Közélet, 1932 (4. évfolyam, 26-49. szám)

1932-07-24 / 26. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mjukajevo, Husova u­. (Batthyány ucca) 47. Tel. 185. Előfizetési árak : Egy évre 48.— //Fél évre 24. Egyesszám ára 1 Ké Megjelenik minden vasárnap Felelős szerkesztő és lapkiadó-tulajdonos: TARJÁN VILMOS A „Közélet“ új köntösben Bizonyára ismeretes olvasó­ink előtt az a tény, amelyről a helyi sajtóban is értesül­hettek, t. i. lapunk főszerkesz­tője a választások napján sú­lyosan megbetegedett és ke­zelőorvosainak az utasítása értelmében több mint 4 hétig pihenésre volt szüksége. He­lyettesítésről is gondoskodtunk volna, ez azonban szintén ke­­resztülvihetetlennek bizonyult, részben politikai, részben tech­nikai okokból.­­ Hála a Gond­viselésnek és lelkiismeretes kezelőorvosainak (Dr. Péter Zoltán és Dr. Salamon Pál betegsegélyző orvosok) lapunk fel. szerkesztője már annyira összeszedte magát, hogy za­vartalanul újból átvehette a lap szerkesztését. A lap megjelenésében te­hát nem lesznek akadályok és ezentúl pontosan és ren­desen fogjuk ellátni a hír­szolgálatunkat. — Mindössze annyi változás történt, hogy lapunk díszesebb és csinosabb külsőt kapott, amennyiben 4 hasábos alakban fog megje­lenni.­­ A címlap is dísze­sebb külsőtt kapott, egyéb­ként minden változatlanul meg­maradt. Lapunk, amely 3 év óta lankadatlanul harcolt a de­mokráciáért, az igazságért és a gyengébbek védelméért, to­vábbra is a megkezdett után kíván haladni. Kérjük tehát összes előfi­zetőinket, hirdetőinket és ol­vasóinkat, hogy továbbra is fogadják szeretettel lapunkat és támogatásukkal tegyék le­hetővé, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben foly­tathassuk önzetlen harcunkat. A közélet pártoktól függet­len, a kormánytól soha egy fillér szubvenciót nem kapott és csupán az előfizetési és hirdetési díjakból tartja fenn magát. Lapunk szerkesztője önzetlenül szolgálja a közérde­ket, amelynek szolgálatába állítja a Közéletet, amely bá­tor hangjáva­­l, publ­citásával és párton kívüliségével tekintélyt és jóhírnevet szerzett magá­nak, úgy a közönség, mint a hatóságok előtt. A Közélet-ftb. fejleszteni akarjuk, épp ezért appellálunk előfizetőinknek és hirdetőink­nek a támogatására. A Közélet szerkesztősége Mukacevo-Munkács IV. évf. 26. sz. 1932 július 24. Felszentelték Sztojka Sándor püspököt Július 12-ikén rendkívüli nagy ünnepség keretében szentelték fel az új podk­­ruszi gör. katholikus püspököt, Sztojka Sándort. A fel­szentelésen részt vettek az eper­jesi, kassai és lembergi püspö­kök. A felszentelésen a hívők ez­rei gyűltek egybe. Sztojka püs­pök magasszárnyalású beszédé­ben köszönte meg a népnek és і a papságnak a ragaszkodását. —­s Sztojka püspök személye, impo­­r­táló megjelenése, nagy müvelt­­■ sége, kiváló szópöki képessége і egyaránt predesztinálják őt ezen magas egyházi funkció betöltésé­re. Sztojka megértő, lejális ma­­gatartású és a konszolidációt hir­dető főpap, akitől a ruszin nép igen sokat vár. Remélni akarjuk, hogy az új püspök a nép akara­tának megfelelően fogja kinevezni a munkácsi főesperest, aki nem lehet más, mint egy szociálisan és demokratikusan gondolkodó pap, akit a nép szeret.... Úgy hírlik, hogy a főesperes szemé­lyére­­vonatkozólag már véglege­sen döntött­­a püspök. Juhász Árpád a podk­­ruszi magyar színtársulat igazgatója kamaratársulatot szervez Alkalmunk volt beszélni kolle­gánkkal, illetve a már színigazga­tóvá avanzsált Juhász Árpáddal, aki alábbiakban nyilatkozott la­punk számára : „Az új színiszezont szept. 