Határszéli Ujság, 1928. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1928-07-01 / 27. szám

A RUSZINSZKÓI KER. SZOC. PÁRT HIVATALOS HETILAPJA eLŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐFIZETÉS KÜLFÖLDÖN: Egész évre .... 52 korona HORKY KÁRO­LY: Egész évre .... 78 korona Félévre..............26 korona SZERKESZTŐ: Félévre..............39 korona Negyedévre ... 13 korona SZÁNTHÓ LÁSZLÓ Negyedévre ... 20 korona — SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL TELEKY­ UTCA 7. SZÁM I Hirlapbélyeg használata engedélyezve a kassai postaigaz­­gatóság 5.706-III.—21 sz. rendeletével. Egyes szrím ára 1 korona. Ü­KIHORO»-UIÍ€ÍTÁB, 19.§ Julius 1«, vasárnap. Huszonegyedik évf., 27. sz. SZILÁNKOK 000 Guidlon Gyula dr. rozsnyói születésű, kassai ügyvéd, jelenleg szén­kereskedő, magyarnak született. Az apja a rozs­nyói „Háromrózsán“ volt korcsmáros. Jól ismer­tem. Derék, becsületes ember volt. Hát még a nagyapja. Az volt csak igazán becsületes. Kevés, nagyon kevés pénze volt, de igen sok becsülete. Becsületesen is halt meg, szépen, vízszintesen. Az unokája a cseh iparospárttal került be a vyborba. Okos sohasem volt s igy a cseh nyel­vet sem tudta megtanulni, bármily buzgalommal feküdt neki. De annyit mégis megtudott mon­dani magyarul, hogy ő csehül akarja letenni az esküt. Le is tette, így kívánja ezt a szénszállítás. De mit gondolhat odalenn a derék nagyapa? Azt-e, hogy így kívánja ezt a szénszállítás? Vagy azt, milyen kár, hogy nem okosabb az unoka: dr. Guidlon Gyula. Mankovics Gyulának, Beregszász legionista főjegyzőjének mankón jár az esze, ha a törvényt kell betartani. Sánta eszével sehogy sem találja meg a paragrafust, amely egy tisztességes választói névjegyzék összeállításához szükséges. Kifajta ez a Manko­vics? Ki apja? Ki fia? Hogy mer ez a szín­­magyar Beregszászban százakra­ és ezrekre menő embert kihagyni? Bizonyára nem a Mankovicso­­kat hagyja ki, akik megtagadták magukat, szí­vüket, lelküket, agyukat, amely mind kibicsaklott a rendes helyéről. Ilyenekre nincs is szükségünk. Ha ilyeneket hagyna ki, egy szót sem emelnénk, de a magyarság értékeit nem engedjük. Nepomuki szent János volt az egyetlen cseh a háború előtt Szloven­­szkón — mondotta Juriga Nándor néppárti kép­viselő a parlamentben. Ruszinszkóban is elmond­hatta ugyanezt, azzal a különbséggel, hogy itt az a Nepomuki volt az egyetlen cseh, aki az ungvári hídnál állt őrt — míg le nem döntötték —, hogy be ne jusson Ruszinszkóba a pokrokár szellem. Azóta rohamosan terjed. Már 10-ott száz cseh iskolája van s amig a magyar feleke­zeti iskolákban száznál több tanuló van, addig a cseh iskolákban 16. Azok kapnak tanítót, ha öten vannak s a magyarok százan sem De minek is akarnak tanulni a magyarok? Menjenek Ázsiába. Itt meg hadd viruljon tovább a de­mokrácia. Az a demokrácia, amely Nepomuki szent János szobrát ledöntötte, s ezzel szimbo­lizálja méltóképpen „demokratikus“ iskolapoli­tikáját. — Az országos keresztényszocialista párt alakuló gyűlése Nagyra­ község­­ben. A nagykaposi járástól a bodrogközi járás­hoz csatolt Nagyrát községben fényesen sikerült alakuló gyűlést tartott az országos keresztény­­szocialista párt. A zsúfolásig megtöltött fogyasz­tási szövetkezet nagytermében megjelent gazda­közönség előtt Dersinyák Gusztáv titkár ismer­tette az országos ker.