Kárpáti Lapok, 1900 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-07 / 1. szám

о ébfo4r, 1900. január 7. 1-ső szám. Ш' Hatodik évfolyam. KARPÁTI EGYHÁZI, TANÜGYI ES TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: fíg’ész 4vre 4 frt Fél évre 2 frt< Megyofi évre .................... і frt. Néptanító1- at előre fivetve félároA adatik. KIADÓHIVATAL : JÄGER BERTALAN könyvnyomdája UNQVÄRT SZERKESZTŐSÉ» : TREBUSA, Máramarosvármegye. Táviróállomás: Fejérpatak. Feleiös-SEerkesztö * ROMANECZ ALADÁR. Fömunkasárs: ZSELTVAY EMIL. PAL YAZA TOKt hirdetések, sürgős tudósítások és I előfizetési dijjak a kiadótulajdonos JAGER BERTALAN címére TJngvárra küldendők. Köziratok és a lap szellemi részét illető közlemények Trobueára intézendök, és ▼issza nem adatnak. Névtelenül beküldött közlemények ki nem adatnak Olvasóinkhoz. „A napok és évek érütései az idő­nek“, — mi is elérkeztünk az öt év­nek végére, a mi a mai jubileumos világban már kissebbszerü évforduló­nak is megjárja, ha pedig fölgondoljuk, hogy a toll embereinek a közpálya tövises utján mily leküzdhetlen ne­hézségekkel kell megküzdeniük: ak­kor a mi kis jubileumunk is nagygyá növekedik az ötödik esztendő befeje­zésével. Kivált a jól végzett munka és az elért eredmények öntudatával, melye­ket Isten nevében és segélyével min­den ellenségünkkel szemben minden­kor híven teljesítettünk és a melyek sikereink képében még a roszakarat által sem tagadhatok el tőlünk. Olyanok voltunk, mint „az időben a napok és évek érütései“, — lük­tető erőt, egészségesebb vérkeringést iparkodtunk behozni egyháztársadal­munk organizmusába s most amikor oz események hullámzása mindennél jobban igazolja törekvéseink helyességét, egyedüli jutalmul azt vindikáljuk ma­gunknak, hogy legalább némikép hi­vatkozhassunk az általunk elért ered- ■ ményekre. Mert mire vállalkoztunk, mit ígér­tünk ezelőtt öt évvel, midőn lapun­kat megindítottuk ? Mindenekelőtt az egyházi, tanügyi és társadalmi érdekek hathatós elő­mozdítását, hogy ma, amikor oly mélyreható, és az egész. emberinem jövőjére nagy horderejű átalakulásokat élünk, ezek közepette az egyház és iskola sem maradjon el a hovatovább mind nehezebbé váló feladatokkal szemközt s a lelkészi és tanítói kar kettőztetett tevékenységgel álljon so­rompóba érdekeinkért és különösen a tevékenységéhez legközelebb álló egy­házirodalmi sajtó terén a hétközna- piasságot messze fölülhaladó foko­zottabb szellemi munkásság utján iparkodjék művelő és fejlesztő hiva­tásának eleget tenni. De ezek mellett másodsorban ru­tén népünk anyagi javának előmozditá- sát, hogy igy szent vallásunk és ősi szertartásaink ápolása és hitélet fej­lesztése mellett a vezetésünkre bízott nép megélhetésének érdekei is bizto­síttassanak. És a ki e két irányban kifejtett működésünket figyelemmel kisérte, az tudhatja, hogy Ígéretün­ket híven és becsületesen tartottuk be! Kapunk alapítása ugyanis egy szük- ség-érzetet volt hivatva kipótolni, mely Fírczák Gyula munkácsegyházmegyei püspök székfoglalása óta nyolc vár­megyére kiterjedő egyházmegyénk­én — és egyátalán a kárpátallji őszeken mind szélesebb körben nyil- /ánult, hogy a felsőmagyarországi görögkatolikusok körében oly orgá­num legyen, amely a nagy művelt­ségű és hazafias főpásztor szellemi irányát kövesse s az általa képviseli ösvényen a mindenkor hazafias és haladni kívánó ruthén papságot, ta­nítói kart és világi intelligenciát аг ő vezetése alatti szellemi táborban egyesítse. Hogy ez rövid idő alatt is mily jelentékenyen bevált, azt maga szel­lemi vezérünk igazolhatja legelső sor­ban, ki a művelődés és haladás terén lapunk legsarkalatosabb elveit való­sította meg hatalmas