Verchovina, 1932 (1. évfolyam, 5. szám)

1932-12-31 / 5. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chust—Huszt, Pásztélyi (Oesterreicher) ucca. Megjelenik minden szombaton. 6. XII. 1932. c. 657.589-IV. 1932. 1932. december 31. I. évfolyam, 5. szám. Hirlapbélyegengedély száma: Kosicer posta- és távirdaiigazgatóság CROVINA íróitt hamaros társadalmi és gazdasági hetilapja »<іг&?іі»Noж*штшш*пяюіж*мшишжюжшатшщшш хтяажшмхяоаакхть Felelős szerkesztő és kiadó : OESTERREICHER SÁNDOR Előfizetési ára : egész évre 48 Ke, félévre 24 Ke, negyedévre 12 Ke. Egyes szám ára 1 Ke. Mi legyen „új“ az újévben? A szeretet ünnepe után letett, megviselt, többször fordított gu­lyánkat ismét „ünneplővé“ léptetjük elő: itt az Újév ! A múlt év a megpróbáltatás, nélkülözés, bizalmatlanság, lesze­­gényedés, gond, nyomorúság, káosz szakadatlan láncolata volt. Gyönge vigasztalás számunkra, hogy másutt sem volt fenékig tejfel. S ma, az újév küszöbén, egy új, békés, dolgozó, boldogabb világ kezdetére várunk. Meg sze­retnénk végre már kapaszkodni a pusztulás lejtőjén. Az új esztendőben egy jobb jövőnek kell sarjadzania, hisz annyi könny öntötte a jólét fájának gyökerét tavaly, azelőtt. Jól tudjuk azt, hogy a megelé­gedettség egyedül igényeink re­dukálásával érhető el. Szerények leszünk, csak élni, a pusztulás ellen védekezni, megragadni, vegetálni akarunk... De ezt akar­juk! Éhez, a prosperity ezen mélyen lefokozott formájához, jogunk, emberi jogunk van! S egy kis megértés, belátás, jóakarat a hatalom birtokosai részéről nekünk is jár. A szere­tésről, segítségről, pártfogásról nem is álmodozunk. Vagyunk egy uj év, uj élet pirkadása után, mely korgó gyomrot, szomjas lelket egyaránt ki akar elégíteni s az elégedet­lenek tömegeit meg akarja nyug­tatni. Hogy a Verh­ovina lakossága az állam minden polgárára egy­aránt nehezedő bajokon kívül ne érezze többé azt, hogy extraterhei is vannak,­­ hogy ne legyen itt minden szükségleti cikk drágább s minden eladási cikk olcsóbb, mint másutt, — hogy ne kötött kézzel-lábbal állítsanak bennün­ket a starthoz, — hogy az egzisz­­tenciák bedöglésének pestise annyira, mint eddig, — ne dü­höngjön —, hogy ne folytatódjék a szomorú múlt s a vigasztalan jelen, — ezt kívánjuk, ezt köve­teljük az új év küszöbén. Hogy az osztozásnál mi is ott legyünk. Mikor az áldozatokról van szó, — mások is... Mikor a részesedésről, — mi is... Ezt akarjuk! Mert a nélkülözés a birkák türelmét is kimeríti. S hogy a válság katasztrófává ne legyen — nem rajtunk múlik! A termelés, kereskedelem, s a javak kicserélődésében legyen harmonikus együttműködés, szi­gorú tervszerűség az egész állam­ban. Mert az állam gazdasági rend­jében nincs lokális, múló jelen­ség, mely az egész szervezetre ki ne hatna. Történjék gondoskodás a hely­beli termelésről s a helybeli fo­gyasztók vásárló­képességének emeléséről, akkor nem lesznek éhező, rongyos munkanélküliek s nem lesznek eladatlanul heve­rő áruhegyek a nélkülözhetetlen élelmi s ruházkodási cikkekből. Vidékünk, köztársaságunk leg­keletibb végtagja üszkösödésnek indult, melyet ígéretekkel loka­lizálni nem lehet. A betegség, — ha idejében segítség, orvoslás nem érkezik, — át fog terjedni a nemesebbeknek tartott részek­re is.­­ Az ipar ne tétessék tönkre itt azon a címen, hogy ott fellen­düljön. Minek rombolni itt, ezzel nem építettek ott, mert ha mi nem fogyasztottunk itt, kinek fognak termelni ott. Történjék gondoskodás faipa­­runk, fakereskedelmünk, azaz vidékünk majdnem egyedüli ke­resetforrásának fellendüléséről. Nem lesz passzív a vasút! Nem lesz nyomor! Egy jobb, boldogabb újév lesz! De csak így ! M Járási inségeske bizottsági gyüjtőnapja A járási inségakció-bizottság ehó 29-én gyüjtőnapot rendezett, ame­lyet megelőzőleg a következő felhívást adta ki a lakossághoz: FELHÍVÁS! T. Polgárság ! Beköszöntött a tél, a