-szoc. párt programmját, majd rámutatott arra, hogy a múltban milyen munkát végzett a magyarság és az őslakosság érdekében s rámutatott arra, miért kell a ma­gyarságnak és az őslakosságnak az országos keresztényszocialista párt zászlaja alá tömörülni. Az egybegyűlt gazdaközönség egyhangú nagy lelkesedéssel kimondotta az országos keresztény­szocialista párt nagyváti helyi csoportjának meg­alakulását. A tisztikar a következőképen lett meg­választva:­­ Elnök: Bujaló János, két alelnök: Varga Lajos, Sirák János. Pénztárnok: Juhász János. Titkár: Sütő Mihály, azonkívül 6 tagú választmány és két ellenőr. Görögtűz A kisantant, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia, külügyminiszterei minden esz­tendőben, hol az egyik, hol a másik ki­rendelt államban „konferenciákat“ rendez­nek. A konferencia nagyon komoly szó, igen alaposan, igen tárgyilagosan, igen okosan szoktak diskurálni a komoly kon­ferenciákon. A kisantant konferenciái azon­ban nem ebbe a kategóriába tartoznak. A kisantant-konferenciák mesterséges gö­­rögtüzeknél nem egyebek. A külügyminisz­ter urak képtelenek igazi örömtüzeket gyúj­tani, amelyeknek világánál prezentálni tud­nák az európai közvéleménynek népeik megelégedését, országaik demokratikus kor­mányzatának minden nemzetiséget egyfor­mán istápoló és felvirágoztató politikáját. Benes, Marinkovics és Titulescu urak ezt nem tudják megtenni, ehelyett görögtüzeket gyújtanak, hogy elvakítsák Európát, hogy Európa ne láthassa országaik politikájának igazi arculatát. Keservesen, kelletlenül össze­kovácsolt valami ez a kisantant, amelyet semmi egyéb nem tart össze, mint a féle­lem és a gyűlölet a kis Magyarországgal szemben. S a kisantant-konferenciák min­dig csak gáncskeresések, kardcsörgetések jegyében zajlanak le, a külügyminiszter urak hangos szólamokat puffogtatnak amel­lett az „egyetértés“ mellett, amelyik tulaj­donképen nincs is meg közöttük. A napokban lefolyt kisantant-konferen­­cia görögtüzes világába azután élesen, véresen robbant bele az igazság. Egyelőre csak Jugoszláviában gyűltak ki az igazság tüzei, ahol ártatlan emberek kiomló vére igazolta azt az óriási ellentétet, amely az egy ország határai közé szorított szerb és horvát nép között van. A bukaresti kon­ferencia kölnivizes levegőjét, azt a levegőt, amelyet elkábításul akartak ismét Európa hatalmasainak arcába fecskendezni, nagyon elrontotta a belgrádi szkupstinában eldör­dült revolverlövések lőporszaga, a horvát vezérek borzalmas halála. Tragikusan cá­folt rá arra a szólamra, amit a külügymi­niszter urak országaik békéjéről, népeik megelégedéséről századszor készültek el puffogtatni. És bármilyen szomorú is ez a cáfolat, ilyen és ehez hasonló cáfolatoknak kell jönni. Mert csak ezek a cáfolatok olthat­ják el a görögtüzet, csak ezek a tragikus események győzhetik meg már egyszer Európa közvéleményét arról, hogy a béke­­szerződések milyen lőporos, véres merény­letekben, incidensekben kirobbanó atmoszfé­rát teremtettek Keleteurópában. Bármennyire tragikusak családra, gyer­mekre, nemzetre ezek a véres dementik, a kisantant hatalmának mesterséges, hamis görögtüzeit el fogják oltani. És akkor nem lesz ami elvakítja Európa szemét... Mert az igazság örök tüzeit kell már egyszer felgyújtani. Minden országok és minden nemzetek boldogsága parancsolja. A minisztérium­ nem engedélyezi az ungvári magyar gimnáziumot Az egész