Kárpáti Hiradó, 1929. március (6. évfolyam, 34-48. szám)

1929-03-02 / 34. szám

. — A jelenlegi összl. korona a valutaszabályozásnál továbbra is pénz­egysége marad Csehszlovákiának s az uj törvény csak ezt erősiti meg hiva­talosan.A korona viszonya a dollárhoz 1, 33 ZS.— A összl. pénzpiac 1928-ban nem volt olyan szilárd, mint 1927-ben. S­erkesztőség és kiadóhivatal­: Munkács, Püspök-u. 4. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Simon Menyhért dr. Iiókkiadóhivatal : Körösvég-u. 33. Tel. 161. Kff Megjelenik kedden, csütörtökön, szom­baton és vasárnap. Egyesszám ára 80 fill. Egy hóra 12, negyedévre 35 fik. Csődbe jutott politika A cseh pártok kormányzási rendszere, amelyből Podkarp. Rus őslakossága ma az agrár­rezsim „áldásait“ élvezi, tíz év után­­ teljesen megbukott nemcsak Podk. Rusban, hanem Szlovenszkón is, amint azt maguk a cseh lapok is nagy többségükben elismerik Megbukott ez a rendszer, mert a cseh pártok perfid játékot fiztek és űznek a demokráciával, mert ahelyett, hogy kiépíteni segítettek volna az őslakosság intézményes önkormányzati demokráciáját, ide­­zúdított pártexponenseik tömegé­vel, ígéretekkel, terrorral megosz­tották a pusztuló őslakosságot, hogy Podkarp­ Rus főtisztviselői kizárólag belőlük kerüljenek ki s állandósítsák azt a minden euró­pai metódussal szöges ellentétben álló helyzetet, hogy az őslakosság minden kérdésében mások dönt­senek. A cseh pártok kormányzati rend­szere halálra ítélte önmagát, mert az államfordulatkor itt talált ősla­kosságot még állampolgároknak sem ismerte el s a jogaiért küzdő magyarságot kiutasításokkal igyek­szik gyöngíteni, megfélemlíteni, s olyan kálváriát járat illetőségi és állampolgársági tekintetben, mely a XX. század szégyene. Megbukott ez a rendszer, mert már a cseh agrárokat támogató vezérek is kénytelenek szót emelni a nép megmentése érdekében, mert a kivándorlásra kényszerült lakos­ság kivándorlásra képes része Kanadában és az Amerikai Egye­sült Államokban is leleplezte azt a „kormányzati­ metódust, amely minden egzisztencia lehetőséget elvon az őslakosságtól s legújab­ban Munkácson is abban kulmi­nált, hogy kilenc őslakó városi alkalmazottból háromnak a helyére cseh legionisták kinevezését köve­telte egy alezredes! A mérték betelt: ha valahol győzni fog az igazság, az igazi demokrácia , amelynek minde­nütt győznie kell, itt győzni fog. Az autonóm Podkarp. Rus szen­vedő őslakossága teljes bizalom­mal várhatja emberi jogai győ­zelmét! Munkács város jogügyi bizottsága el­­készítette a fellebbezést a villanyperben Mint értesülünk, Munkács város jog­ügyi bizottsága az ungvári törvény­széknek a villanypanamaper polgári részében hozott II. fokú ítélete­l­len elkészítette a fellebbezést a Legfel­sőbb Bírósághoz. A város — a Munkácson tartott városközi ankét határozatához híven — nem vett részt a közmunkaügyi mi­nisztérium által febr. 28 ra összehí­vott ankéton, amelyre a többi váro­sok sem küldték ki képviselőiket. A városok — mint ismeretes — a márc. 4-ikén Ungváron tartandó újabb vá­rosközi ankétra most készítik részle­­letes javaslataikat. Itt említjük meg,hogy Ungvár város az U.V.R.T. ellen még nem indította meg a próbapert a telep visszaszer­zése érdekében, bár arra a képvise­lőtestület