támogatásával j s jelenleg is egyik kezdettől lógva rendithetlenül portált korszakos esz­ménket : a naptár egyesítést kívánja megvalósítani. Amellett pedig az anyagi haladás terén vezérünkké lett rutén népünk helyzetének előmozdításánál, a hol hathatós befolyásának egész súlyával igyekszik az apostoli munkának si­kert, atyánkfiainak előnyt, a görög­katolikus névnek meg dicsőséget, magának pedig örök és maradandó emléket szerezni! A másik két szempont, melynek szolgálatára vállalkoztunk: a magyar nemzeti kultúra és népoktatás előbbre- vitele, hogy népünk műveltségét es nemzeti nyelvünk mentői alaposabb tanítását tőlünk telhetőleg elősegít­sük; mert nemzeti létünk zálogai s a haza nagyságának sarkkövei, me­lyeket minden önzetlen ^hazafinak akarnia, buzgón támogatnia kell! Lapunk minden száma ékesen szóló bizonyítéka ez Ígéretünk beváltásá­nak, de fényesen igazolja azt a ked­vező fogadtatás és mindenoldalú tá­mogatás is, melyben lapunk rövid fönnállása dacára is már oly mér­tékben részesül, hogy olvasóinak és a magyar nemzeti ügy lelkes támo­gatóinak anyagi kedvezményeket ad. És e szempontok legsikeresebb ér­vényesülését igazolja az a minden oldalról szüntelenül nyilvánuló elis­merés is, mely a közérdek terén ki­tartóan teljesített szolgálataink ju­talmául a legilletékesebb olvasókö­zönség részéről osztályrészünkről jut s a mely azt tanúsítja, hogy a „Kár­páti Lapok“, mint a felvidéki rutén nemzetiség körében a haladás, nem­zeti művelődés és hazafiui szellem terjesztője és a békés kultúrái fejlő­dés fáklyavivője háládatos munkát teljesít a hazai hírlapirodalom terén és lelkes előharcosa az ezredéves nemzeti géniusz legszentebb érdekei­nek. Azonkívül kiváló gondoskodásunk tárgyát képezte az egyházmegyei lelkészek és tanítók speciális érdekei­nek istápolása, nevezetesen a kon- grua-kérdés, tanítói fizetések, képezdei tanárok javadalmazásának rendezése; miben nagy segítségünkre volt az „egyházmegyei ügyek“ mentői hatha­tósabb képviselésére állandóan meg­nyitott és fenntartott rovatunk is, melyet főpásztorunk kegye hivatalos közlésekkel lát el. S az elért ered­mények frappánsul mutatják, hogy ez eszmék megvalósulása immár fo­lyamatban van, lelkészeink évek óta kapják a kormány humánus intézke­déséből — habár egyelőre ideiglenes címen — az oly régóta várt kongrua 1- iegészitést, melyet e sorok írója évek előtt egy külön művében is sürgetett az illetékes köröktől; tanítóinknak szintén államsegélyek adományozása által lehe­tőség nyujtatott egy, a kor színvo­nalán álló és a fejlettebb paedago- giai követelményeknek mindenben megfelelő tanítói kar nevelésére és kiképzésére. Ebben kétségkívül legelső sorban a királyi kormányt illeti elismerésünk, mely mintegy sok szívből fakadó fo­hász ellenállhatlanul hivja le az ég áldását, de nem kis mértékben járult a sikerdús eredményekhez laporga- numunk, mely a szinte leküzdhetlen- nek látszó akadályok és eléje tor­nyosuló nehézségek dacára teljes erejéből küzdött a közös érdekek megvalósításáért! Végre szűk hatáskörünkhöz képest szolgálatára voltunk általában a ha­zai görög katholikusok, kiváltképen pedig a fő- és székvárosban és az Amerikában élő hitsorsainh érdekeinek, melyekről maga a pár év előtt ala­kult „Görögszertartásu katholikus ma­gyarok Országos bizottsága“ is hálával és őszinte elismeréssel nyilatkozott s legközelebb ennek nagyobb tanúsága jeléül örömmel és köszönettel fo­gadta lapunk azon ajánlatát, misze­rint az a fenntemlitett nagy fontos­ságú ügyet továbbra is szolgálva, az Országos bizottság hivatalos lapjává legyen. Az utóbbiak pedig, amennyire ezt a messze távolság megengedte, la­punkban harcolnak állandóan vitális