Kárpáti Hiradó, 1926. október (3. évfolyam, 113-125. szám)

1926-10-01 / 113. szám

A „Kárpáti Híradó“ Podkarp. Rus efogowott őslakosságénak jogaiért IribidS,fóaaokTeákan, független politikai, gazdasági és tóraedikai lap. Célja: Po&mp. Rw gazdasági, kulturális, politikai felemelése a népjogok, az igazságosság jegyében. Megjelenik minden szerdán, pénteken és vasárnap. DL évfolyam, 113 szám. Főszodkesziás SIMON MÉLYÉÉRT dr* Péntek 1926. okt. Kipusztulunk ! A „Novoje Vreraja“ e kor-] mánylap múlt számunkban ismer- tett cikke, amely rádöbbentette mindnyájunkat a lelkünk mélyén ] oly régen borzadozó igazságra, bizonyára minden érző és gondol- ] kodó őslakos testvérünkben meg- ffelelő hatást váltott ki, sőt kissé, gondolkodásra késztette azokat is, akik könnyelműen, cinikusan szemmelélik a centralisták szívtelen, sötét gyarmatpolitikáját, akik nem hajlandók teljes igazságnak elfogadni a viszonyokat világosan látók megállapításait. „Lassan, de biztosan kipusztul a jó verhovinai nép.“ , De itt nemcsak a verhhovinai részről van szó! Lassan, de biztosan ki kellj pusztulnia itt ilyen kormány rejzsim mellett minden őslakónak. A „Ruszkij Vistnik,“ Kurtyákék lapja már meglátta ezt, amikor is oly megindítóan vázolta sorsunk, összekapcsoltságát, ruszin, magyar, s zsidó együttpusztulását vagy együttemelkedését. De jaj nekünk, hogy abnormi- ssan magas halálozási arányszájmúnk, szörnyű elnyomottságink." teljesen sivár jelenünk és jövőnk ellenére s annak dacára, hogy még a centralisták jobbérzása, nem egész vak és süket eszközei és kreatúrái is kénytelenek szörnyű helyzetünket konstatárai, — nem tudunk testvérnek össze» ■ fogni és nem tudjuk kiharcolni a nagy hatalmaknál nagy-nagy igaz: Ságunk, életjogunk győzelmét ! Megoldják az adókérdés! ? A vasárnapi ungvári ankéten, kétségtelen megállapítást nyert, amit Pszk. Rus egész őslakos- sága saját testén érez, hogy nincs a gazdasági életnek oly ága itt, amely ne szenvedne a centrális] ták vakság«, süketsége és sovinizmusa folytán. Rettenetes nagy adóteher nyomja az ipart, kereskedelmet és földművelést s ugyanakkor el- zárják az olcsó hitel nyújtásának lehetőségét azáltal, hogy nem helyi intézetekbe helyezik el a közpénzeket. Nem hinnék, hogy Podk. Rus összes képviselői nem fognának össze — politikamentesen — a követelés: teljhatalmú miniszteri bizottság kiharcolása érdekében.] Nem hinnők, hogy Englis pénz • Podk. Rus autonómiája nélkül káros az az őslakosságra nézve a kormánybalépés ! Lapunk munkatársa beszélgetést foyytatott a podk. rusi őslakosság egyik jelentős, demokratikus egyéniségével, aki a politikától távol állva szemléli a vajúdó parlamenti eseményeket Az érdekes beszélgetésből a következőket közöljük: — A podkrusi elnyomott őslakosságra nézve súlyos hátrányt jelentene,ha a Magyar Nemzeti Párt az autonómia életbeléptetése és az abszurd viszonyok korrigálása nélkül lépne ha a kormányba vagy támogatná azt. — Már a vámtörvény megszavazása megrenditette azt az ellenzéki frontot, amel az intézményes elnyomás, hátérbeszorítás ellen oly reményteljesen küzdött, most tartani lehet attól, hogy a kisebbségek segélyével lélegzethez jutó centralizmus a kisebbségek becsapásával még jobban aláássa gazziancei trifináns és nobfikai