határozatot hozott, mert­­ a határozatot megfellebbezték. Legionisták el akarják venni a kenye­ret a Munkács városnáll szolgálatot teljesítő dijnokok egy részétől Tiltakozunk a jogtalan előnyök elleni Legutóbbi számunkban közöltük, hogy Munká­s városánál csütörtökön megtörténik 9 dijnok oly régóta ese­dékes­ kinevezése s hogy a­z állásra tizenöt olyan munkaerő pályázik, aki szolgálatot teljesít a városnál, azon­ban a város vezetősége tervez,­­ a legionisták pedig végeztek s így a ki­nevezésekből ismét nem lett semmi. Az történt ugyanis, hogy csütörtök d.e. megjelent a dr. Petrigalla polgár­­mestert helyettesítő Nedeczey János h. polgármesternél egy­­Novy nevű alezredes­­ bejelentette, hogy a legi­onisták igényt tartanak arra, hogy a betöltendő állások 30 százaléka legi­­onistáknak jusson Nedeczey h. pol­gármester az esetet közölte dr. Petri­galla polgármesterrel, aki a délutáni tanácsülés megnyitása után a tanács tudomására hozta a bejelentést. Dr. Pejse h. polgármester, akinek blokkja reprezentálja a legionistákat,a legionis­ták „jogainak“ elismerése mellett szó­lalt fel, de mivel az 5 kérvényező legionista kérvénye közül csak 2 volt felszerelve megfelelően mellékletekkel, kérte a választás elhalasztását. A ta­nácstagok közül Deutsch Icsor a kö­vetelés elutasítása mellett foglalt ál­lást, mivel a legionisták törvényileg biztosított jogai a városi állásokra nem vonatkoznak.Kroó Jenő viszont leszö­gezte, hogy a bejelentést el kell uta­­sítani és pedig nem nemzetiségi el­fogultságból, hanem szociális szem- Frederic Boutet: Régi szerelem Philippe Delize taxin ment ki Neul­­lybe. Amikor a taxi megállód a villa előtt , ő kiszállott, az első pillantása a villára esett. Nem, nem változott meg semmi. — Archambul úr itthon van? — kérdezte az inastól. — Itt a névje­gyem. Két perccel később egy elegáns dolgozószobában ölelkezett össze a két barát. —„Drága Delizem, hát tényleg , vagy! Milyen öröm téged visszontlát­­ni. S milyen meglepetés! És honnan jössz? Húsz év után, hogy eltűntél. — Bizony, húsz esztendeje már. — De hát mért nem adtál soha­sem életjelt magadról. Legalább néha­­néha írhattál volna egy egy szót. Ne­kem, gyermekkori barátodnak. Na­gyon sokszor gondoltam reád. Egy hónappal ezelőtt mondtam a felesé­gemnek: „Várjon mi lehet Philippe-pel. Azt hiszem, hogy egy nap majd csak beállít hozzánk.“ És látod, igazam lett. De hát miért is utaztál el olyan hír télen? — Családi okok. Azután egy kis kaland­vágy is. Nem voltam még harminc éves sem... Párisban a szürke élet nem tetszett nekem. Hirtelen el­határoztam, hogy szerencsét próbálok. Most Amerikából jövök. — És visszamegy? — Nem. Maradok. Elég vagyont gyűjtetem, hogy jól élhessek belőle. — Megnősültél? — Nem. Még mindig nőtlen vagyok, hanem most már beszéljünk rólad. Mi van veled? — Óh öregem, az én életemben nincsen semmi história. Feleségem, Suzanne, a legdrágább asszony. Van két gyermekem, apám meghalt, az anyám itt él velünk, nagy társaséle­tet élünk és... És örülök, hogy Itt vagy, hogy te is majd gyakran kö­zöttünk lehetsz Ismét, na és igen, ma este vacsorázzál velünk, mert Suzanne meg fog haragudni, hogy te Itt voltál és ő nem látott még téged. Fogadó­estélyeink pénteken szoktak lenni, remélem azokon te is jelen