Kárpáti Hiradó, 1926. augusztus (3. évfolyam, 88-100. szám)
1926-08-01 / 88. szám
A „Kárpáti Híradó" Podkarp. Rus elnyomott őslakosságának jogaiért küzdő, dmokratikus, függíüen polsikai, gazdasági és társad»lmi !»plája: Podkarp Rus gazdasági, kulturáls, politikai falemelése a népjogok, az igazságosság jegyében Megjelentk minden szerdán, pénteken és vasárnap. „El fogom felejteni, hogy valaha Ruszínszkóban voltam“ A várpttlánkai kivándorlók el vannak ragadtatva Oroszországtól. A várpalota,kis kivándorlók sorsára így látszik, egyelőre nincs kihatással az a súlyos válság, amelybe Oroszország a komratinista vezérek meghasonlása folytán jutott s amelyből, ha a Krefensk alapjuk van, könnyen polgárlábom lehet. Az egyik, Strauas nevű kivándorló ugyanis levelet írt ki évből, amelyben iradozva dicséri a zenével, felvonulástal ünnepélyessé tett fogadtatást és ebbek közt az írja, hogy „el fogom felejteni, hogy valaha Ruszínszkóban , voltam.“ | A levélnek, melyhez hasonló több is | jött, olyan nagy hatása van Palánkon, | hogy máris többen készülnek itthigni , a podk. rusi „pan. dicsőmet,* dacára , annak, hogy a kievi zenus fogadtatás:] még semmit sem bizonyít. Érdekes] egyébként, hogy két fiatalember úllevál nélkül szökött és érkezett meg Oszjzországba , a kivándorlók közt több , nagyon jómódú család is van. Négy farkaskutyával őrizteti házát négy szegény ruszin falu rettenetesen önkényeskedő jegyzője ! Rengeteg tőrvémyellene®ég és —hiábavaló feljelentések.! A „Kárpáti Hiradó“ nemrég foglalkozott tudósítónk jelentése alapján Rahola kusnicai jegyző viselt dogaival, aki ellen a panaszok özönét nyújtották be a felettes hatóságokhoz a domíniumához tartozó 4 községnek lakosai — eddig hatástalanul Egy lisicsevoi lakos most mutatóul beküldötte pár felháborító visszaélés leirását, amelyeknek egyike is elég lenne a jegyző úr elcsapásához és lecsúszásához, ha nem valami kegyencről volna szó. A panaszokat sürgős megvizsgálás és intézkedés céljából a következőkben ismertetjük. A jegyző úr 100—180 ok.-akárt készítget adásvételi szerződést oly felek részére, akiknek az eladási ár összege folytán közjegyzőileg kellene hitelesíteni az aláírásukat. A jegyző úr az össze- Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkács, Püspök u 4. Fiókszeresztőség: Munkás, Kőrösvég u. 33. — Telefonszám: 161. —Előfizetési ár: Egy hóra 10, negyedévre 30, félévre 60, egész évre 120 csszl. korona. Egyes szám ára 1 csszl.korona. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visza. MKSBW&8!«i i «HMtatiMMMnUBiaUBIIBraaaanailMHBItl IIL évfolyam, 88 szám« Fa««*««*, simon Menyhért úr Vasárnap, 1926« aug. 1. P8HKS^^a^?iaasc2a»'s'r rntin~iPnraMirniriwm »»* - — —_______________ -■ .... ---------------------- — El a béke akadályaival Yolosín szedni csak helyesírási kérdés van. Immár tizenharmadik esztendeje annak, hogy járjuk a Halál, a Gyász, a Kin, a Szomorúság, a Gond sötét Golgothájét. És a tizenharmadik évre elértük azt, hogy a háborús felelősségről vitatkozók és az uralkodó imperialista irányzatok új, még borzalmasabb háborúhoz sodorták közel a szenvedő európaiakat. Hiába próbálják egyesek jóakarattal áthidalni az ellentéteket, amikor mások elemivé dagasztják az elkeseredést és elviselhetetlenné teszik az életet! Európában az élen levő politikusok nem értik meg, hogy nagyvonalú, minden barbárt, sötét, elzárkózást jelentő intézményt meg kell szüntetni, ha élni akarunk! Az indus diákok a nacionalizmus méregfogának kihúzásában látják, Rabindranath Tagore aj béke és szeretet uralmában látja Európa újjászületésének