Keleti Ujság, 1937. január-június (17. évfolyam, 4-27. szám)

1937-01-25 / 4. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uzhorodz Ungvár Korjatovic tér 19 s Telefon 422 ^ HÉTFŐ, 1937 január 25 Előfizetési díj egy évre 48 ckorona. — Egy szám ára 1 ckorona. “­XVII. évfolyam 4. szám Dr Hodza Milán miniszterelnök rádióbeszéde A miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt rádióbeszéde tegtmr* 11' per­. elhang­zott. Dr Hódi . két beszédet mondott. Mind akét ^Mr repub­lika csszlaklIHpPHiR^S^^^^supan a beállítás volt­­, amellyel az első beszéd a nyugati országoknak szólott, míg a második megnyilatkozás Szlovenszkót és Podk­ Ruszt érintette közelebbről. Pontosan déli 12 órakor lépett a kor­mányelnök a prágai állomás mikrofonja elé és beszédét a prágai kiállítás jelentő­ségének a méltatásával kezdte. Rámuta­tott, hogy ez a kiállítás lesz a bemuta­tója mindama haladásnak, amelyet a Csehszlovák Republika elért és annak fővárosa reprezentál. Bemutatjuk az egész világnak, milyen helyet foglalunk el Középeurópában és milyen a helyze­tünk európai viszonylatban. Ezután azt a kérdést vetette fel dr Hodza Milán, miként szolgáltuk és szol­gáljuk azt a feladatot, hogy a republika európai pozícióját biztosítsuk. E tekin­tetben a kormányelnök utalt azokra a törekvésekre, amelyeket a középeurópai államok gazdasági együttműködése ér­dekében fejt ki. Jól tudom — mondotta a miniszterelnök —, hogy a gazdasági együttműködés egymagában nem jelent még teljes megoldást, de mégsem lehet lekicsinyelni azokat a gazdasági meg­állapodásokat, amelyeket Magyarország­gal sikerült megkötni az évek óta tartó karlsbader Több mint 120 éve a legjobb gyomorkeserű Gyárfiókok: Bécs-Drezda nehézségek ellenére, mert ez elvezet a normális gazdasági kapcsolatok meg­teremtéséig, amint ez Ausztriával szem­ben történt és ahol hasonló nehézségek­kel kellett megküzdeni. Beszédének ezt a részét a miniszterelnök a republika nemzetközi kapcsolatainak rövid ismer­tetésével egészítette ki és azt a követ­keztetést fűzte hozzá, hogy az elért ered­mények teljesen megnyugtatók. A belpolitikáról szólva, főleg a ki­sebbségi kérdéssel foglalkozott behatóan a kormányelnök és itt egymást követték a súlyos, elvi jelentőségű szavak. Nem azért látunk neki a kisebbségi kérdés rendezéséhez — mondotta —, mert kül­földön valaki kritizálta eddigi kisebbségi politikánkat. Ez a mi belügyünk és abba senkinek nem engedünk beavatkozást. Nincs Európában állam, amely szemre­hányást tehet nekünk kisebbségi politi­kánk miatt. Svájc és Belgium nemzeti­ségeivel nem lehet összehasonlítást ten­ni, mert ott nincs szó kisebbségről. Mi nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy nem kívánunk más államtól többet nemzetiségeikkel szemben, mint mi te­szünk. A csehszlovák nacionalizmust a de­mokratikus szabadság teremtette meg és annak szellemében más nemzeteknek is szabadságot kíván. Ezért és alkotmá­nyunk értelmében, amelyre büszkék va­gyunk, foglalkozunk most a kisebbségi problémával, mert ezzel erősíteni akar­juk republikánkat abban a tudatban, hogy kiterjesztjük a demokratikus sza­badságot mindenkire, aki a republikáért hűségesen akar velünk együttműködni. Ennek megfelelően a kisebbségi problé­mát a kormányzatban részes kisebbségi törvényhozókkal egyetértésben oldjuk meg. A kisebbségi kérdésben tehát nem szavakkal, hanem tettekkel