érdekeikért, itt reprodukálták memo­randumaikat legelső ízben, innen hangzott fel jajszavuk egyházi és nemzetiségi helyzetük siralmas volta miatt, melynek ellensúlyozására a római széket és kormányunkat a meg- cáfolhatlan indokok egész serege alapján kérik; és a legújabb idők eseményei, bölcs főpásztorunk támo­gatása s igazságos ügyük jeles elő- harcosai nemsokára ezen kiválóan méltányos kérelem teljesítését is bi­zonyára lehetővé teszik. Ugyanezen az utón van a buda­pesti gk. hitközség szervezésének ügye ottani hitsorsosaink templomának, pa­ródiájának és lelkészi állomásának kérdése, amelyekben azóta hatalmas lépések történtek; mindnek az lett az eredménye, hogy a székes fővá­ros a hitközség kegyuraságát ma­gára vállalta s ezzel fővárosi görög- katholikus testvéreink megfelelő lelki vezetése és gondozásának lehetősége közel jutott a megtestesüléshez. Mi sohasem mulasztottunk el egyetlen alkalmat arra, hogy mindazokat akik ez elősorolt feladatok avagy a köz­érdek terén érdemeket szereztek, la­punk hasábjain kellően méltányoljuk s viszont a mulasztásokat a szere­tet és mérséklet hangján megróvjuk ! íme ez volt röviden a mi program- műnk ! Ez a mi tízparancsolatunk!! Erre vállalkoztunk s az elért ered­mények mindennél fényesebben iga­zolják lapunk szükségességét, igye­kezetünk helyességét és életrevaló­ságát !! A lefolyt öt esztendő tanúságai kétségtelenné teszik, hogy a feladat háládatos volt, ha nem is nekünk, mert hiszen mi nem is vártunk az öntudat fölemelő érzésénél többet, mint azt a reményt, hogy a közön­ség minden szép és nemes iránt fo­gékony elemei nem fognak elzár­kózni vállalatunktól, hanem becses támogatásukban fogják részesíteni a közjóra és legfontosabb érdekeink előmozdítására irányuló törekvé­seinket. Az idők eseményei sok mindent fölszinre vetettek, amit mi megér­lelni iparkodtunk, ám sok dolog van még, amit az eddiginél kétszeresebb te­vékenységgel kell keresztül vinni, mert ma bekövetkezett egyházmegyénkben azon jelentősebb időszakok egyike, amelyek az ember és az egész tár­sadalom életében önkénytelenül va­lami átalakulásnak, jótékony változás­nak kényszerűségét involválják ma­gok után! Azért mi a mostani évfordulót határkőnek tekintve, törekvéseink si­kerét tapasztalva és a közönség pár­tolásából erőt merítve, szünetet nem ismerő állhatatossággal indulunk to­vábbi utunkra s a gondviselés által kirendelt szellemi vezérünk, egyházme­gyei főpásztorunk példáját követve e legalkalmasabb időben az eddiginél is bátrabban lépünk a küzdtérre, hogy a szellemi czéljaink kivitelére szük­séges feltételek birtokában és elvtár­saink támogatásával Isten segélyé­vel megvalósítsuk azt, amit zász­lónkra kitűztünk, amit évek előtt elkezdettünk!! „Aki mit elkezd s el nem végzi, nem is tett semmit; — pályafutás­nál mindig az nyer jutalmat, ki a pályát először futja meg, — az ég­ben pedig mindenki jutalmat nyer, a ki kitartó volt a pályán“ ! — Az a zászló, melyen ilyen jelszavak van­nak kiírva, mint „Isten, Király, Haza“; az a pálya amelyen oly nagy férfiak világítanak vezér csilla­gok gyanánt, mint megyénk főpász­tora: megérdemli, hogy hősileg küzdjük rajta a diadalmas harcot, bátran hordozzuk tovább a szellem fegyverét; karunk, szivünk hiven megállja a küzdelmet drága ha­zánkért, imádott egyházunkért és hű népünkért, az uj évszázad küszöbén ! і- rí ét і •• lvj'L* íí„„iTríwí, TmnbbíinTr. MELLES-féle magyar „Szent Kereszt Naptár", 34 oldalos egyházi utasítással 30 kr.. anélkül 20 kr. Jager Bertalan kongYkiadoíiivaíalaban UngVart Kapnátok: Orosz naptárak: 48 oldalos teljes tiplkkel 35 kr.; anélkül 20 kr.; Sz. Miklós Naptára: 15 kr.

Next

/
Thumbnails
Contents