súlyúnkat. Podk. Rus rusziasága körében nagy a vágy a kis állami hivatalok, alkalmazások után Máthé Miklós, az illusztris g. kathelkészítő közli a „Kárpáti Híradó*■al a következőket: — Míg a magyar éra alatt a ruszinág körében alig lehetett elérni, hogy rendőr, pénzügyőr, utasparót, bivatiszolgai állásokra pályázzanak, más szerszámra pályáznak a ruszinok ezek az az állásokért. A dohánygyárbanázsámra küldik a munkáinak vak íjánikozást. — A háború? járt, tehát sokat tapasztalt ruszin fiatalság körében a telesen képzetlen volt munkácsi rendőrők epitény , a királyházai volt körorvos stb. esése kapsán az a meggyőződés alakult ki, hogy még a nagyobb hivatalok betöltésére satu szük- séges kvalifikáció, különben is a meg-nőtt életigényeket nem tudja kielégíteni a vörös agyagos és sziklás talaj. A szélsőségbe is az hajtja a népet, hogy ma már tudatában vannak annak, miszerint itt a legionisták és más csehek tulajdonkép bitorolják helyüket a kishivatalokban. Ha mármindenürinek visszakapják kérvényüket azatnimistóival, felcsapnak kommunista vagy pravoszláv agitátoroknak. Éelmes politikai pártok jelenleg kurzusokat rendeznek a falusi agitátorok részére s a jetenlkedés nagy, mert „krekunok"-nak (ordítozó?nak) mégis jobb lenni, mint dolgozni pár ét éhbérért. „A magyar megrögzött és vak nacionalista, a zsidó nem ravasz, nem, praktikus inkább rabszolga“ ’ A csetzssnes probléméjával foglalozva, A. Vorort, a „Rusin* c. megszűnt kormánylap vezerkesztője „desiokratikus megállapitásokat „teszi a magyarokról: „A magyar mindig megrögzött és “Ivakuit necionalista volt és less”, aki még mindig a visszafizetésre gondol és séskít gyermekét, hogy azon a nagy lapon gyermeke nemcsak olvasni, hanem írni és olvasni is tudjon magyarul." „Az idevaló zsidóság sem ravasz, nem praktikus, inkább rabszolga, amely volna, nem ment volna a választásokba 3 jelölttel, mint a rauli választásoknál. A zsidóknál csak újságaik szerkesztői ravaszok, akik ugyan nagy propagandát csinálnak Pocik, Rujban a cseh iskolának, de nem Ingyen.* A cikkíró végül hangsúlyozza, hogy a gyermekek a ruszin iskolákban is megtanulják a latinikát a hogy a zsidó és magyar gyermekeknek beengedése a cseh iskolákba durva illegalitás az itt uralkodó ruszin nemzetig szemben, mindig amellett van, aki uralkodik. Poincaré beszéde megnehezítette a német francia tárgyalásokat Páris. Hétfőn megtartotta Poincaré Car-les Duc-ban, Maure megye tanácsáén, nagy érdeklődéssel várt beszédét. Először a belső pénzügyi helyzetről beszélt és megköszönte a pártvezéreknek, hogy népszerűségük kockáztatásával módot adtak a nemzeti egység kormányának megalakulására, mely egyedü kép-38 megmenteni a francia valutát. Azután a külpolitikára vonatkozóan hars- ügyminiszter még ezután a feljsrdulás után is az eddigi katasztrofális irányban hagyná továbbfutni az itteni pénzügyi gépezetet . A siralom és gyász hazájában a darab kenyérért vívott harcok közepette m mir mindenki esdi, könyörgi itt — pár szerencsés kivételével — az adókérdés meg- nyugtató megoldását: a hurt most már tovább feszíteni tény-leg nem lehet az elszakítás ve-szélye nélkül. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Munkács, Püspök-u. 4. Fióbazsikesztűség: Munkács, Körösvég-u. 33. — Telefonszám: 161. — Előfizetési ke Egy hóra 10, negyedévre 30, félévre 60, egész évre 120 csszl.