válaszolunk. Most Podkarpatszka Rusz került sorra a beszédben és itt a miniszterelnök utalt a folyamatban levő tárgyalásokra,­­ame­lyeknek az a célja, hogy az alkotmány­törvény értelmében megvalósítsák Pod­karpatszka Rusz autonómiáját. Részletesen foglalkozott még a kor­mányfő a devalváció következményei­vel, amelyek általában kedvezőek. A fo­gyasztók szempontjából kialakult hát­rányok kiküszöbölése a kormány leg­közelebbi feladatai sorába tartozik. De nagy akcióba kezd a kormány a földmű­ves osztály adósságainak rendezésével, valamint a közalkalmazottak adósságá­nak összpontosításával. A demokrácia elvét a gazdasági élet minden vonalán érvényesíteni kívánjuk és ez az elv irá­nyítja a kormány minden elkövetkezen­dő intézkedését, mert a Csehszlovák Re­publika demokráciája a néperő mani­­fesztációja. Tragikus dolog volna, ha ezt nem ismernők fel, de tisztában vagyunk azzal, hogy demokráciánk az a biztos sziklahegy, amelyen alkotmányunk és erkölcsi függetlenségünk nyugszik. A nyugati demokráciák ezért tekinte­nek Csehszlovákiára mint a középeuró­pai béke támaszára, amely dinamikus erejét ez­ész Európára is előnyösen árasztja. Hűek is maradunk a demokrá­ciához, amely nemzeti és demokratikus szabadságunk biztosítéka és kezességül szolgál arra nézve, hogy szabadságunk­kal nem fogunk visszaélni sem itthon, sem kifelé. Ezt az elvet kívánjuk követni és másokkal betartatni úgy a bel-, mint a külpolitikában. És mert ez így van, senki se vonhatja kétségbe a Csehszlovák Republika béke­politikáját és ezt kötelességem — mon­dotta a miniszterelnök — a nemzetközi politika mai krízisében kihangsúlyozni. Ezzel a magatartással eddig sikereket értünk el s továbbra is nyugalommal és nyugodt lelkiismerettel fogunk legyőzni minden ellentétes törekvést. A második beszédet a miniszterelnök az éppen százéves szlovák nemzeti ébre­désre való visszapillantással kezdte és megállapította, hogy a Csehszlovák Re­publika önállósága milyen rohamos lép­tekkel viszi előre Szlovenszkót. Minden téren a történelmi országoktól elmarad­tunk, de 18 esztendő után sok vonatko­zásban — így az irodalomban is — van­nak olyan egyéniségeink, akik nem szo­rulnak rá a szlovenszkói 5 százalékos előnyre. A szlovákság a csehszlovák együtt­működésnek köszönheti fejlődését. Ha­sonló megértéssel tartozik a szlovákság a ruszinsággal, sőt a magyar kisebbség­gel szemben is. Meg kell mutatnunk, milyen erkölcsi magaslaton állunk és hogy saját szabadságunk szabadságot jelent Podk. Rusznak és a kisebbségek­nek is. A miniszterelnök nagy vonalakban fel­vázolta még Szlovenszkó további gazda­sági, kulturális és szociális fejlődésének irányelveit, majd Bratislava fővárosi jel­legének és szlovák metropolissá leendő kiépítésének szentelt bíztató szavakat s ezzel be is fejezte ezt a kiegészítő nyi­latkozatát. Radek a bíróság előtt Tegnap Radek Károlyt hallgatta ki a bíróság, aki — mint Pjatkov — szintén beismerő vallomást tett, de vallomását megjegyzéssel kísérte, mondván, hogy beismerését három hónapos GPU fog­ság után tette meg. A spanyol polgárháború A tegnapi nap jelentősebb események nélkül telt el. A felkelők repülői meg­jelentek újból Madrid fölött, de a kor­mányrepülők csakhamar visszavonulásra késztették őket. Néhány bombát így is sikerült a felkelőknek ledobni. Egy bom­ba megrongálta a telefonközpont épüle­tét, de a telefonösszeköttetés nem sza­

Next