ruszinszkói magyar közvélemény, de különösen az ungvári magyar társadalom jól ismeri minden fázisát annak a harcnak, amelyet a magyarság vezetői indítottak az ungvári ma­gyar gimnázium felállítása érdekében. Már évek óta dr. Kerekes István elnökünk az iskolaügyi miniszterhez beterjeszti kérelmét egy magán- magyar reálgimnázium, vagy a cseh­szlovák gimnáziumban létesítendő paralell ma­gyar osztályok felállítása iránt. A kultúrpoliti­kában is demokratikus prágai kormányzat min­den évben elutasítja ezt a kérelmet, gyönyörűen illusztrálva ezzel elnemzetlenítő, a magyarság kultúráját megfojtani akaró politikáját. Dr. Kerekes István ez évben is felterjesztette a magyar szülők százai nevében kérelmét, ez évben is elutasította azt az iskolaügyi minisz­térium. Hogy milyen indokolással? Az ugy­e nem fontos „demokratikus“ hazánkban. A mi­niszter úr hivatkozik 77433/26—11. számú ren­deletére, illetve határozatára, amelynek indokai — mint azt a közvélemény jól tudja — (kicsiny helyiségek stb.) tisztára nevetségesek. Ez évben sem tanulhatnak tehát gyermekeink anyanyelvükön, ez évben is megmarad ez a sérelmünk. Ugy­e ez az iskolapolitika milyen demokratikus! Próbáltunk volna cseh iskolát kérni, százat varrtak volna már a nyakunkba. Adóbehajtások, foglalások és végrehajtások a beregi falvakban Köztudomású tény az, hogy a magyar gazdá­nak az aratás előtti időben a hónap 30-ika van. Ilyenkor a falu népe semmiből sem tud pénzt csinálni. Régen, a rossz világban, megértéssel is voltak a pénzügyi hatóságok és nem háborgatták adóbehajtásokkal a népet, csak az őszi hóna­pokban. Nem úgy van ez azonban most, a demokra­tikus jó világban. Május, junius, julius hónapok azok, amikor a legtöbb attakot csinálják az adó­­végrehajtók s egyik árverést a másik után foga­natosítják. Hiába a sírás, hiába a hivatkozás az 1918. évi XI. t.-c. 104. §-ára, mely szerint ha anyagi romlásba kergeti a gazdát az árverés, fel kell azt függeszteni és el kell fogadni a rész­letfizetést, mégis árverelnek, foglalnak, szekíroz­­nak, húznak-nyúznak egész a hetedik bőrig. De az árverést is úgy csinálják, hogyha agrárpárti­ról van szó, akkor könnyebb a helyzet, akkor jól van, nem muszáj a végrehajtást foganatosítani és el lehet halasztani az árverést. (Ezt majd rö­vid időn belül okmányokkal igazoljuk. Szerk.) Ezekkel a gyakori árverésekkel kapcsolatban felhívjuk a gazdálkodással foglalkozó párttagjaink figyelmét, jelentsék be titkárságainknál mindazok­nak a nevét, akiknél a legutóbbi 2 hónapban árverést foganatosítottak s azokat is, akik kér­ték az árverés felfüggesztését vagy részletfizetés engedélyezését. Ezekre az adatokra azért van szükségünk, hogy kimutathassuk, milyen nagy szerepet játszik a kormánypártiság még az adófizetésnél is. Szeretnénk már egyszer bebizonyítani, hogy ebben a nagy „demokráciában" mennyire dühöng az egyenlőség és az egyforma elbánás. — Magyar gyermek magyar iskolába való! Magyar iskolában is meg lehet tanulni a hivatalhoz szükséges szlovák­ nyelvet, de az élet­hez szükséges általános tudást csak az anya­nyelvén szerezheti meg a gyermek!­­ FOTO SALON Halász Sándor fényképészeti mű­termei: UZHOROD, Fenczik­ tér 5. (Kovács Dezső mellett), MICHALOVCE, Fő-u 5. sz. — Fényképek a legszebb és legmodernebb kivitelben készülnek. — Fényképfelvételek esti vagy borús időben villany­fény mellett.

Next