-korona. Egyes szám ára 1 csszf.-korona. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. goztatta „változatlanul pacifista” irányelveit azonban a német-francia megegyezés egyik feltételül a német császárkormány a háborús felelősségének elismerését állítja oda. Ha ez többé nem lesz kétségbevonható — úgymond — azzal Németország morális és materiális leszerelésérek előzetes és döntő bizonyítékát adta. A francia kormányelnök vasárnapi és hétfői beszédei élénk viszhangot keltenek úgy a francia, mint a német és angol sajtóban. A francia lapok igyekeznek úgy feltünteti Poincaré gyorsabb kijelentéseit, hogy azok ősi az ő személyes vesszőparipái, meret [nem szabad túlságosan komolyan 'voni, mert a német-francia jóviszony[alakulása amúgy is azokon a sineiuun fog tovább haladni, melyekre Stresel Jaann és Briand Taohyban beállították . A Figaro szaliemesen jegyzi meg, hogy Poincaré hétfőn európai nyelven beszélt ugyan, de erős francia társsulással,amiért elvégre nem illetheti szemrehajnyás. Berlinben kedvezőtlen benyomást tett Poincaré beszéde. Nem várták ugyan, hogy a varsaillesi szerződések atyamestere teljesen változtatni fog régi hangján, de ilyen élességre mégsem voltak elkészülve. A sajtó közléseiből azt az összbenyomást lehet meríteni, hogy a beszéd a német francia tárgyalásokat lényegesen megnehezítette. Az angol sajtó kizárólag a betéti pénzügyi kijelentésével foglalkozik, mert ■ nem akarja befolyásolni a német-francia viszony kialakulását. A Times megírja, hogy Poincaré szavai a háborús adósságokról igen homályosak és érni; ott esik továbbra is a francia frank. A sládósítás végén nem zárkózik el amai figyelmeztetés elől, hogyaz erkölcsi leszerelés érdekében sokkal okosabblett volna, ha Paincará nem tér ki a » részletek«. Komolyabb belpolitikai következményei is lehetnek Paincaré beszédének ,amely a francia kamarában is kedvezetten hatást telt. Erősen elitélték élei hangját és híve azon igyekeznek, hogya beszéd hatását némileg enyhítsék. Kijelentették, hogy a beszéd azért ne isz ártott a kormányelnök posszibitásának és Brianddal továbbra is megférnek ugyanazon kabinetbe. Mennyi adót fizetünk A prágai „Tribünt” szerint 1960 korona adó esik évente minden emberre Csehszlovákiában, míg Franciaországban 1030, Olaszországban 820, Svájcban 770 és Ausztriában 460 a csehszlovák koronának megfeleő öszszeg, 1911—1912-ben 61—62 aranykorona volt az egyes ember évi adósterhe, ma pedig 94—95 korona ez ateher. Itt csak az állami adótermekrőlvan szó, amelyhez hozzászámít vidék ,még a különböző és elég magas sziszegd pótadók. Hogy mi az oka az adók magasságának, hogy mire ki az a rengeteg adó, arra a kérdésre hönnyű megfelelni. A 360 000 hivatal,jja nagy és drága katonsság, aki rendőr és csendőr rengeteg költségbeerü. Ezek ellátására kell a sok adó. alapítva 1893. “3WS Az újonnan átalakított és modernül berendezett telefon sz. 35 ifj- Klein Sámuel cégnél Munkácson, Masarykova uL 24 szám alatt állandóan kapható: fűszer, csemege és cukorka különleges LEGNEMESEBB KÁVÉFAJOK KEVERÉKÉBŐL jégek, valamint friss sajtok és ásványvizek, háromszor hetenként friss pörkölés. Krik házhoz sréllitva !