan teremtődnek ezek a többségek. Nem hisszük, hogy volna egyetlen ember ez országban, aki elhinné, hogy ennek a pénzen vásárolt, pressióval és pálinkával a választóktól kierőszakolt mandátummal bíró többségnek a a nemzet valódi akaratához csak fikarcnyi köze volna. Ha pedig ez úgy van, amint eziránt kétség egyáltalán nem is lehet, akkor mekkora cinizmus és orcátlanság kell ahhoz, hogy ez a többég magát mindennen túltéve, ami a magyar alkotmányban eddig szent és sérthetetlen volt, a nemzet vállára oly hallatlan vér és adóterhet rójjon, amekkorát az talán egyáltalán el sem fog bírni. Ha csakugyan múlhatatlan szükség volna a haderőnek oly mérvű megerősítésére, mint ahogy azt a katonai körök reánk erőszakolni akarják, akkor is gazda nélkül csinálták a munkapárti urak a számadásukat, mert az utolsó szót ebben a kérdésben nem a munkapárt, de még csak nem is a képviselő vagy főrendiház fogja kimondani, hanem a nemzet Mert hiába hoz a munkapárt a képviselőházban egy oly értelmű határozatot, hogy ezentúl ennyi meg ennyi katonával fog többet szedetni, hiába fogadja azt az ugyan törvénytelenül létrejött határozatot a főrendiház országos határozatnak, hiába szentesíti azt a király és jelenti ki törvénynek, ha a nemzet nem akarja vagy egyáltalán nem képes annak az újonclétszámnak kiállítására. Itt van a hadsereg legnagyobb tévedése, mert a haderő erősségét csak a létszámban látja, holott a történelem számtalanszor, sőt a közelmúltban is az orosz-japán, vagy olasz-török háborúban is bebizonyította, hogy nem mindig a nagyobb számú hadsereg az erősebb. Márpedig, ha a hadsereg az eddigi létszámnál is, kénytelen volt a sorozásoknál igényeit a lehető legalacsonyabbra leszállítani, nem tudjuk elképzelni, hogy kinek fog imponálni a nagy magyarosztrák hadsereg, ha az eddigieknél még százszorta silányabb elemekből fog állani. Hiú erőlködés tehát a nemzet akarata ellenére ily nagy horderejű dolgokat elhatározni, mert annak keresztülvitelét nemcsak a nemzet fogja minden rendelkezésére álló erejével megakadályozni, de legfőképen maguk a tényleges viszonyok. Ez fogja ébren tartani a hosszú par- Lapunk mai szama 8 oldal.