garanciáját. Mi ezekhez a megállapításokhoz csak azt tehetjük hozzá, hogy itt mindenekelőtt a farizeizmus levetésére van szükség! Az áldemokraták ma veszedelmesebbek még a nyílt sovinisztáknál is, különösen itt Csehszlovákiában, ahol a békeszerződésben biztosított élet- jogokat sikerült hét éven át elrabolva tartani a kárpátaljai területtől. Béke, szeretet, őszinte demokrácia átformálhatja még talán békésen Európát a nyugodtan dolgozó testvérnépek hazájává, mert ha háború útján megy végbe a viszonyok megváltoztatása, újabb, elkerülhető rettenetességek szakadnak ránk. Egy nadrágra sem futja... Az egyik ungvári kormánynapilap — kötelességéhez híven — védelmébe vette a centralistákat azokkal a súlyos megállapításokkal szemben, amelyek a „Russkij Visztnikben“ és a „Kárpáti Híradó“ ban legutóbb megjelentek. (Érdekes, hogy Voronín feltűnést keltő cikkére s az ahoz fűzött refleksziókra egyáltalán nem válaszoltak!) A kormánylap szerint a centralista, elnyomó hatalom nem okolható a nép nyomorúságáért s azt állítja, hogy nemhogy az alsónadrágját nem vették el a népnek, hanem az orosz nép annyi adót sem fizetett, hogy azon egy nadrágot lehessen venni. A prágai politika hibáját és bűneit Fedk. Russzal szemben, —ezt ismételten hangsúlyozzuk — A „Svoboda“ legújabb száma ismét a legélesebben támadja a csehesitíst, a „rusziniata“ sremellistákat ér; a cseh sancistáfel, akiknek céja szednie „nem engedni meg kultúrafórázunkat, ural-kodni felettünk, elyemri hivatalainkat,a földünket és utolsó darab kenyerünket “ . A „Soboda" szerint a tanitó-kong-tremits demonstrative megtapsolta Valósin és követele a répi nyelvet. „A kiküldőn bizottságnak nem a nyelvi kérdést fell megoldania, csak a helyettirá* ti , mivel a femiósí g így emberként áll a népes, szövői a kisorosz nyelv maliéit, »m: máskent nem lehet “A „S'/oboda* tovább »ti írja, hogy a cseh nép h m~ szmság (11 vezetői A szerz.) önkéntes csatakacasá »stal úgy külsőleg, mint belsőleg erősödött, mert mintgyá tolták az államot és helyet adtak 30.000 olyan embernek, akik most kenyér nélkül lennének és zavarnák a történelmi országok rendjét Ezek most itt nyelvi harccal és cseh iskolák szükségtelen, törvényellenes alapításával diétákért csinálják a rendzavarást. Ezután a következő érdekes idezőcseh lapok és cseh kormánypártok szögezték le már, ami pedig az orosz nép adófizetését illeti, nem lenne csoda, ha a Verhovina még tényleg nem fizetett volna egy nadrágra való adót. A valóság azonban az, hogy még az orosz nép is mindenféle formában sok-sok milliót beszállított az államkasszába. A mi cikkünkben azonban az őslakosságról általában volt szó irvetne valaki állítani, hogy van tek következnek: „Podr Rus külömbség nélkül elkeseredve protestülexelten ez korszak ellen és partig nem kiabáló, finom csöndes tiltakozással lekében és közeli köreiben. Ez tökt felerősebb a kiabálástól, mert ugyanaz, mint a régi: Ausztriában a cseh egyesek maffiája volt. Mi tudjuk, hogy a mi Podk. Rínunk H-ék és a P. Hiasy tervei szerint afrikai kolónia és Bosznia, mert így keresztelték el mai uraink hivatalos sípjaikban. Azonban mi tudjuk, hogy sem az angolok, sem a franciás, sem az osztrákok nem kormányoztak vagy kormányoznak a helyi lasoasig bevonása nélkül. Ha eserjük, hogy Podfeup Rushan rend legyen, hujárok vissza Podk. Hunból az üzstes provokátor fascial a hivatalnokokat, jobb tesv mindkettőnk részére. Egyszer már meg kell mindenkinek értenie, hogy ruszinok nélkül és ellen nem lehet az aut. Podk. Rust kormányozni , még kevésbbé lehet az iskolaügy cseh fasciszták kezén.