15-én óhajtom megkezdeni és Munkácsra okr. 1 én jövök.— Kisebbszámú társulatot szervezek, mert véleményem szerint egy ka­mara színtársulat felel meg a leg­jobban az­ itteni viszonyoknak.— Csupán elsőrangú erőket fogok angazsálni és a Polgár társulatá­ból csakis Fest karnagyot és esetleg Koltay Gyula drámai szí­nészt, a munkácsi közönség ked­venc művészét fogom leszerződ­­tetni. — Saját zenekart szervezek, amely lényegesen olcsóbb a ka­tonai zenénél. Új darabokat fo­gunk bemutatni és a díszleteket is teljesen felfrissítjük, erre a cél­ra egy állandó díszlet­festőt szer­ződtettem. Végül, ami a közönsé­get a legközelebbről érdekli, a helyárakat lényegesen leszállítom úgy, hogy a szegényebb osztály részére is hozzáférhetővé tegyük a kultúrát.“ — Eddig szól Juhász színigazgató nyilatkozata. Juhász Árpád a tehetséges új­ságíró és író programmjában min­dent megígér, ami természetes is, de ha valóban az fogja nyújtani is, akkor mi leszünk a legelsők, akik támogatni fogjuk őt nemes törekvésében. Fl­sszük, hogy Juhász anyagi áldozatok árán is fel fogja lendí­teni az elhanyagolt podk­­ ruszi magyar színészetet. Halálos foghúzás Munkácson A napokban bizonyos jónevű munkácsi fogorvoshoz elment egy 11 éves iskolásfiú és kihúzatta a fogát. Az orvos a műtét után ha­zaengedte a fiút. A seb egész éj­jel vérzett s mikor másnap sem szűnt meg a vérzés, a szülők az állami kórházba vitték a fiút, ahol azonban az orvosok megállapítot­ták, hogy már annyi vért vesz­tett, hogy nem lehet gondolni sem a megmentésére. A fiú kórházba szállítása után meghalt. A vizsgá­lat megindult. Szombat Vasárnap Hétfő 23-24-25 A legjobb német operettel Nebántsvirág Anny Ondra, Georg Alexander és Oskar Karlovics a főszerepben. ra Bat'a Tamás a világhírű zlini cipőkirály a sors iróniájából repülőgép sze-­­ rencsétlenség áldozata lett.— Bat’a halála nemcsak hazánk­ban, hanem az egész világon mély részvétet keltett. Bat’a temetésén részt vettek összes munkásai. A kormány képvi­seletében H­u­­­a miniszter volt jelen, azonkívül ott volt egy egész sereg képviselő és sze­nátor, valamint a cseh és mor­va társadalom szine-java. — Bat’a zsenialitásával és alko­tásaival örökké maradandó emléket állított fel magának. Bat’a a csehszlovák állam ve­zéregyéniségei közé tartozott. A Bat’a üzem továbbra is vál­tozatlanul a nagy alkotó fő­nök szellemében fog működni, melyet ezentúl mostoha bá­tya Bat­a János fog vezetni. Bat’a végrendeletében Z14n városának, melynek polgár­­mestere volt 4 millió, felesé­gének 5 millió koronát és 2 kisebb birtokot, 19 éves Ta­más fiának 25 millió cseh ko­ronát hagyományozott, mely összeget azonban csak 22 éves korában veheti fel. Batta Tamás mint a cipő­kultusz megteremtője és a cipészipar alkotó zsenije és fejlesztője világhírnévre tett szert és hazájának is rendkí­vüli szolgálatokat tett.

Next