leszel. — A régi famíliákból járnak még sokan hozzád? — kérdezte Philippe. — Igen, Igen. Például Bauer-ék, Dupplermont-ék, azután Saintgall­ é... Te ezeket mind ismerted... Emlékezel a kis Bevail asszonyra? Elvált. Gene­­viene Laltier pedig özvegy. A többi nevekre már nem figyelt Philippe. Genevieve neve, amikor meghallotta, a múltját idézte fel em­lékezetében: Genevieve Lallier. Húsz évvel ezelőtt miatta hagyta el Párist. Az a drága, szép asszony, dúsgazdag férje mellett az övé volt, teljesen az övé. Gyönyörű órákat éltek együtt. Aztán egy nap közölte vele az asz­­szony, hogy a férje tudomást szerzett (Ötödik folytatás). Nedecsey Já­nos: A városokra nagy feladat vár és azokra elő kell készülni. Kifejezett­­dőnek tartja, hogy a városok elvileg az elektrizáció mellett vannak még bizonyos áldozatok hozatala árán , anélkül természetesen, hogy a váro­sok és az adófizetők érdekei szen­vednének. A törvény a városnak elő­jogokat biztosít és az állam etikai kötelessége, hogy a városokat törek­vésükben támogassa. Nem hiszi,hogy az államnak az lenne a szándéka,hogy a kalandról és csak úgy hajlandó meg­bocsátani, ha teljesen szak­­ Philippe­­pel. Szakítania pedig kell, mert neki szüksége van arra a luxusételre, ame­lyet csak gazdag férje oldala mellett folytathat. A szakítás megtörtént és a huszonhét esztendős Philippe ekkor határozta el, hogy ő is gazdag lesz. Genevie e Lautier... Húsz esztendő.. Milyen lehet ma? Kell, hogy­ lássa,kell hogy viszontlássa és kell, hogy meg­bosszulja. Mert Philippe úgy érezte, hogy az asszony, a most negyven éves asszony, mint egy hűséges kis kutya, úgy jön most utána. És­­ meg fogja most alázni. Az asszonyt, aki szerelmét akkor olyan könnyen dobta prédául, amikor jólétről van szó. — A pénteki estélyeiden feltétlenül megjelenek — mondta Philippe a ba­rátjának. És a legközelebbi pénteken este ti­zenegy órakor már ott is volt a ne­­uillyi villában. A villa fényárban oszott A szalonban találkozott barátjával, aki egy pillanatra megszabadult a játék­teremből. Leültek. — Na most — mondotta Archam­­bul, — adok neked egy kis személy­­leírást azokról, akik ott sürögnek-fo­­rognak. És megmutatta, hogy az a szőke ember az egy híres színész, mellette a pápaszemes az egy híres drámaíró, a szakállas és kopasz úr az egy volt po­kból, mivel Itt a városnál évek óta dolgozók egzisztenciájáról van szó. Végül R. Vozáry Aladár az őslakó csoport nevében hangsúlyozta, hogy Podk. Rust nem szabadították fel a legionisták, Podk. Rus a csehek meg­állapításai szerint önként csatlakozott a köztársasághoz . Így ide a légi­u­nisták jogai nem vontkoznak. Köve­telte, hogy a kinevezés a mór szol­gálatot teljesítő őslakók soraiból történ­­jék meg. Dr. Petrigalla polgármester a jelölt ülést ezután elhalasztotta, az­zal a kijelentéssel, hogy a már szol­gálatban levő pályázók közü­l az egy hónap múlva történő kinevezéseknél az államnyelvet beszélőket részesítik előnyben, közben megvizsgálják, hogy a legionisták miért nem tudtak 1925 óta elhelyezkedni s milyen a kvalifi­kációjuk. Természetes, hogy a magunk nevé­ben is a legerélyesebben tiltakozunk jogtalan előnyök nyújtása és újabb őslakos egzisztenciák megsemmítése ellen! Hogy folyt le a városközi elektr­­ikációs ankét

Next