“ őslakos kispolgár Podk. Ruslon, akinek megmaradna egzisztenciája, ha adótartozásait kiegyenlítené, ha ugyan erre sok egyáltalán képes : tenne ? Ami pedig a demagógia „vádját“ illeti, Podk. Rusban ma nem lehet demagógnak lenni! A tömegek szenvedése, az elnyomottig, jogfosztottság, az őslakosság jövőtlensége, az egész itteni kár ősz oly rettenetesen harsog, hogy mi« az események kis krónikásai ge'.ret leredukálja s a következményektől félő feleket megvigasztalja, hogy őt nem őrzi senki ellen, ő felel mindenért. —■ Egy lisicsevoi napszámost erdei kihágás miett 90 Dt.-ra büntettek, a munkás két heti halasztást kért azzal, hogy két hét múlva eladja sertését 180 - ért. A jegyző erre elvitte a sertést, azt árverés nélkül saját szükségére is használta és pár nap múlva valy 50 50-t követett tőle azzal, hogy a disznó csak 40 5r.-t árt. A szegény munkás utolsó 45 kgr. gabonáját adta el emiatt. — Egy kusnicai szegény napszámost, mert libái az árokban legeltek, az urmester feljelentésére 10 5k.-ra büntette, de mikor az fizetni ment a jegyzőhöz, a jegyző 30 21.-t követelt. Mikor azt egyszerre megfizetni képtelen volt, a jegyző elment hozzá, elvette zálogba 150 ck.-t érő ágyterítőjét s a térítőt később kiváltani akaró napszámosnak azt mondta, hogy ő kifizette a 30 ck.-t s megtartotta a térítőt saját részére. — Egy Kanáos D.meter nevű cigány 50 ck.ha büntetése fajéban előbb egy idegen disznót foglalt le, aztán pedig annak Kustán nevü bátyja részére a postán érkezett 82 ek. betegpénztári segélyből a postán lefoglalt és elvett 55 ök.-t. — Az egyik kusnicai kovács kedvéért, akivel jóba van, betiltotta minden indok nélkül a másik kovács iparűzését és átlyukasztotta a műhelyben fúvózsákját. Friedman Simon kusnicai lakos hatóság elleni erőszak miatt 2 éve le van tartóztatva, családja kenyér hiányában kénytelen volt saját nevelésű tehenét áruba bocsátani. Mikor marhalevélért a jegyzőhöz fordultak, a jegyző nem adta ki azt, hanem kijelentette, hogy ha volna is marhalevelük, nem engedné eladni a tehenet, hanem azt adóba lefoglalná. Később elküldte hozzájuk egy emberét, akinek a család kénytelen volt a tehenet 700 sk.-val olcsóbban eladni. Egy Kalibiska Anna nevű kusnicai asszonytól 10 Sk. büntetés fejében elvette a fejkendőjét, őt kidobta az utcára s a szegény asszonynak vallási tilalma ellenére hajadonfővel kellett hazamennie—Stern Sámuel liscevoi lakost csak úgy eskette meg Amerikába való távozása előtt, hogy 100 kk.-t lefizettetett vele s minden polgári házasság bejelentésénél 20-30 5.-t jogtalanul lefizeted magának. — A hadirokkantak és özvegyek járandóságainak legalább felét már a postán lefoglalja, és elveszi adó fejében. Hogy milyen adó fejében, azt csak ő tudja. Sőt a rokonok adótartozásába, egy Kosztroba Jura nevű koldustól a fia adótartozásába foglalt le a segélyből. A jegyző ur — „közkedveltsége“ tudatában — 4 hazalmas farkaskutyával őrizteti a házát s a nagyszerűen kosztolt kutyáinak épsége kedvéért viszont olyan cement gödörbe hordatja a dögöket, amelyből madárnagyságu férgek és az emberi lelkiismeret szerény, független ébresztgetői nem vagyunk képesek meg sem közelíteni a borzalmas segítségkiáltások [ erejét ! ] A mi cikkeink valóban nem alkalmasak egyetlen éhes gyomorbetöltésére sem, de a kormánylapnak a rossz lelkiismeretet nyugtatgató cikkei még kevésbbé alkalmasak a szenvedő és elkeseredett podkrusi tömegek megnyugtatására, mert a tanítóság teljesen a helyi nyelv alapján áll . A „Svoboda.“ ifej&feb éles támadása a csdiesnés, a cseh fascia,mss és a gyársa?,tressdva&er ellen. I