nyomor és az ínség .Sok család, szülő és gyermek szenved szükséget, éhezik és fázik. Segítséget a köztől várnak ! Az éhség rossz tanácsadó, legnagyobb ellensége az emberiségnek, a köznek és a rend­nek, önökben van. 1. Polgárok, minden reményünk ,hogy közös erővel segí­teni fognak a szegényeken s lehetővé teszik nekik, hogy legalább a kará­csony ünnepén érezzenek lelünk, mindnyájunktól kis szeretetek A nyomorgó, fázó és didergő gyer­­­­mekek nevében kérjük, csomagolja­nak össze december 29­-re ételt, ruhát,­­ cipőt stb. ki, mit tud, adjon a fölös­­­­legéből az insegakció céljaira. December 29-én adják majd a cso­magocskákat gyűjtőinknek, akik kürt­szóval jelzik érkezésüket. Segítsük a fázókat és éhezőket ! A járási inségakció bizottsága. A lakosság erejéhez mérten igye­kezett kötelességének eleget tenni. Az inségakció-bizottság még a gyűj­tési eredmény megállapítása előtt ez­úton mond köszönetet Ausländer Ig­nác, könyv- és papírkereskedő, nyoma­­­­datulajdonos úrnak, hogy a gyűjtési­­ akcióhoz szükséges nyomtatványok I .­at ingyen készítette el. Аж tíaótartoxásoic te/rasa és &Senaedés& A gazdasági válság okozta általános eladósodottság idején különösen az adóterhek egyre nyomasztóbbakká váltak s a tapasztalat azt mutatja, hogy az iparos, a kereskedő, a föld­műves sokkal könnyebben tud ki­egyezni akár bírói, akár bíróságon kívüli eljárásban a magánhitelezőivel mint az adótartozások kérdésében a pénzügyi igazgatással. Az adóalanyok végül kénytelen-kelletlen az adó­hátralékaik leírását is kérelmezik részben vagyz egészben s nem egyszer éri az embereket az a meglepetés, hogy az adóhivatal egyszer már leírt adótartozás megfizetésére szólítja fel őket. A hiba ott történt, hogy a fél nem kért adóelengedést, hanem csak leírást. Közbeszédben a két fogalom között nem is szoktak különbséget tenni, annál nagyobb különbséget tesz azonban a pénzügyi igazgatás, mint az az alábbiakból tűnik ki. A rendkívüli adókedvezményekről, az adóleírásokról, az adóelengedések­ről az 1927. évi 76. számú, az egyenes adókról szóló törvény 276. paragra­fusa intézkedik. Természetesen csak­is a jogerősen megállapított, illetve kivetett adótartozás leírásáról, illetve elengedéséről beszélünk, mert a ren­des jogorvoslati eljárás során, a fel­lebbezés útján is elérhető az adó­összeg leszállítása. Az említett parag­rafus különbséget tesz oly leírások és elengedések között, amelyekre a félnek jogigénye van s azok között, a­­melyek a pénzügyi igazgatás belátásá­tól függenek. A 276. paragrafus 1. bekezdése ki­mondja a következőket: «a jogerősen kivetett adó a fél kérésére, vagy hi­vatalból leírandó, ha ugyanazon adó kettős előírásáról, vagy nyilván in­dokolatlanul kivetett adóról van szó.» Ugyanazon adó kettős kivetése forog fenn abban az esetben, ha az adót ugyanazon alap után kétszer vetették ki akár egy adóalanyra, akár kettőre. Ha a két kivetés különböző összegű úgy az alacsonyabb összegű adót kell leírii Nyilván indok'/UnHnnal ■ vetet­ték ki az adót akkor, ha nem volt meg az alanyi, vagy tárgyi adóköt­­­es­ség, például ha az adót adómentes személynek, vagy adómentes tárgy u­­­­tán vetették ki, avagy azonos nevek­­ miatt más személynek írták azt elő ! stb. Ez a rendelkezés, tehát azt írja elő,­­ hogy az ilyen adót a fél kérelmére, vagy hivatalból kell leírni. És mert a hivatal a legritkább esetben j­ön rá a saját tévedésére, a fél érdeke, hogy a hivatalt az ilyen tévedésre fi­gyelmeztesse s egyben a tévesen kive­tett adó leírását kérje. A kérvényben KINO DUM Pénteken, szombaton, vasárnap Két szív, egy dobbanás Főszerepben : BRIGITTA HELM V:­ 40, Kedden és szerdán 100%-os beszélőfilm : f Az utolsó bohém Vasárnap délután fél 4 órakor nagy néma-előadás : a titokzatos éjszaka Főszerepben ADOLF MENJOU és EVELIN BRENT ПДЗІ^ІІДІ Vasárnap délután 2 órakor nagy gyermekelőadás

Next