Ugocsa, 1913 (29. évfolyam, 45. szám)
1913-11-09 / 45. szám
45. szám XXIX. évfolyam Megjelenik minden vasárnap. Nagyszőllős, 1913. november 9 POLITIKAI,A TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. NAGYSZŐLLŐS, A KÖZPONTI BAZÁR, hová e lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Síig Kéziratok nem adatnak vissza. [] Felelős szerkesztők: DEUTSCH JENŐ. Dr. JOLENSZKY KÁLMÁN Telefon: 33 szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 8 К., О Félévre 4 К., О Negyedévre 2 Néptanítók, községek és körjegyzőknek egész évre 6 Kor. Egy szem ára 60 fill. | Nyilttér sora 60 fi HIVATALOS HIRDETÉSEK SORONKÉNT 40 FILLÉR MAGÁN HIRDETÉSEK MEGÁLLAPODÁS SZERINT. Nulla dies sm@ — panama. (V. L.) Egy nap sem múlt el — panama nélkül. Bizony keserű lélekkel írjuk, hogy hazánkban a legkedvesebben látott csemege a botrányhajhászat. Még mindég úszkálnak, kavarodnak a margitszigeti játékbank botrányai, holott az lett volna a botrány, ha ezt a játékbankot a magyar kormány engedélyezi. Mellesleg mondva egy fél esztendeje tud róla minden fővárosi lap, hiszen a kárvallott Forgalmi Bank valamennyi lapnak feladott a Margitszigetről hirdetést és ezért olyan pausálét fizetett, amelyet nem fizetnek, ha hallgatólagosan, vagy nyíltan nem állapodtak volna meg a lapokkal, hogy a játékban — ne nyúljhozzám. És szinte látszik is némely sajtóorgánumon, hogy titokban a játékbankért eped. Voltaképpen azért a nagy felzúdulás, hogy a mostani kormány mért nem vállalt ogligát a múlt kormány alkujáért és mért dob ki az ablakon másfélmillió koronát, ha már a múlt kormány elfogadta. Persze ez nem íródik meg, hanem az erkölcsi vesszőt suhogtatja a kis bűnös, hogy íme, egy új sópanama. A kényelmetlenség pedig csak az, hogy politikai támadásra ez a dolog nem alkalmas. Aki a másfél milliót elfogadta, az már nem kormányelnök. Aki most kormányelnök, az habozás nélkül kijelentette, hogy lelke idegen még a gondolatától is annak, hogy a főváros területén ilyen kifosztó szerencsejáték végbe mehessen. És hogy ő erre még előleges engedélyt is adjon. A kisforgalmi Bank valóban nagyon vakmerően is csinálta, hiszen egy-két esztendőre elég lett volna egy hallgatólagos tűrése is a dolognak. De nem! Ő egyenesen kormányengedelemmel operált, hogyha majd a játékozás véres botrányai és kifosztásai mégis a bezárásra vezetnek — elmaradt hasznáért pörölhesse az államot. Most is pörti, de hogy micsoda sikerrel, az a jövő titka. Vagy talán meg is gondolja magát és leülnek a botrány piszkos hullámai. Bár így lenne! Igaz, hogy semmi botrány sem tart örökké, de mégis mennyire szomorú, hogy Magyarországról mindig csak botrányok alapján értesül a világ. A külföldön mennyi hitelünk lehet, ha minden piszkos dolgunkat ily rakoncátlan szabadossággal tárgyalunk. És folytonosan sápoló gazembereket szimatolunk, akik millió kijárásokat cselekedtek, aztán Forgalmi Bank részvényekbe fektették vagyonkájukat, mely most persze a perda. Hazafias magyar szívvel fájdalmasan nézzük valahányszor a viszálykodás ekkora botránykesevényét fakasztja fel a közéletnek. A mi álláspontunk az, hogy országos csapás lett volna a Margitszigeti játékbank engedélyezése. És még nagyobb diskreditálása hazánknak a külföld előtt, mint ahogy diskreditálva vagyunk máris. De elvégre a Margitszigeti játékbank más szemüvegen is vitatható. Hiszen már a kiegyezés idejében rávetette a szemét egy külföldi pénzcsoport és ajánlatot tett az akkori kormánynak a Margitszigeti játékbank felállítására. A kiegyezés óta valahányszor felmerült az idegenforgalom emelésének kérdése, mindannyiszor beszéltek a Margitszigeti játékbankról. A dolog tehát vitatható ebből a szempontból is. Hosszuéletü emberek. Irta: LENGYEL BÁLINT. N. Rozványon, Zemplén megyében 1828. februárban temették el Kiss Mátyás nevű odavaló lakost, aki 115 esztendős volt. Feleségével 75 esztendig élt együtt, kit mint 18 esztendős leányt vett nőül. Az asszony 1830-ban halt meg 93 esztendős korában. Mindketten egész életükben egészségesek voltak. A férj báró Révickynének volt a kertésze, Szegeden 117 esztendős asszony halt meg a múlt század végén, kit a fia Popin generális, nagy tisztességgel temettetett el. Mózes életidejét is megérték hazánkban többen, még pedig jellemzően jobbára nők. Ugyanis Erdélyben, Nagyalmáson egy görög nem egyesült vallású asszony hunyt el 120 esztendős korában 1828. tájban. A boldogultnak élete utolsó 3 évében szüntelen ágyban kellett feküdnie és annyira elgyengült a hosszú élet terhe alatt, hogy vége felé csak etetéssel tartották benne az életet. Ugyancsak Erdélyben — írja egy akkori lap, Hunyad vármegye Kikinda járásában, Szentgyörgyvályán az 1828. év vége felé korosság gyengülésben 120 esztendős korában meghalálozott Floreszka Aniska. Zemplénben 1782, Boldogasszony havának 27-ik napján halt meg egy asszony, akiről elmondhatni, hogy nem betegség, hanem erejének természet szerint való fogyatkozása okozta élete végét. 120 esztendőt ért, pár nappal halála előtt még maga járt azon házakhoz, ahonnan élősködött. Szemeviséga sohasem homályosodott el. Terdi Anna volt a neve. Élt még az 1808-ik esztendőben Bácsmegye Martonyos falujában, életének teljes erejében, egy lisztes matróna, Orbán József 80 esztendős polgár 120 éves édesanyja, aki midőn 90 éves korában másodszor akart férjhez menni s a pap vonakodott uj férjével megesketni, egyenesen szemébe mondta a lelkésznek, hogy akár megesketi, akár nem, s mégis férjhez megy, mivel arra magát igenis alkalmasnak érezi. Bereg megyében Kismartinka nevű faluban 1818. esztendőben halt meg Szinevits Gergely paraszt, aki 120 esztendeig élt és felesége is 88 esztendős korában 1805-ben hunyt el. Ezen ritka házaspárnak 8 fiuk és 5 leányuk volt. Szinevitsnek portásai, akik őt ismerték, mind azt bizonyítják, hogy igen mértékletes, szelid és békességes ember volt, annyira, hogy minden felhevüléstől tartózkodott. Mértékletes életének példájául emlegetik, hogy BIKSZÁDI VÍZZEL vegyítve az ez idei termésű savanyúhor kitűnő italt szolgáltat. Tisztán a BIKSZÁDI GYÓGYVÍZ hurutos bánts Ima ellen páratlan. Kapható mindenhol. Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád.