Verchovina, 1932 (1. évfolyam, 5. szám)
1932-12-31 / 5. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chust—Huszt, Pásztélyi (Oesterreicher) ucca. Megjelenik minden szombaton. 6. XII. 1932. c. 657.589-IV. 1932. 1932. december 31. I. évfolyam, 5. szám. Hirlapbélyegengedély száma: Kosicer posta- és távirdaiigazgatóság CROVINA íróitt hamaros társadalmi és gazdasági hetilapja »<іг&?іі»Noж*штшш*пяюіж*мшишжюжшатшщшш хтяажшмхяоаакхть Felelős szerkesztő és kiadó : OESTERREICHER SÁNDOR Előfizetési ára : egész évre 48 Ke, félévre 24 Ke, negyedévre 12 Ke. Egyes szám ára 1 Ke. Mi legyen „új“ az újévben? A szeretet ünnepe után letett, megviselt, többször fordított gulyánkat ismét „ünneplővé“ léptetjük elő: itt az Újév ! A múlt év a megpróbáltatás, nélkülözés, bizalmatlanság, leszegényedés, gond, nyomorúság, káosz szakadatlan láncolata volt. Gyönge vigasztalás számunkra, hogy másutt sem volt fenékig tejfel. S ma, az újév küszöbén, egy új, békés, dolgozó, boldogabb világ kezdetére várunk. Meg szeretnénk végre már kapaszkodni a pusztulás lejtőjén. Az új esztendőben egy jobb jövőnek kell sarjadzania, hisz annyi könny öntötte a jólét fájának gyökerét tavaly, azelőtt. Jól tudjuk azt, hogy a megelégedettség egyedül igényeink redukálásával érhető el. Szerények leszünk, csak élni, a pusztulás ellen védekezni, megragadni, vegetálni akarunk... De ezt akarjuk! Éhez, a prosperity ezen mélyen lefokozott formájához, jogunk, emberi jogunk van! S egy kis megértés, belátás, jóakarat a hatalom birtokosai részéről nekünk is jár. A szeretésről, segítségről, pártfogásról nem is álmodozunk. Vagyunk egy uj év, uj élet pirkadása után, mely korgó gyomrot, szomjas lelket egyaránt ki akar elégíteni s az elégedetlenek tömegeit meg akarja nyugtatni. Hogy a Verhovina lakossága az állam minden polgárára egyaránt nehezedő bajokon kívül ne érezze többé azt, hogy extraterhei is vannak, hogy ne legyen itt minden szükségleti cikk drágább s minden eladási cikk olcsóbb, mint másutt, — hogy ne kötött kézzel-lábbal állítsanak bennünket a starthoz, — hogy az egzisztenciák bedöglésének pestise annyira, mint eddig, — ne dühöngjön —, hogy ne folytatódjék a szomorú múlt s a vigasztalan jelen, — ezt kívánjuk, ezt követeljük az új év küszöbén. Hogy az osztozásnál mi is ott legyünk. Mikor az áldozatokról van szó, — mások is... Mikor a részesedésről, — mi is... Ezt akarjuk! Mert a nélkülözés a birkák türelmét is kimeríti. S hogy a válság katasztrófává ne legyen — nem rajtunk múlik! A termelés, kereskedelem, s a javak kicserélődésében legyen harmonikus együttműködés, szigorú tervszerűség az egész államban. Mert az állam gazdasági rendjében nincs lokális, múló jelenség, mely az egész szervezetre ki ne hatna. Történjék gondoskodás a helybeli termelésről s a helybeli fogyasztók vásárlóképességének emeléséről, akkor nem lesznek éhező, rongyos munkanélküliek s nem lesznek eladatlanul heverő áruhegyek a nélkülözhetetlen élelmi s ruházkodási cikkekből. Vidékünk, köztársaságunk legkeletibb végtagja üszkösödésnek indult, melyet ígéretekkel lokalizálni nem lehet. A betegség, — ha idejében segítség, orvoslás nem érkezik, — át fog terjedni a nemesebbeknek tartott részekre is. Az ipar ne tétessék tönkre itt azon a címen, hogy ott fellendüljön. Minek rombolni itt, ezzel nem építettek ott, mert ha mi nem fogyasztottunk itt, kinek fognak termelni ott. Történjék gondoskodás faiparunk, fakereskedelmünk, azaz vidékünk majdnem egyedüli keresetforrásának fellendüléséről. Nem lesz passzív a vasút! Nem lesz nyomor! Egy jobb, boldogabb újév lesz! De csak így ! M Járási inségeske bizottsági gyüjtőnapja A járási inségakció-bizottság ehó 29-én gyüjtőnapot rendezett, amelyet megelőzőleg a következő felhívást adta ki a lakossághoz: FELHÍVÁS! T. Polgárság ! Beköszöntött a tél, a nyomor és az ínség .Sok család, szülő és gyermek szenved szükséget, éhezik és fázik. Segítséget a köztől várnak ! Az éhség rossz tanácsadó, legnagyobb ellensége az emberiségnek, a köznek és a rendnek, önökben van. 1. Polgárok, minden reményünk ,hogy közös erővel segíteni fognak a szegényeken s lehetővé teszik nekik, hogy legalább a karácsony ünnepén érezzenek lelünk, mindnyájunktól kis szeretetek A nyomorgó, fázó és didergő gyermekek nevében kérjük, csomagoljanak össze december 29-re ételt, ruhát, cipőt stb. ki, mit tud, adjon a fölöslegéből az insegakció céljaira. December 29-én adják majd a csomagocskákat gyűjtőinknek, akik kürtszóval jelzik érkezésüket. Segítsük a fázókat és éhezőket ! A járási inségakció bizottsága. A lakosság erejéhez mérten igyekezett kötelességének eleget tenni. Az inségakció-bizottság még a gyűjtési eredmény megállapítása előtt ezúton mond köszönetet Ausländer Ignác, könyv- és papírkereskedő, nyomadatulajdonos úrnak, hogy a gyűjtési akcióhoz szükséges nyomtatványok I .at ingyen készítette el. Аж tíaótartoxásoic te/rasa és &Senaedés& A gazdasági válság okozta általános eladósodottság idején különösen az adóterhek egyre nyomasztóbbakká váltak s a tapasztalat azt mutatja, hogy az iparos, a kereskedő, a földműves sokkal könnyebben tud kiegyezni akár bírói, akár bíróságon kívüli eljárásban a magánhitelezőivel mint az adótartozások kérdésében a pénzügyi igazgatással. Az adóalanyok végül kénytelen-kelletlen az adóhátralékaik leírását is kérelmezik részben vagyz egészben s nem egyszer éri az embereket az a meglepetés, hogy az adóhivatal egyszer már leírt adótartozás megfizetésére szólítja fel őket. A hiba ott történt, hogy a fél nem kért adóelengedést, hanem csak leírást. Közbeszédben a két fogalom között nem is szoktak különbséget tenni, annál nagyobb különbséget tesz azonban a pénzügyi igazgatás, mint az az alábbiakból tűnik ki. A rendkívüli adókedvezményekről, az adóleírásokról, az adóelengedésekről az 1927. évi 76. számú, az egyenes adókról szóló törvény 276. paragrafusa intézkedik. Természetesen csakis a jogerősen megállapított, illetve kivetett adótartozás leírásáról, illetve elengedéséről beszélünk, mert a rendes jogorvoslati eljárás során, a fellebbezés útján is elérhető az adóösszeg leszállítása. Az említett paragrafus különbséget tesz oly leírások és elengedések között, amelyekre a félnek jogigénye van s azok között, amelyek a pénzügyi igazgatás belátásától függenek. A 276. paragrafus 1. bekezdése kimondja a következőket: «a jogerősen kivetett adó a fél kérésére, vagy hivatalból leírandó, ha ugyanazon adó kettős előírásáról, vagy nyilván indokolatlanul kivetett adóról van szó.» Ugyanazon adó kettős kivetése forog fenn abban az esetben, ha az adót ugyanazon alap után kétszer vetették ki akár egy adóalanyra, akár kettőre. Ha a két kivetés különböző összegű úgy az alacsonyabb összegű adót kell leírii Nyilván indok'/UnHnnal ■ vetették ki az adót akkor, ha nem volt meg az alanyi, vagy tárgyi adókötesség, például ha az adót adómentes személynek, vagy adómentes tárgy után vetették ki, avagy azonos nevek miatt más személynek írták azt elő ! stb. Ez a rendelkezés, tehát azt írja elő, hogy az ilyen adót a fél kérelmére, vagy hivatalból kell leírni. És mert a hivatal a legritkább esetben jön rá a saját tévedésére, a fél érdeke, hogy a hivatalt az ilyen tévedésre figyelmeztesse s egyben a tévesen kivetett adó leírását kérje. A kérvényben KINO DUM Pénteken, szombaton, vasárnap Két szív, egy dobbanás Főszerepben : BRIGITTA HELM V: 40, Kedden és szerdán 100%-os beszélőfilm : f Az utolsó bohém Vasárnap délután fél 4 órakor nagy néma-előadás : a titokzatos éjszaka Főszerepben ADOLF MENJOU és EVELIN BRENT ПДЗІ^ІІДІ Vasárnap délután 2 órakor nagy gyermekelőadás